ARTANZIX / 90
NEMZETÉPÍTÉS
Az oldenburgi médiaművészeti intézet plakátján ismerős topográfiai forma, az Állatkert Nagysziklájának egy részlete tűnik fel. KissPál Szabolcs 2012-es fiktív dokumentumfilmje, a Szerelmes földrajz (ennek „főszereplője” a szikla) legutóbb a Privát nacionalizmus kiállításon szerepelt. A kontextus most is hasonló, KissPál és az egyiptomi képzőművész, Mahmoud Khaled párhuzamos kiállítása – az On Building Nations – a nemzeti identitás konstruálásának bonyolult mechanizmusát és mozgatórugóit vizsgálja. Tudományos kutatáson alapuló művészeti stratégiájuk is hasonló. Khaled Új megbízás egy régi állam számára című műve egy elfeledett modernista épületegyüttest helyezett a kutatás fókuszába, amely Nasszer idején az új politikai elit nyári rezidenciájaként szolgált – az ehhez kapcsolódó, kikutatott anyagokból hozta létre emlékművet idéző installációját. KissPál Szabolcs az oldenburgi Edith-Russ-Haus ösztöndíjasaként másfél év alatt elkészített Magyar trilógiája (Út a hithez a hamis hegyeken át) két újabb, rendkívül gazdag fikciós dokumentumanyagban bontja ki a Szerelmes földrajz tematikáját, „a politikai közösséget nem eleve adott, örökölt entitásnak tekintve, hanem olyan bonyolult konstrukciónak, amely problematikus szimbólumain keresztül is folyamatosan újrafogalmazza önmagát”. A Lehulló toll felemelkedése című videomunkában az ősi magyar totemállat, a turul eredetét és máig erősen ambivalens érzelmeket kiváltó manipulatív használatát vizsgálja, míg a trilógia harmadik részeként összeállított fiktív régészeti anyag, a Szakadék-lelet installációja klasszikus régészeti kiállítást imitál.
On Building Nations. KissPál Szabolcs és Mahmoud Khaled kiállítása, Edith-Russ-Haus für Medienkunst, Oldenburg, 2016. október 23-ig.
FRANKOFÓNIA
Alexandr Szokurov filmje nehezen illeszthető bármiféle konvencionális múzeumi témájú film kategóriába. Azt firtatja, hogyan menekültek meg a Louvre kincsei a második világháborúban a hadi cselekmények pusztításától és a művészetkedvelő agresszorok mohó kapzsiságától, miközben felidézi a gyűjtemény alapításának és gyarapításának nevezetesebb eseményeit. A Frankofónia hol dokumentumfilmnek álcázza magát a megszállt Párizst bemutató archív felvételekkel, hol poétikus és melankolikus képfolyammá válik, amikor a kamera egy-egy műtárgyon vagy a Louvre üresen kongó termeiben barangol. Szokurov szűkszavú, de annál kifejezőbb mimikájú színészeket mozgat a francia köztisztviselő-múzeumigazgató Jacques Jaujard és az európai műkincsek védelmével (Kunstschutz) megbízott német tiszt, Franz Wolff-Metternich gróf szerepében, szokatlan kapcsolatukban bemutatva azt a komp- romisszumok terhelte különös cinkosságot, ami a gyűjtemény megmentésére szövődik köztük. A legemlékezetesebb (már-már vádló) képsorok mégis azok, amelyek Párizs, a „nyílt város” élhető hétköznapjai és a blokád alá helyezett Leningrádban a fagyott hullák közt botorkáló lakók túlélő küzdelme közötti kontrasztot mutatják, vagy az üres, de ép Louvre és a szétdúlt Ermitázs szomorú romjait vetik össze.
Frankofónia, színes, feliratos, francia-német történelmi film, 88 perc, 2015, rendező/forgatókönyvíró: Alekszandr Szokurov, operatőr: Bruno Delbonnel
ART CAPITAL
Szentendre „a festők városa” meglehetősen elkoptatott eposzi jelzőjét maga mögé hajítva a sokkal trendibb és ambiciózusabb „a képzőművészet magyar fővárosa” rangra tör. Az Art Capital ősz eleji művészeti programajánlata – 20 kiállítás, 60 program, 90 alkotó – minden bizonnyal országszerte verhetetlen. Ám ennél sokkal üdítőbb, hogy nemcsak a múzeumok falain belül, hanem a város minden pontján, még a Duna vizén is kortárs műalkotással találkozik az idelátogató. A művészi energiák ilyenfokú besűrűsödése még a sokat megélt városlakók ingerküszöbét is eléri. Az „ingyen pszichedelikus” feLugossy László „eldobható mondatait”, vagyis egysoros költeményeit, neodada konceptműveit padokon, ereszcsatornán, járdára stencilezve, kirakat sarkába matricázva vagy a szembejövőkön virító jelvényeken olvashatjuk, de ef Zámbó István játékosan provokatív szimbólumkészletéből is jutott bőven a Ferenczy Múzeum falain kívülre. Vincze Ottó Dunán ringatózó Riverpool installációja mellett (amelyről múltkori anzixunkban már írtunk) már most több új köztéri művel gyarapodott a város. A HÉV-állomás közelében, a posta előtti szoborpark korábbi lakói (felújítva) új helyre költöztek, hogy a ligetes tér immár A. E. Bizottság park néven vizuálisprojekt-helyszínné válhasson, évente cserélődő alkotásokkal. Az első pályázatra beadott tervek közül idén a Gruppó Tökmag a klasszikus építészeti toposzt játszótéri mászófallal ötvöző Obeliszkje és Diénes Attila Véletlen találkozások című installációja került felállításra. Napjaink időtapasztalata az Art Capital központi témája, melyhez a kiállítások, kerekasztalbeszélgetések, vetítések és felolvasóestek kapcsolódnak október közepéig, köztük a nemzetközi sztárparádéval csalogató Elvesztegetett idő kiállítás a MűvészetMalomban.
A művészet templomai címmel indított művészeti isme- retterjesztő mozifilmek legfrissebb darabja látszólag a Pradóba visz minket. Témája az ott őrzött, abszolút közönségkedvenc szárnyasoltár, Hieronymus Bosch El Boscója, vagyis A gyönyörök kertje. Művészettörténészek, múzeumi szakemberek, társadalomtudósok, zenészek vizs- gálják a festményt, az ő szempontjaikat követve azonban Hollandiától Woodstockon át az Escorialig kalandozunk, sőt Salman Rushdie és Orhan Pamuk is megszólal a film- ben, a gyönyörök kertjében fekvő egyik alak fenekére festett hangjegyeket pedig az operadíva Renée Fleming énekli ki nekünk. Centiről centire végigpásztázzuk ezt a hatalmas, közel négy méter széles triptichont (amit a védőkordo- nok miatt élőben talán sosem láthatnánk ilyen közelről). Közben kiderül az is, hogy a Schiller, vagy még inkább Verdi Don Carlosából ismerős Fülöp király gyerekei szá- mára a kép szemléltető eszközként szolgált, ő pedig még a halálos ágya mellé is ezt tetette – talán hogy felkészüljön, mi is vár rá a túlvilágon. Hová kerülhetne, középre vagy a jobb szárnyra?
A művészet templomai: Bosch – A gyönyörök kertje, spanyol dokumentumfilm, 90 perc, 2016, rendező: (Reindert Falkenburg eredeti ötlete alapján) José Luís López Linares www.facebook.com/AMuveszetTemp...
