A KOCKA NINCS ELVETVE

Minden, amit a Rubik-kockáról tudni akarsz

Lépold Zsanett

Rubik Ernő a 20. század egyik legmeghatározóbb alakjává vált korszakalkotó találmányával, a Bűvös kockával. Hatása nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon érzékelhető – és a mai napig töretlen sikernek örvend.

A 20. század egyik legismertebb szellemi és ipari terméke, a Rubik-kocka óriási szenzációnak számított a 80-as években, de tervezőjéről, Rubik Ernőről kevesen tudják, hogy építészmérnökként és belsőépítészként kezdte a pályát. Sikere sajátos ívet írt le, és a 70–80-as évek Magyarországán egyedi esetnek számított. Játékai mint a képzőművészet és a dizájn közötti átjárhatóság mintapéldányai számos kiállításon szerepeltek.

Screenshot 2020 07 27 at 16.08.16

Franciaországban, a vascoeuili kastély parkjában felállított Vasarely-szobor. A 15–16. századi kastélyban március és november között rendszeresen rendeznek kortárs művészeti kiállításokat. Emellett a kastély parkja szabadtéri galériaként is funkcionál, hiszen egy több mint ötven szoborból álló gyűjteménynek ad otthont: híres 20. századi művészek (mint Braque, Cocteau, Dalí, Vasarely) alkotásai láthatók az év minden napján Fotó: JR P / Flickr

A feltaláló

Rubik a második világháború idején, 1944-ben született Budapesten, id. Rubik Ernő gépészmérnök – a magyar sportrepülőgép- tervezés meghatározó alakja – és Szántó Magdolna költő, előadóművész gyermekeként. Gyerekkoráról így nyilatkozott: „...a balatoni nyaralásokra emlékszem. Apám, aki mérnök és tevékeny ember, saját kezűleg építette a nyaralónkat. Nagyon sok szerszáma volt. Ter- mészetes volt, hogy én is fúrok-faragok. Játékokat, repülőgépeket, hajót csináltam. Örömet adott, éppúgy, mint a rajzolás. Minden gyerek rajzol, csak aztán abbahagyja. Én nem.”1 A matematika, a művészet és az alkotás iránti érdeklődés vezette a Képző- és Iparművészeti Gimnázium szobrász szakára, ahol So- mogyi József szobrászművész volt a tanára. Ezt követően az építészet felé fordult: a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, ahol 1967-ben diplomázott, majd az Iparművészeti Főiskolán tanult tovább belsőépítészet szakon 1967 és 1971 között. A főiskolai évek alatt már dolgozott építészmérnökként, s miután elvégezte az Ipart, ott maradt tanítani annak belsőépítészet szakán. 1973-ban megbízták, hogy formatant oktasson a grafikus hallgatóknak, ami nagy hatással volt rá; a Rubik-kocka és a többi logikai játék gondolati konstrukciója is valahol itt gyökerezik; eredetileg a Bűvös kockát is azért hozta létre 1974- ben, hogy tanítványai térszemléletét fejlessze vele. 

Screenshot 2020 07 27 at 16.08.25

Rubik Ernő és játékai az érdeklődők társaságában. A fotó készítésének ideje, helye és készítője ismeretlen. Csipes Antal iparművész fedezte fel a negatívot egy lomtalanítás alkalmával. Archív fotó Forrás: Csipes Antal Fotóarchívuma és Az Élet és Tudomány folyóirat 1981 szeptemberében különszámot jelentetett meg Bűvös Magazin címmel, melyet kifejezetten a Rubik-kockának és feltalálójának szentelt

