Az olasz Memphis csoport 1980 telén alakult; az építész és formatervező Ettore Sottsass köré olyan fiatalok gyűltek össze, akik el akartak szakadni az ipari formatervezés addigra megmerevedett dogmáitól. Nevüket egy Bob Dylan-szám, a Stuck Inside of Mobile with the Memphis Blues Again inspirálta, illetve az, hogy a városnév modern amerikai és ókori egyiptomi képzeteket egyaránt előhívhat.

Már az 1981 szeptemberében a milánói Arc ’74 galériában bemutatott első kollekciójuk óriási nemzetközi szenzációnak számított: a vad mintákkal ékesített, rikító színekben pompázó alkotások a populáris kultúra, a reklámesztétika és a posztmodern furcsa keverékeként teljesen új felfogást közvetítettek. A csoport deklarált célja a funkcionalizmus diktátumainak meghaladása, a banális és mindennapi dolgok dicsőítése, valamint a jó ízlés tabuinak felrúgása volt. Másrészt az információs társadalom, a számítástechnikai forradalom is hatással volt radikális elképzeléseikre: fontossá vált, hogy a létrehozott tárgyak elmeséljék saját, egyedi történetüket.

Martine Bedin 1981-es Super (1981) lámpája a Memphis csoport ikonikus és egyben legjövedelmezőbb tárgya volt, amelynek prototípusa ma a londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményében található. A ma is kapható, gyermekjátékra emlékeztető lámpa ötletét egészen egyszerű igény keltette életre: a tervező olyan világítótestet akart, amelyet könnyen közelebb húzhat magához. Így született meg a kerekeken guruló, kisautószerű megoldás: a „karosszéria” félkörívén kaptak helyet a neonlámpák és vásári bazárok világát megidéző izzók, egy hosszú zsinórral pedig az egész konstrukció mozgathatóvá vált.

Memphis. 40 Jahre Kitsch und Eleganz (Memphis: A giccs és elegancia 40 éve), Vitra Design Museum Gallery, Weil am Rhein, 2022. január 23-ig