Mit kezdhet magával egy olyan város, amely az 1600-as évek közepén még csupán egy volt a brandenburgi választófejedelemségek jelentéktelen kis falvai közül? És ami aztán – egy szépen felívelő fejlődési szakasz után – a huszadik században olyan változásokon esett át, melyek a szinte teljes lebombázástól kezdve az újraegyesítés széles skáláján mozogva mindig új és legtöbbször hihetetlenül nehéz kihívásokkal szembesítették?

Kétféle válasz lehetséges: vagy elbúsong méltánytalan sorsán, vagy cselekszik, lehetőséget látva ott is, ahol más csak tétlenül toporogna. Berlin egyértelműen ez utóbbi modellt választotta és vált a mostani Európa talán legizgalmasabb városává. Ezen az úton kíséri el a várost a Vince Kiadó Művészeti Kalauz sorozatának legújabb darabja, amely ugyan, a széria hagyományaihoz híven, vastagsága okán nem a legpraktikusabb útikönyv, de tartalmát illetően nemcsak hogy semmifajta kivetnivalót nem hagy maga után, de olyan kedvet csinál Berlin meglátogatásához, hogy az ember szinte azonnal lefoglalná a repülőjegyet. Nemcsak a gyönyörű fényképek, a rajzos építészeti genealógia, esetleg a város minden részére túrákat ajánló körséta-fejezetek a lenyűgözőek, hanem a témaválasztások is. A minden kalauzban kötelezően szereplő templomok, múzeumok mellett szó van itt a sugárutakról, a bevásárlóközpontokról, a temetőkről vagy külön az ipari műemlékekről, mindez olyan apró történetekkel fűszerezve, hogy a könyv végére igazi berliniként válunk minden titkok tudójává. Ki gondolta volna például, hogy ebben a városban találták ki a hirdetőoszlopot és a tornázást, hogy itt vásárolhatunk a kontinens legnagyobb áruházában (mely a huszadik század elején nyitotta meg kapuit és amelyben 1300-féle sajtot lehet venni), vagy hogy itt tudjuk a legtöbb (!) múzeumot és gyűjteményt felkeresni Európában? Ez utóbbi adat már csak azért is elképesztő, mert közülük jó pár az elmúlt húsz évben jött létre, bizonyítva, hogy Németország fővárosa valóban szabadon és merészen él lehetőségeivel. Mi meg itthonról halkan, esetleg irigykedve sóhajtozhatunk.

Edelgard Abenstein – Jeannine Fiedler: Berlin. Vince, Budapest, 2009, 480 oldal, 5995 Ft