Szabadalmaztatása után a kocka 1978-ban indult el világ körüli útjára. Rubik közben feltalálóként, konstruktőrként, építészmérnökként és kutatóként is dolgozott, 1982 és 1983 között az ...És játék című folyóirat főszerkesztője volt. A Bűvös kocka bevételéből két alapítványt is létrehozott: 1981-ben a Rubik Ösztöndíj Alapítványt, amivel a fiatal iparművészek külföldi tanulmányait támogatta, 1982-ben pedig a Rubik Innovációs Alapítványt, ami a feltalálók helyzetének javítását tűzte ki célul. 1983-ban megalapította a Rubik Stúdiót – létrehozva az ország egyik legkorábbi műszaki fejlesztő szövetkezetét –, ami többek között játékok, bútorok, konyhai eszközök tervezésével foglalkozott. Tervezői pályája mellett oktatói tevékenysége is felívelőben volt. Miután az Iparművészeti Főiskolán a 80-as évek elején elindították az új, háromszintű oktatási rendszert, 1984-ben őt bízták meg elsőként a Mesterképző Intézet megszervezésével és vezetésével. 1987- ben azonban abbahagyta a tanítást, hogy a stúdióra koncentrálja energiáit. 1983-ban műszaki-tudományos munkájáért Állami Díjjal, 1987-ben címzetes egyetemi tanári címmel, 2007- ben Kossuth-díjjal, 2008-ban Moholy- Nagy-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el érdemeit. 1990-ben a Magyar Mérnökakadémia elnökévé, 1992-ben a Gyermekvilág Alapítvány Kuratóriumának elnökévé, 1994-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképzési és Doktori Tanács tagjává választották.2

Screenshot 2020 07 27 at 16.08.35

A Ludas Matyi 1981. március 19-ei számában egy egész oldalpár szólt a Bűvös kockáról: itt jelent meg Dallos Jenő karikatúrája is, ami a kocka kirakásának „problémájára” kínált megoldást és A Mozgó Világ 1977/2. számában bemutatták Rubik Ernő egyik térbeli logikai játékát, ami a Bűvös kockához hasonlóan működik

Dizájn és oktatás a 70–80-as években

Az ötvenes évek végétől néha meg-meginduló gazdasági reformtervek a tárgykultúra terén is szervezeti és formai változásokat implikáltak; az 1968-ban elinduló új gazdasági mechanizmusnak volt köszönhető, hogy 1967-ben létrejött az ipari termékek minőségének javulását szorgalmazó Kiváló Áruk Fóruma. Ezt elsősorban az exportra szánt cikkek minőségi követelményeinek biztosítása indokolta. Az iparművészeti alkotások minőségi javulását pedig a kulturális járulékokról szóló, 1968-as rendelet tá- mogatta. A gazdasági és politikai helyzetből következő hiányosságok miatt az iparművészet nagyipari „fellendülése” nem érte el a várt mértéket, ezért újabb intézkedésekre került sor: 1975- ben létrehozták az Ipari Formatervezési Tanácsot, az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központot, a Design Centert és a Képző- és Iparművészeti Lektorátusnál az Iparesztétikai Osztályt. Ugyanakkor az ipari formatervezés „virágzása” nem szorította háttérbe a hagyományos iparművészetet, épp ellenkezőleg: az a 60-as évek végén, a 70-es évek elején virágkorát élte. Egyrészt mert a képzőművészet politikai irányítottságával szemben szabadabb alkotási lehetőségeket jelentett, szinkronban lehetett a nemzetközi művészeti törekvésekkel, másrészt az avantgárd szemlélet és/vagy a népi kultúra elemei is megjelenhettek benne. Az iparművészeti ágazatok ekkortájt vagy a képzőművészethez közeledtek, vagy az ipari jellegű alakítás felé tartottak.3 

Screenshot 2020 07 27 at 16.08.43

A Rubik-kocka variációs lehetőségeinek száma 43 252 003 274 489 856 000. Ha minden másodpercben fordítunk egyet a kockán (a nap 24 órájában), akkor 1 371 512 026 715 évre lenne szükségünk, hogy az összes lehetséges állást kipróbálhassuk Forrás: Wikimedia Commons

