Anatómiai rajz, koponyatan és régészet. Kőnig Frigyes, Perkáta és kun szállástemető. A nyomok egy irányba vezetnek, mégpedig Szombathelyre, az Iseumba. Ahol maguk a feltárt koponyák, valamint az értelmezésüket segítő rekonstukciós rajzok egyaránt megtekintők.

Arcrekonstrukció

Van egy koponyánk. Az egyén egy középkorú, körülbelül 179 cm magas férfi volt. Az arc jobb oldalán traumatikus sérülés nyomait fedezhetjük fel, amelyet egy éles eszköz, például kard vagy kés okozhatott. Átvágva a lágy szöveteken, a fegyver csontig hatolt. A sérülés nagymértékű roncsolódást okozott, az idegek és a nyálcsatorna is súlyosan megsérült, amely az arcizmok meggyengüléséhez, esetleges bénulásához vezetett. Az egyén valószínűleg még gyermekkorában sérült meg, amikor fejlődésben voltak az arccsontok, ezért deformálódtak el a pofacsontok. Hogyan nézhetett ki a férfi?

Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy a fentebbi szöveg az amerikai bűnügyi sorozat valamelyik epizódjában hangzott el, mivel Kőnig Frigyes intézhetett hasonló mondatokat diákjaihoz a Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia, Geometria és Rajz Tanszékén még 2011-ben. Ugyanis egy dunántúli kistelepülés, Perkáta közelében az eddig ismert legteljesebb kun szállástemető több mint ötezer sírjának maradványa került elő. Kőnig –, aki már korábban is készített rekonstrukciós anatómiai rajzokat –, egy egyetemi óra keretein belül diákjait, illetve más művésztanárokat is bevont abba a kísérletbe, hogy anatómiai és antropológiai szakemberek eddigi eredményeiből kiindulva, egy fogszakorvos közreműködésével és szuperszámítógépek és csúcsprogramok helyett anatómiai tudásukat és fantáziájukat használva megelevenítsék a régmúlt elfeledett embereit.

Kőnig Frigyes rajzai

 

A Képzőművészeti Egyetem művészeti anatómia-oktatásának fontosságát és színvonalát bizonyítja, hogy a sérült, töredékes koponyákból emberi arcok születtek a diákok és tanáraik keze nyomán. Segítségképp a régészeti kiállítás azon látogatóinak, akik – ahogy egy kőtöredékből sem mindig tudják megállapítani, hogy az egy oszlop fejezete vagy egy szarkofág dísze volt, úgy – egy állkapcsot sem tudnak rögtön beazonosítani, hogy az férfié vagy nőé lehetett. A perkátai kun temető koponyáinak egy része és az értelmezésüket segítő arcrekonstrukciók a szombathelyi Iseumban tekinthetők meg.

Arcrekonstrukció

Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház, Szombathely

2012. május 17 – július 19.