Kortárs freskó a Louvre-ban

Cy Twombly kék ege

A magyar szakmai és laikus közvélemény felháborodott a hír hallatán, hogy a Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítése kőkubussal és lépcsőkivágással is járhat. Vajon mit szólnának, ha egy vezető absztrakt festő dekorálná ki az egyik terem mennyezetét? A Louvre nem ilyen szívbajos, most adták át elegáns ünnepség keretében Cy Twombly hatalmas freskóját a világ legismertebb, évi 8,5 millió látogatóval büszkélkedő múzeumában. A klasszikus szobrok fölé került 400 négyzetméteres képóriás a Louvre kortárs művészeti missziójának a része.


Cy Twombly: Mennyezet, 2007-2009
© Cy Twombly / Photo by Angele Dequier, courtesy Musee du Louvre

A lírai absztrakt képeiről ismert amerikai születésű öreg mester nem az első kortárs művész a múzeum sok száz éven át épült falai között. 2007-ben a német Anselm Kiefer festett egy fekete grafikára emlékeztető pannót két hatalmas pilaszter közé, az egyiptomi és a mezopotámiai kiállítást összekötő, Napóleon-kori lépcsőházba. Kiefer meztelen férfi fölé magasodó napraforgója után a francia François Morellet üvegablakait adták át a Richelieu-szárnyban 2010 elején. A geometrikus munkákat és fényjátékokat kedvelő idős művész alig észrevehető vonaljátékokat tervezett a 19. század közepén épült lépcsőház ovális ablakaiba.

A másik két megbízással párhuzamosan készült Cy Twombly március végén felavatott grandiózus mennyezetképe. Twombly az absztrakt festészet egyik fő ikonjaként tett szert világhírnévre az ötvenes-hatvanas években. Amerikai mesterének, a fekete-fehér gesztusképeket festő Franz Kline-nek a hatására ő is non-figuratív munkákkal debütált 1951-ben. A vaskos és férfias modorban alkotó absztrakt expresszionista pályatársaihoz képest Cy Twombly törékeny és lírai alkat volt, át is költözött a tradicionálisabb Európába, ahol a költői párizsi absztrakció, az informel uralkodott. Rómában vett műtermet, szellős non-figuratív festményei megteltek klasszikus mitológiai utalásokkal, szerelmes mediterrán szenvedéllyel és költészettel.

A klasszikus európai tradícióval mély szimbiózisban élő (bár a graffitiből és az art brut-ből is sokszor merítő) Twombly igazodott a Louvre szelleméhez, egy nem rá jellemző művet hozva létre. Mivel a 400 négyzetméteres pannó a Sully-szárny görög és római bronzszobrokkal teli, 16. századi csarnokának mennyezetére került, az idős festő a tipikus mediterrán ég kékjét alkalmazta. A párkányzat felett „megnyitott” égbolton ezüst, okker, sötétkék és halványsárga korongok sorakoznak. A „pajzsok” mellé a művész – ékes görög betűkkel – felírta hét neves antik szobrász nevét, Pheidiásztól Mürónig.

Cy Twombly pannója a szomszédos Braque-freskóra is utal. A kubizmus társalapítóját ugyanis 1953-ban az a megtiszteltetés érte, hogy kifesthette az egyik aranyozott terem mennyezetét indigókék mezőben szárnyaló fekete madaraival. A bejárat üvegpiramisát leszámítva sokáig ő volt az egyetlen kortárs alkotó a fenséges Louvre épületében, bár a maguk idejében Delacroix, Le Brun és Ingrès is dolgozott a becses falak között. Az elmúlt évek kortárs és modern művészeti dömpingje Henri Loyrette főigazgatónak és kurátorának, Marie-Laure Bernadacnak köszönhető, akik a múzeum néha ellenséges közegével szemben is megvalósítják a klasszikus és a mai művészet szintézisét. „Az angolszász országokban már több mint tíz évek folyik ez – mondta a New York Timesnak a kurátor –, miért ne tehetnénk ugyanezt a Louvre-ban is?”
 


Készül a mennyezetkép a Salle des Bronzes-ban
© Cy Twombly
Crédit photo 2010: Paris, Musée du Louvre / Angèle Dequier

Szerző: Rieder Gábor