A tervezői gyakorlatban és tervezéselméletben a formatervezés önálló, érték- alkotó tevékenységként értelmezése került előtérbe, azaz a problémaérzékeny tervezés került fókuszba. Az időszak másik jellemzője, hogy az ipari formatervezésben nemcsak átalakult a terméktervezés, hanem megjelent egy új típusú, rendszerelvű tervezési szisztéma is – bár ezek inkább csak elméletben működtek, a gyakorlati megoldások már nem tudtak az elvártak szerint alakulni. A fellendülés részleges volt, inkább csak egyes tervezők és gyárak, valamint kiállítások biztosították, valójában a meghirdetett gazdaság- és társadalompolitikai elvek nem tudtak kibontakozni az ipari tárgyalkotás terén (sem). A fejlődés folyamatosan akadályokba ütközött, mert a minőség politikai elvárás volt, nem pedig gyártói-kereskedelmi igény, így a tervezői kísérletezés eredményei sokszor vesztek kárba. A hetvenes években jelentkező nyersanyaghiány, majd gazdasági válság csak tovább rontott a helyzeten: az ipar és a gazdaság leépülésével összefüggésben a formatervezés mellett a gyártmánytervezés is visszaesett. Ebben a helyzetben kifejezetten rendkívülinek számítottak Rubik Ernő találmányainak sikerei, amelyek a játékipar alakulására is pozitív hatással voltak.4 Az Iparművészeti Főiskola 1971-ben egyetemi rangot kapott, neve azonban változatlan maradt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy meg kellett határozni az egyetemi szintű oktatói munka elvi, tartalmi fejlődésének irányát, létre kellett hozni a magasabb szintű szervezeti kereteket, valamint biztosítani hozzá a személyi és tárgyi feltételeket: megalakult az Egyetemi Tanács, a Nevelési, a Művészeti és a Tudományos Bizottság. 5 1964 és 1973 között Pogány Frigyes építész-művészettörténész mint az egyetem rektora nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a hallgatók átfogó vizuális ismeretekben részesülhessenek, a szakmai tárgyak ne váljanak megszokottá, biztosítva legyen a kísérletezés, a témák többoldalú megközelítése. 6 Ebben az évben kezd- te meg tanársegédi munkáját Rubik Ernő. 

Screenshot 2020 07 27 at 16.08.50

A világhírű Bűvös kockát, mint sok más játékot és műanyag terméket, az ecseri Politoys Ipari Szövetkezet gyártotta. Az 1981-es fotókon a Rubik-kocka összeszerelése (bal oldalon) és matricázása (jobb oldalon) látható Forrás: Urbán Tamás / Fortepan

A tanszék jellegéből adódóan papírral dolgoztak, s Rubik úgy építette fel a stúdiumot, hogy a hallgatók a sík formáktól eljussanak a térbeli struktúrákig. Alapvetően a konkrét megoldások nélküli, közös gondolkodáson alapuló gyakorlatot szorgalmazta, melyben a tanár-diák közötti hierarchi- kus viszony elvész. A formai kísérletek mellett kiemelt szerep jutott a színek- nek is, hiszen „a szín a formát nem rombolhatja, hanem azt építenie, ér- telmeznie kell”7. 1983-ban újabb reformra került sor az egyetemen. Az 1982 és 1991 között rektorként működő Gergely István belsőépítész az oktatás szempontjait a létező igények szerint próbálta átalakítani. Az első két félév alapképzése általános elméleti, rajz-, forma- és anyagismereti oktatást, valamint kreatív feladatok megoldását foglalta magában. A főiskolai szint befejezésével az egyetemi szintnek megfelelő Mesterképző Intézetben lehetett folytatni a tanulást – ennek lett első vezetője Rubik Ernő.

A Rubik-kocka

Az eredeti nevén Bűvös kockát 1974 tavaszán találta fel Rubik Ernő. 1975. január 30-án beadta szabadalmi kérelmét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé, de az engedélyt csak 1977. december 31-én kapta meg. Hivatalosan 1977 őszén a Józsefvárosi Kiállítótérben, majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron és az Iparművészeti Múzeum Design-ipari formák a lakásban című kiállításán debütált. Rubik a Politechnikát, a későbbi Politoys Ipari Szövetkezetet bízta meg a kocka belföldi hasznosításával. (Érdekes adalék, hogy ők nem nagyon foglalkoztak vele, ezért 15 napos haladékot kaptak azzal, hogy ha akkor sem indul el a gyártás, más gyártót keres.) 

