Évtizedes hagyomány a Műszaki Egyetem Építész Karán és a Középülettervezési Tanszéken az Alkotóhét. Ennek során a hallgatók a szokásos egyetemi keretekből egy hétig kiszakadva, külsős, meghívott mesterekkel dolgoznak együtt egy közös, de szabadon értelmezhető mottó mentén.

Ez a mottó idén a SZÉL volt, amelyet a meghívott műteremvezetőkkel irányított csoportok egészen különböző szemszögekből közelítettek meg. A többségében az építészet világán kívülről érkező alkotókkal – tájépítészekkel, képző- és iparművészekkel, A szél... – Alkotóhét 2009 szobrászokkal – együtt gondolkodó hallgatók munkáit felvonultató megnyitón a Szövetség ’39 által vezetett csoportok alkotásai tűntek a legizgalmasabbnak. Baróthy Anna, Bozsó Melinda és Kolozsvári Csenge programjának címe a következő volt: Az életünk SZÉLei. Műteremvezetőként arra próbálták ösztönözni a hallgatókat, hogy mutassák be, mit jelent számukra személyes életük SZÉLe. A hallgatókat pedig ezeknek a pillanatoknak a sajátos megközelítése olyan munkák elkészítésére inspirálta, mint például a köldökök fotóiból összeállított kép vagy a különböző emberek testrészeiről készült fényképrészletekből összerakott tökéletes ember. Az Artmagazin által kiválasztott díjazott csapatot hatan alkották (Stróbl Renáta, Losonczy Anna, Tóth Anita, Földesi Tímea, Futár Dóra, Dreiszker Dóra). Ők a rémálmot választották témaként. Az eredmény egy videoinstalláció volt, amely az alvás és ébredés közötti határállapotot mint „szél”-et, illetve titkos félelmeinket mint személyiségünk szélsőségeit jelenítette meg. A mű részben egy mozgóképsorozatból állt, ezek rémálmok – öregedés, fulladás, zuhanás, eltévedés, menekülés – felvillanó képei voltak, melyek között a valós környezet képei tűntek fel, mintegy az álomból való felfelébredést jelképezve. Valamint hogy mindez még személyesebbé váljon, a képeket a csoport tagjainak álmodó arcára vetítették, és ebből készült el a végleges videó, amelyet az álom képeinek elképzelt hangjai kísértek. Kíváncsian várjuk a következő év munkáit.