Gauguin életművének meghatározó részét képezik a Tahitin készült alkotások. Az egzisztenciális rossz közérzet elől menekülve jutott el erre az egzotikus helyre, amely a tisztaságot és romlatlanságot jelentette számára. Először 1891­-ben utazott Polinéziába, ahol elkezdte megörökíteni a maorik mindennapjait. Miután visszatért Franciaországba, az ott készült alkotások is magukon hordozták a Tahitin kialakult stílusjegyeket: innentől masszív kompozíciók, erős kontúrok, élénk színek és keleties arcvonások jellemezték munkásságát. 1895-ben visszatért Polinéziába, itt született a Portré egy fiatal lányról (Vaïte Jeanne Goupil) című festménye. Az alkotás Auguste Goupil francia ügyvéd megbízásából készült, aki családjával telepedett le Papeete közelében. A képen lánya, Jeanne Goupil látható, tahiti nevén Vaïte. A festményen ütköznek egymással a civilizált európai és a paradicsomi nomád lét jegyei: Vaïte kimért, merev testtartásban, modern ruházatban látható, ám a háttér élénk színe és a lány egzotikus arcvonásai már egy másik kultúráról árulkodnak. Az alkotás érdekessége, hogy míg Gauguin portréin az alany hangsúlyosabban van jelen, a háttér pedig kevésbé részletgazdag, addig Vaïte alakja meglehetősen alárendelt a kép többi eleméhez – például a színes, mintás tapétához – képest. Gauguin képi világa álomszerű, összhangban az európai civilizációtól szinte érintetlen világokról alkotott elképzelésével. Goupil lánya is ebbe az álomba csöppent a képen; a tapétaminta és a maszkszerű arc pedig szinte hipnotizálja a nézőt.

Gauguin and the Impressionists: Masterpieces from the Ordrupgaard Collection, Royal Academy of Arts, London, 2020. október 18-ig