Screenshot 2020 07 27 at 16.09.00

Az Élet és Tudomány folyóirat kiemelten foglalkozott a Rubik-kocka kirakásának lehetséges megoldásaival. Több cikk is vázolta a lehető legegyszerűbb szisztémát, a hozzá tartozó matematikai számításokat pedig különféle illusztrációkkal és ábrákkal magyarázták. A képen az 1980. május 16-ai szám egyik ábrája látható és A Kőbányai úti szükséglakás műtermében Fajó János egyik fémplasztikájával, a háttérben pedig a Csúszó Játék (1971) látható. Archív fotó

A korai években, 1975 és 1978 között hozzávetőleg ötezer kocka került belföldi értékesítésre a TRIÁL-on keresztül, 1978-ban pedig megindult az export is. 1979. január elején dr. Laczi Tibor – aki egy számítástechnikai hardvereket gyártó cégnél dolgozott – Ausztriába visszatértekor tizenkét darab bűvös kockát vitt magával, hogy megmutassa ismerőseinek, majd engedélyt kért, hogy kivigye a játékot a nürnbergi játékvásárra, s ott bemutatta Tom Kramernek, a Seven Towns akkori igazgatójának. A játékról az első nagyszabású cikk 1979. június 17-én jelent meg az Observer című lapban, Hatoldalú varázslat címmel – innen számíthatjuk, hogy a Rubik-kocka lázba hozta az egész világot.8 Sikere abban rejlik, hogy egy könnyen dekódolható forma kelt vágyat gondolkodásra és problémamegoldásra, és hogy legyen bármilyen korú vagy iskolázottságú, akinek a kezébe kerül, mindenki tudja használni ezt az egyszerű mértani testet, ami ráadásul elfér egy nagyobb tenyérben. Játék és sport: a mai napig világszerte rendezik a kockakirakó versenyeket, bajnokságokat.

Screenshot 2020 07 27 at 16.09.09

Albrecht Dürer: Melankólia I, 1514, rézmetszet, 31 x 26 cm. A metszet jobb felső negyedében látható bűvös négyzet alsó sorának közepén a készítés éve (1514) is szerepel Forrás: Wikimedia Commons

