Indul a műtárgytőzsde

Részlet-gyűjtők

A műalkotások tőkeként való adása-vétele egy újabb lökést kap: hamarosan beindul az első műtárgytőzsde Párizsban. Az on-line rendszer az értéktőzsdék szokásos mechanizmusát követi.

Otis Kaye: D’-JIA-VU? (Tőzsde), 1937, olaj, vászon, 68,58×99,06 cm, magángyűjtemény

A Műtárgytőzsde (Art Exchange) a gyűjtőknek biztosít lehetőséget arra, hogy 10–100 eurós részletekben közösen birtokoljanak műveket. A résztvevő galériák jelenleg 100 000 euró fölötti alkotásokat kínálnak, bár a tervek szerint a jövőben olcsóbb tételek is lehetségesek. „Mivel ez egy új kezdeményezés, kénytelenek vagyunk osztályon felüli munkákkal indulni, hogy megszerezzük a befektetők bizalmát” – szabadkozott az Art Exchange igazgatója, Caroline Matthews az Art Newspapernek.

A műtárgytőzsde – az 5%-os jutalékért cserébe – különleges jogot biztosít a műtárgyak „részvényeinek” birtoklására három és hat hónap közötti időtartamra. Ha fél év alatt az adott műtárgy 20%-ára se sikerül vásárlót találni, a galéria visszafizeti a pénzt és visszavontja a műtárgyat. Ha egy műgyűjtő felvásárolja az egyik alkotás részvényeinek 80%-át, a maradék kifizetésével kiválthatja a művet a tőzsdéről. Jelenleg mintegy féltucat párizsi galéria szerepel csak a portfólióban, de a cég szeretne terjeszkedni az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Kína felé is.

A weboldalon elvileg minden hétköznap 6 órakor lehet leadni a megrendeléseket – de még nem üzemel. A hírek szerint az első pár műtárgy között lesz egy nagy méretű installáció Mike Kelleytől, egy látványos festmény az orosz újgazdagok kedvencétől, a Dubossarsky & Vinogradov alkotópárostól, de kínálnak szobrokat Richard Texiertől és Anselm Kiefertől, és egy absztrakt munkát Sol LeWitt-től.

Az Art Exchange szerint az üzlet teljesen átlátható lesz, a jövőbeli befektetők a www.aexchange.net weboldalon követhetik a részvények árának alakulását. A társalapító Pierre Naquin szerint olyan ügyfeleket keresnek, akik a kollektív befektetési formák, az úgynevezett esernyőalapok (Sicav)  vagy a biztonságos, népszerű részvények (blue-chip stocks) iránt érdeklődnek, esetleg a műtárgyvételre vonatkozó francia adókedvezményekkel akarnak élni. De számítanak azokra a bankokra is, akik minél változatosabb területeket akarnak bevonni egy-egy részvénycsomagba.

A szokatlan vállalkozással kapcsolatban könnyen felmerül a kérdés: miért akarna egy műkereskedő a közvetítő tőzsde révén túladni egy művön, amit közvetlenül is el tud adni. Az egyik résztvevő galéria, az Yvon Lambert vezetője szerint: „Lehet, hogy utópisztikusan hangzik, de reméljük, hogy valaki ettől is gyűjtővé válhat. Úgy fogadtuk el a feltételeket, hogy a művek a galéria tulajdonába maradnak. Ez a művésznek is sokkal kedvezőbb, hiszen nem kényszerítjük őket kockázatvállalásra.”

Szerző: R. G.