Művészet gyerekeknek
Könyvkritika
Régóta visszatérő sirám, hogy a hazai képzőművészeti műveltség azért olyan alacsony, mert nincs elég gyerekkori foglalkozás, nincs elég rajzóra és iskolás kiállításnézés. És ebben sok igazság van. A közgyűjtemények gyerekbaráttá tétele még akadozva halad (mosolygós teremőrök, babakocsis liftek fájó hiánya stb.), bár a múzeumpedagógia az elmúlt évtizedben nagyon nekilódult itthon. A gyerekeknek szóló képzőművészeti könyvpiac szintén meglehetősen szegényes, bár most új versenyző tűnt fel a színen, a Corvina.

A nagy múltú képzőművészeti könyvkiadó a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményére alapozott gyermeksorozattal rukkolt elő idén nyáron. Az első két kötet a legkisebbeknek (1–4 év között) szól: vastag kartonpapír, lekerekített sarkok, játékos rajzocskák és egy-két mondatos feliratok. Deák-Ébner bűbájos kislánya, Fifine kedvesen mosolyog a könyvecskét lapozóra, aki egy Mányoki-portrépáros apropóján gondolkodhat el saját szüleiről, majd Benczúr virtuóz négyes gyermekarcképe mellett számba veheti saját testvéreit is. De feltűnik Szinyei Merse léghajója, egy Rippl-Rónai-képről a labda, Berénynél a cselló, Nagy Balogh János kubikosának a kezében pedig a talicska. A Nemzeti Galériába elvitt kisgyerek így ráismerhet a festményekre, most már rajzolt cicák, pillangók és báránykák nélkül. A

sorozat egy művészettörténész-grafikus trió munkája, saját tapasztalataikból és a kognitív pszichológia eredményeiből építették fel a képeskönyvek szerkezetét. A következő korosztály királyfiakról és hercegnőkről olvashat majd, de a 14 éven felülieknek is készül külön kötet.
Rieder Gábor
Artmagazin 2009/3. 96. o.