Játék és művészet

A gondolkodásfejlesztő játékok története egészen az ókorig nyúlik vissza, továbbfejlesztett, „korszerűsített” változataik újra és újra felbukkannak. A korai előzmények közül való Abul Vaja perzsa matematikus „darabolási feladata”9 vagy a Tangram kirakós játék10. A logikai játékok első, nagyobb volumenű térhódítása a 16–17. századra tehető; a számokat megadott sorrendben tartalmazó bűvös négyzetek is ekkortájt jelentek meg. Albrecht Dürer Melankólia I (1514) című rézmetszetén11 is feltűnik egy ilyen bűvös négyzet, amelyen a számok összege minden irányban harmincnégyet ad ki. De ha úgy vesszük, a zeneszerzők, Bach vagy Mozart is hozzájárultak a logikai játékok tárának bővítéséhez: visszafelé is eljátszható zenedarabokkal, matematikai összefüggésekként is felfogható kottaképletekkel, zenei rejtvényekkel vagy akár azzal, hogy kockavetéssel komponáltak. A 19. században a gondolkodásfejlesztő játékok még inkább reneszánszukat élték, főleg a viszonylag nyugodt, háború nélküli periódusokban és vidékeken. A korszak egyik legnagyobb fejtörőkészítője Sam Loyd volt, az ő nevéhez fűződik egyebek között az a játék, ami tizenöt számozott kis négyzetet tartalmaz, amelyeket tologatással lehet sorrendbe rakni, és ami az 1870-es években valóságos járványként terjedt szét a világban. A század végén nagy népszerűségnek örvendtek a 7–10 elemből álló kirakós játékok, de a Tangram is újra népszerűvé vált. Magyarországon az 1940-es évek elején jelent meg a Mihova és az Ezt rakd ki!. A képzőművészet területén is akadnak előzmények, melyek „játékossága” elsődlegesen a paradox megjelenésben, optikai csalódáskeltésben gyökerezik. Itt említhetőek például a holland Maurits Cornelis Escher (1898–1972) grafikái, az op-art képviselőinek alkotásai vagy Miguel Ortiz Berrocal (1933–2006) szétszedhető és összerakható szobrai.12 A logikai-konstrukciós-színvariációs játékok térhódítása előzményeinek töb- bek között Kassák Lajos, a Bauhaus, Moholy-Nagy László, de főleg Victor Vasarely képépítő módszerei, struktúravizsgálatai tekinthetők, amelyek éppúgy a formarendszerek megértésének vágyát mutatják, mint a Magyarországon a 70–80-as években kibontakozó újfajta tervezési szemlélet. Ennek egyik legizgalmasabb kapcsolódási pontja volt Rubik Ernő és Fajó János13, a Józsefvárosi Kiállítóterem (ma Józsefvárosi Galéria) vezetőjének kooperációja, aminek eredményeként 197714 őszén megrendezték a Vizuális játékok című kiállítást.15 Itt előtérbe kerültek a természetes anyagokból készíthető, készségfejlesztő játszótéri plasztikák – Gecser Lujza kötélhídjai és kötéljátékai, Várnagy Ildikó változó magasságú rönkökből kirakott szaladgálója, Steiner István variálható fa- és kötélrendszerű játszótéri plasztikái, Nádas László famászókái –, a türelemjátékok – Beretvás András, Fajó János, Gellér B. István, Mengyán András és Rubik Ernő munkái –, a látáskultúra fejlesztését szolgáló vizuális játékok – Keserü Ilona színekre építő csecsemőjátéka, Kováts Albert memóriajátéka és Lantos Ferenc képalkotó szisztémái – és a rendszerelvű, elemekből összerakható játszóterek – Móker Zsuzsanna plasztika- mászókája, Tilles Béla mászókája, Hidvégi színes modulrendszere.16 A kö- zönség a kiállított játékokat kézbe vehette, kipróbálhatta.17 Fajó János úttörő kezdeményezése, ami a vizuális környezet javítását a tervezői és a művészi szemléletmód egymáshoz közelítésében látta, hozzájárult ahhoz, hogy a későbbiekben más kiállító intézmények is átvegyék és folytassák ezt a gyakorlatot.

Screenshot 2020 07 27 at 16.09.17

2019. február–május között volt látható a párizsi Centre Pompidou nagyszabású Vasarely-kiállítása, a Vasarely: Le partage des formes. A tárlaton szereplő szobrok – köztük a Kroa és a Torony címekkel ellátott darabok – formájukban és játékosságukban rokonságot mutatnak a Bűvös kocka (és társai) szerkezeti felépítésével. Azzal a nagy különbséggel, hogy Vasarely alkotásai statikusak – ráadásul nem is lehet őket megérinteni Fotók: Sylke Ibach, Yann Caradec / Flickr

Míg az iparművészek között gyakori volt az elmozdulás a képzőművészet irányába, addig ez fordítva alig volt jellemző. Az egyik kivétel maga Fajó János volt, aki 1966-ban és 1969-ben színvariációs kockajátékokat tervezett, melyek szabálya a tárgy formájából adódik – akárcsak a Rubik-kocka esetében. A Nyitott mű alapja egy falra akasztott tábla, melyre különféle színű faléceket lehet vízszintesen elhelyezni, fejlesztve a gyerekek formaérzékét és térlátását.18 A játék és a képzőművészet kölcsönhatásán alapuló művészi gyakorlat egyik „frissebb” példája Saxon Szász János saját fejlesztésű kombinatorikai játéka. A Poliuniverzumban három síkidom – a kör, a háromszög és a négyzet – alakzatain belül kisebb-nagyobb körök, négyzetek és háromszögek helyezkednek el, amelyek feleakkora oldalhosszúságúak és átmérőjűek, mint nagyobb társaik. Az alakzatok kék, piros, sárga és zöld színűek, ezeket választott rend szerint kell egymás mellé helyezni: ami lehet a szín vagy lehet a forma. A kombinatorikai játék esztétikai tárgyként is funkcionál: konstruktivista műként akár falra is kerülhet.

