A kép közepén egy fehér ruhába öltözött fiatal nő ül a lován, a ló mellett minden bizonnyal a nő férje áll, miközben az állatot talán az após vagy a nagyapa vezeti kötőféken. A háttérben gyerekek és hegyek. Barabás Miklós kétségkívül legismertebb népi életképe ez, a Vásárra induló román család, amelyet 1845-ben, vagyis már a kiállítás évében megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, azóta pedig számos kiadvány közölte illusztrációként, így a szélesebb publikum is alaposan ismeri.

Az addig jobbára csak kiváló portréfestőként ismert alkotó ezzel a festménnyel (és a kicsit korábban elkészült Egy utazó cigány család Erdélyben cíművel) egy, a korszakban már régóta áhított új műfajt hozott létre, és végleg beírta magát a reformkori magyar művészetszeretők szívébe és a későbbi művészettörténeti tankönyvekbe. A Corvina gondozásában megjelent Magyar mesterek sorozat biztos merítéssel célozza meg a hazai művészet legpopulárisabbjai iránt érdeklődő átlagolvasót és ad neki egy – a napilapok mellékleteként néha akár a szupermarketekben is fellelhető, hasonszőrű füzetekkel ellentétben – valóban nívós, szép kiállítású, informatív kiadványt. Nem kivétel ez alól Veszprémi Nóra (a korszak elhivatott fiatal kutatója) által írt és összeállított Barabás-példány sem, mely a kezdetektől a legutolsó nagy művekig kíséri végig a 19. század legünnepeltebb festőjének munkásságát, precízen megjelölve abban a fordulópontokat és világosan körvonalazva szerepét az itthoni művészettörténetben. Az idővel előrehaladó kutatások nyilvánvalóan sok korábban nem ismert részletet tisztáznak, de még ennek tudatában is öröm azzal szembesülni, hogy a némiképp piedesztálra állított nagy mesternek több területen (rajz, kompozíció) is voltak hiányosságai és hogy a megújulás sem volt az erőssége. Az így reálissá gyúrt összképet a könyvben a fontosabb vásznak hasznos és érdekes külön elemzései, illetve a szövegben kiemelt szavak (pl. zsebkönyv, biedermeier stb.) magyarázatai egészítik ki. Ez utóbbiak között ugyan akad olyan, amely túlzásnak tűnik (a perspektíva leírása például), a segítő szándék azonban egyértelmű és nagyon fontos a megcélzott közönséget tekintve. Az egyetlen zavaró tényezőt a vékony könyvben tulajdonképpen csupán e betoldások és a képaláírások elhelyezése jelenti. Helyenként ugyanis több oldalt is át kell lapoznunk ahhoz, hogy a korábban elkezdett szöveget folytatni tudjuk, vagy hogy a látott festményhez illő aláírást megtaláljuk. Mindezzel együtt maga a koncepció és megvalósulása is jó és remélhetőleg eléri célját: Barabást és (majd másokat is) túlzások nélkül, elfogulatlanul láttatni a nagyközönséggel.

Veszprémi Nóra: Barabás. Corvina, Budapest, 2009, 64 oldal, 2990 Ft