A SZORONGÁS MARGÓJÁRA

A holland Cube Design Museum és a Cooper Hewitt Design Triennial közösen megvalósított,  NATURE  című csoportos kiállítása manapság – a klímaszorongás által fémjelzett időkben – különösen aktuális, mert a környezeti és a társadalmi kihívásokkal összefüggés­be hozható dizájnmegoldásokat mutatja be. A tárgytúltengés közepette az újabb termékek előállításának szükségessége megkérdőjelezhető, többek közt már csak a gyártáshoz szükséges energiaforrások és a felhasznált anyagok elpazarlása miatt is. Ezért a kiállítók olyan metódusokat mutatnak be, amelyek igazolják, hogy a klímakatasztrófa bekövetkeztének küszöbén is megvalósulhatnak projektek, amik figyelembe veszik a fennálló problémákat. A több mint hatvan kiállított munka bepillantást enged abba, hogy korunk dizájnerei hogyan igyekeznek hatással lenni a társadalom és a természet kapcsolatára. A projektek olyan kérdésekre keresik a válaszokat, mint hogy miként használhatjuk okosabban természeti erőforrásainkat, mit tanulhatunk a természettől, illetve hogyan hozhatjuk közelebb egymáshoz korunk emberét és annak környezetét. Láthatunk például algából készített műanyagot, esőcseppekkel színezett textíliákat és olyan kötszereket, amik a természetben megfigyelhető, öngyógyító metódusokat utánozzák. (Sz. R. T.) 

NATURE, Cube Design Museum, Kerkrade, 2020. január 19-ig

ÚJRAEGYESÍTETTEDÉNYEK

Hedwig Bollhagen (1907–2001) a 20. század egyik legjelentősebb német keramikusa; elsődlegesen a sorozatgyártás területén vívta ki a szakma és a nagyközönség tiszteletét. Közel 70 éves munkássága során számtalan nehézséggel kellett megküzdenie: 1934-ben alapított berlini műhelyét 1972-ben államosították, és csak Németország újraegyesítése után kapta vissza. Bollhagen mindennapi eszközei, edényei megformálásánál és dekorálásánál sikerrel kapcsolta öszsze a paraszti tárgykultúra hagyományait a Bauhaus elemeivel. Időtlen formái mind a mai napig megállják helyüket a kortárs formatervezés kiválóságai között, így nem csoda, hogy nemzetközi hírnévre tett szert. Ennek ellenére munkásságáról mindig szerényen fogalmazott: „Művészet? Ó, igen, így hívják egyesek. Tányérokat, poharakat és korsókat készítek. Vagy: csak edényeket!”. Életműve a müncheni The Design Museumnak köszönhetően került bemutatásra idén nyáron-ősszel. (L. Zs.) 

Hedwig Bollhagen und die HBWerkstätten, Die Neue Sammlung – The Design Museum, München, 2019. november 10-ig

ŰRBŐL POTTYANT

A Brooklyn Museum a geometrikus formákkal és motívumokkal kísérletező, futurisztikus ruháiról és az uniszex divat iránti érdeklődéséről híres Pierre Cardin életművének szenteli őszi kiállítását. New Yorkban negyven éve először látható a legendás szabó, tervező, divatmogul munkásságát bemutató retrospektív tárlat. Pierre Cardin 1945-ben költözött Párizsba. A Balenciaga divatház visszautasította őt, így a Christian Dior műtermének vezetője lett 1947-­­ben. A kiállítás anyaga nagyrészt az 1950-ben alapított Cardin divatház archívumából válogat, így az haute couture és prêt-à-porter ruhák mellett láthatóak az 1950-es években készült luxusanyagok tervei, a ház védjegyévé vált kiegészítők, skiccek, személyes fényképek, valamint archív filmrészletek is. Cardin őszintén érdeklődött az űrutazás iránt. A NASA-nál tett látogatása során nemcsak felpróbálta a valódi, Neil Armstrong által viselt, funkcionális űrruhát, hanem 1970-ben maga is tervezett egyet a NASA számára. A mostani kiállításon a jövő és az űr iránti érdeklődés ihlette, szintetikus anyagot, bakelitet, valamint különféle műanyagokat integráló ruhadarabokat is megtekinthetjük. A New Yorkban rendezett kiállítás enteriőrje Cardin műtermét, illetve a divatház által jegyzett bemutatótermek és otthonok atmoszféráját idézi. (Sz. R. T.)

Pierre Cardin: Future Fashion, Brooklyn Museum, Morris A. and Meyer Schapiro Wing and Iris and B. Gerald Cantor Gallery, New York, 2020. január 5-ig

KIRÁLYLÁNYOK ÉS KIRÁLYFIK NÉLKÜL

A frissen hatalomra jutott Szociáldemokrata Munkáspárt 1919 májusá­­ban Bécsben  társadalmi, kulturális és pedagógiai reformok azonnali bevezetését kezdeményezte. Az ezt követő tizenöt „kísérleti” év eseményeit A vörös Bécs (Das Rote Wien) című, gyűjteményes kiállításán mutatja be a Wien Museum. Bár a tárlat mindössze egyetlen teremre koncentrálódik, a különböző médiumok bevonásának köszönhetően teljes képet kaphatunk arról, „hogyan is kell élni” az osztrák-marxista ideológia szerint. A korabeli fotók, videófelvételek és plakátok mellett olyan ritka kincseket vehetünk szemügyre, mint az a térkép, ami jelöli az összes, ebben az időszakban és szellemiségben épült lakóházat, iskolát és közösségi épületet. Az építészeti megoldások velejárója volt, hogy a lakásbelsők kialakítását is szabályokhoz igazították, sajátos ergonómia és esztétika szerint. Így tűntek el a kontrasztként itt is bemutatott, századfordulós enteriőrök díszítőelemei, a kecses formák és ívek. Szinte ironikus, hogy néhány kiállított gyerekjáték, közülük is a babaház, milyen pontosan összegzi a periódus hatásait. A miniatűr bútorok mind tökéletes másolatai a felnőttek tárgyainak, sehol egy fantáziadús elem – csak a komor valóság, királylányok és királyfik nélkül. (Sz. B.)

Das Rote Wien 1919–1934, Wien Museum, Bécs, 2020. január 19-ig