Screenshot 2020 07 27 at 16.09.25

Saxon Szász János Poliuniverzuma nem egyszerűen csak játékként funkcionál, hanem olyan geometriai-logikai lehetőségek rejlenek benne, amelyeket az oktatás területén is lehet alkalmazni: a tanulók kombinatorikai, geometriai, valószínűségszámítási feladatokat tudnak általa érthető és játékos formában megoldani. Saxon Szász János: Poly-Uni (háromszöveg+háromszög), 1979–2009, olaj, fa, 50 x 50 cm © a művész jóvoltából / HUNGART © 2019

| 1 Ferenczy Ágnes: Bemutatjuk Rubik Ernő feltalálót. In: Kisdobos 1989. március, 6. o. | 2 Ernyey Gyula: Muchától Rubikig. Magyarország és Kelet-Közép-Európa 20. századi designtörténetéből. Ráday Könyvesház, 2010, 59–63., 415–431. o. | 3 A területek közötti átjárást, a kísérletezést volt hivatott bemutatni ebben az időszakban az Iparművészeti Múzeum Határesetek című kiállítássorozata. | 4 Ernyey 2010. | 5 Bundev-Todorov Ilona: A Magyar Iparművészeti Főiskola története 1945–1973. In: Ars Hungarica 1979/1., 114. o. | 6 Szilvitzky Margit: A látás élménye. Művészeti tanulmányok az Iparművészeti Főiskolán. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 7. o. | 7 Ernyey 2010. | 8 A rubik.hu oldalon található kronológia alapján: https://rubik.hu/hirek/ rubik-lexikon/29-kronologia | 9 Három azonos méretű négyzetet kilenc részre kell vágni, s az így kapott elemekből kijön egy nagy méretű négyzet. | 10 Hét eltérő mértani síkidomból áll, s a cél az, hogy belőlük különféle előre meghatározott ábrákat – köztük egy nagyobb négyzetet – rakjanak ki. | 11 Vera Molnart inspirálta Dürer Melankólia című rézkarca: „Molnar 1948-tól foglalkozik Dürer bűvös négyzetével. Kezdetben növekvő sorrendben kötötte össze a 4 x 4 számot, majd bevonta a véletlent, és egy-egy elemét kihagyta a négyzetrácsnak. A számokat helyettesítő apró szögeket (korábban tűket) folytatólagosan és véletlenszerűen kötötte össze fekete fonallal, egészen addig, míg a fonal minden szöget legalább egyszer körbehurkolt.” Lénárd Anna: A vonal teste. Vera Molnar Hommage à Dürer-variációk és François Morellet Jelzések című kiállítása a Vasarely Múzeumban. In: Artmagazin 2008/3., 50–53 o. | 12 Szentiványi Tibor: Logika a játékban. In: Élet és Tudomány / Bűvös Magazin, 1981. szeptember, 5–7. o. | 13 Fajó Jánossal készített interjúnkban mesél a Józsefvárosi Kiállítótér programjáról, működéséről, valamint az itt említett Vizuális játékok című kiállításról. Gréczi Emőke – Topor Tünde: Interjú Fajó Jánossal. In: Artmagazin 2015/3., 34–41 o. | 14 1977 a nemzetközi gyermekév volt. | 15 Brunner Attila: A magyar játéktervezés történetének néhány kérdése. In: Kóstolni a szép-tudományba. Tanulmányok a Fiatal Művészettörténészek IV. Konferenciájának előadásaiból, CentrArt, 2014, 253–256. o. | 16 Dr. Keserű Katalin: Várnagy Ildikó. Magyar Képek Kiadó, 2009, 12. o. | 17 Brunner 2014. | 18 Uo.