Képdráma

Vonzások és taszítások

Jól ismerve a kelet-európai múzeumok pénzhiánnyal küzdő horrorpincéit, nem lep meg minket annyira az eset. Itthon a penészfolt, a pergő pigment vagy a vakkeret sarkával átdöfött vászon sem megy kuriózumszámba. A szigetországban másképp zajlik a műtárgyvédelem, a londoni Nemzeti Galéria például nem csak elkövetett egy „műtárgygyilkosságot”, de nyilvánosságra is hozta az esetet, vállalva a következményeket. Pedig az áldozat nem hétköznapi alkotás, hanem egy majd ötszáz éves reneszánsz táblakép!

Domenico Beccafumi: Marcia, 1520-25, olaj, fa, 92,1×53,3 cm, London, National Gallery

A múzeumi személyzetnek rossz napja volt. Január végén éppen leszedték a Siennai reneszánsz című kiállítás képeit, amikor megtörtént a baj. A szerelőknek senki sem szólt előre, hogy Domenico Beccafumi hármas képe nincs rögzítve a kerethez. Az időlegesen odaillesztett keret alól kicsusszant a három részből álló festmény bal oldali táblája, földre zuhant és ketté tört. A kétségbeesett szakemberek villámgyorsan döntöttek a műtárgy soron kívüli restaurálásáról. Összeillesztették a két darabot és tartósították a lepergett festékszemcséket. A kármentő munkának meg is lett az eredménye, a Nemzeti Galéria restaurátorai szerint normál fényviszonyok között nem látható a javítás.

A kép a siennai manierizmus előfutárának, Domenico Beccafuminak a munkája, aki egy előkelő hálószoba-dekoráció részeként festette meg az 1520-as években. A neves római asszonyokat ábrázoló sorozat két tagja (közte a félbetört panel is!) a londoni Nemzeti Galéria tulajdona, hozzájuk társult a római Galleria Doria-Pamphilj gyűjteményéből származó Cornelia. A sérülést szenvedett tábla enyhén stilizált manierista fák között ábrázol egy kék és zöld leplekbe burkolt nőalakot. Az asszony – a lábához támasztott kőtábla felirata szerint – ifjabb Cato felesége, Marcia.

A római Marcia története maga is a szakítások és egyesülések példázata: Cato elvált tőle barátja, Hortenisus kedvéért, majd annak halála után ismét összeházasodott vele. Plutarchos szerint ezt önzetlen barátságból tette, de Caesar mást látott a háttérben: „Miért kellett volna Catónak odaadni a feleségét, ha szerette, illetve miért vette el ismét, ha nem szerette? Hátha igaz, hogy csak csalétek volt Hortensius számára, s Cato fiatalon odaadta, hogy visszavehesse, mikor már meggazdagodott.” Akárhogy is, Marciának nehéz sors jutott osztályrészül.

Szerző: Rieder Gábor