Acélecset
könyvkritika
Az ország mértani középpontjában álló Dunaújváros sajátosan gazdag művészeti élettel rendelkezik: már-már Szentendréhez lehetne mérni az egy négyzetméterre eső alkotók sűrűségét.De Dunaújváros helyzete teljesen egyedi, hiszen itt áll a monumentális Vasmű, komoly pénzügyi forrásával és lenyűgöző ipari hátterével. A Vasmű jó fél évszázada határozza meg a város sorsát: az ötéves terv nyomán felépített szocreál lakóteleptől kezdve a hetvenes években alapított Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelepen keresztül a rendszerváltás utáni időszak első sikeres kortárs intézményéig, a Kortárs Művészeti Intézetig.
Az Acélecset című, avantgárd módon tördelt tanulmánykötet összefésüli Dunaújváros fél évszázadának gazdag szépművészeti örökségét. Nem tagadja meg az ötvenes évek emlékanyagát, Somogyi József karcsú martinász-szobrát vagy Domanovszky hatalmas falfreskóit. Részletesen elemzi a Kádár-kor kisvárosi művészvilágát, a tehetséges műkedvelőket és gyári dekoratőröket sűrítő Művészeti Kör munkáját, a Birkás István védnöksége alatt működő Amatőr Műhelyt és az Uitz Terem kacifántos történetét. Ez utóbbi jelentette a progresszió egyik zászlóshajójává váló Kortárs Művészeti Intézet alapját. A hűséges lokálpatriotizmusból és precíz művészettörténetből összegyúrt kötet igazi keleti sztori, szocialista élmunkásokkal, avantgárd szervezkedőkkel és professzionális kurátorokkal. Ráadásul savanyú végkifejlet helyett máig tartó happy enddel!
Acélecset. Művészet az ország közepén. Szerk. Fehérvári Tamás. Dunaújváros MJV Önkormányzata, Dunaújváros, 2006, 270 oldal
R. G.
2007/3. 79. o.