Bor és Tiepolo

A Christie’s megkísérelte régi mestereit 45.6 millió dollár értékű, dugózatlan borral párosítva értékesíteni

A Christie’s rendhagyó aukciós napra készült, mikor január 25-én régi mestereinek árverését, megszokott francia aukciójával, valamint egy kiegészítő boraukcióval tervezte összekapcsolni – írja az Artinfo.

Nem titkolt szándékuk annak megfigyelése, hogy a képek borokkal történő párosítása befolyással van-e az aukciók sikerére. A boraukció során előkelő francia évjáratok kerültek kalapács alá. A délelőtti szekció 34.3 millió dollárt hozott, míg a délutáni további 10 milliót, ráadásképpen a bor 1.2 millió dollárral zárt. A nap végeztével megmutatkozott, hogy a legsikeresebb a régi mesterek árverése volt, ahol a tételek 71 százalékát sikerült leütni és 70 százalék becsült értékének megfelelően kelt el, míg a francia aukció tételeinek csak valamivel több mint a felét, 57 százalékát sikerült értékesíteni, amiből mindössze 52 százalék hozta a becsült értéket. A bornak 96 százaléka került eladásra, ugyanakkor megmutatkozott, hogy a vásárlók ma már kevésbé készek top árat fizetni a legjobb Bordeaux-i évjáratokért. A becsült érték is alacsonyabb eszerint, így a borok 91 százaléka ennek megfelelően kelt el.

A nap legmagasabb árát egy Hans Memling tondótól várták. A „Szűz Mária a gyermek Jézussal“ mégsem került értékesítésre, pedig 6-8 millió dollárra becsülték az értékét. Ennek köszönhetően, a nap top eladása Gionvanni Battista Tiepolo „III. Henrik érkezése a Contarini Villába“ című festménye lett, amit a 4-6 millió dolláros becsült értékhez képest 5.9 millió dolláron sikerült leütni, amely egyúttal a mester rekordjává is vált. A kép 1574-ben ábrázolja az olasz birtokára érkező, és a villa felé lépkedő, újonnan megkoronázott francia királyt, az őt köszöntő Contarini család és más falusi bámészkodók körében. A munkára 1744-ben adtak megbízást és valójában egy freskó vázlata, amit Tiepolo Frederico Contartini villájának falára szánt. Sajnos azonban az egykor ép freskót, a villa 19. századi tulajdonosai, Edouard André és Nélie Jacqemart megpróbálták elmozdítani a helyéről, hogy párizsi rezidenciájukba szállítsák, ám a beavatkozás során a freskó megsemmisült. Az árverésre került olaj-vázlat így tett szert önállóságára.

Giambattista Tiepolo: III. Henrik érkezése a Contarini Villába, olaj, vászon © forrás: Artinfo

Jócskán felülmúlta az előzetes 700.000-1 millió dolláros becsléseket Frans Hals protréja is, aminek oka talán az lehet, hogy a kép sokáig Elizabeth Taylor Bal Air-kúriájának kandallója fölött lógott, ráadásul az egyetlen klasszikus festményként  a filmsztár otthonában. A hosszú licit-háború után végül 2.1 millió dollárnál ütötték le a festményt, melyet korábban egy Frans Hals-követőnek tulajdonítottak, azonban 2011-ben felfedezték rajta a holland mester saját kézjegyét.

A washingtoni National Gallery of Art aukcióra bocsájtott egy Thomas de Keyser művet saját gyűjteményéből: „Férfi mellkép barna mellényben, nyakfodorral“, nyolcszögletű olajfestmény, rézlemezen. A befolyó összeget a Lee és Juliet Folger Alapnak felajánló múzeum szívéről akkor eshetett le a kő, mikor kiderült,a festmény akár háromszoros áron is elkelhet a becsült 300.000-500.000 dolláros értékhez képest. Rembrandt egyik legismertebb amszterdami riválisának munkáját végül valamivel 1.5 millió dollár alatt ütötték le. Bár a keletkezés pontos dátuma nem ismert, a merev és bonyolult gallér arra utal, hogy a festmény 1615 és 1635 között készülhetett. Legutóbbi tulajdonosa Gerard d’Aquin volt, aki  William Randolph Hearst legnagyobb vevőjeként vált híressé.

                         
Thomas de Keyser: Férfi mellkép barna mellényben, nyakfodorral, olaj rézlemezen © forrás: Christie's

A délutáni francia aukció során a legmagasabbra becsült tétel is – Jean Honoré Fragonard „A jó anya“ (5-7 millió dollár a becsült értéke) – eladásra került, az aukció top leütése mégis egy másik Fragonard munka lett. A „Le Jour (Nappal)“ és „La Nuit (Éjszaka)“ diptichonja egy csapat, felhők között ficánkoló puttót mutat napközben, valamint  éjszakai lefekvésükhöz készülődve. A páros, mely 50 éven keresztül rejtőzött egy magángyűjteményben a nagyközönség szeme elől, végül 3.7 millió dollárért lépett ki korábbi helyéről, holott becsült értéke mindössze 2-3 millió dollár volt. Sikerével együtt Fragonard diptichonja volt az egyetlen 1 millió dollárt meghaladó tétel a francia aukción, habár Louis-Léopard Boilly leselkedő macskát ábrázoló, némileg elrongyolódott trompe-l’oeil festményét is erősen alábecsülték a Christie’s-nél, hiszen 150.000-250.000 dollár helyett 842.500 dollárért kelt el.

A nap stílusos fináléján a licitálók, a Krug borászat borait kortyolgatva és kaviárt kóstolva emelgették tárcsáikat, hogy megkaparintsák a francia aukció párjának szerényen árazott borkülönlegességeit. A legmagasabbra becsült Bordeaux-ik többnyire agy ázsiai vevőhöz vándoroltak, aki online licitált, míg egy tucat 1982-es Château Petrust magában foglaló tétel– az elmúlt 30 év egyik legjobb Bordeaux-i évjárata – 58000 dollárért kelt el (becsült értéke 42000-65000 dollár volt). A második helyen három, eltérő tétel követte holtversenyben, melyek egyaránt 46000 dollárért keltek el: egy tucat 2000-es Pétrus, egy tucat 1982-es Château Lafite-Rotschild, és egy 12 palackból álló választék a burgundi Romanée-Conti régióból.


Fordította: Buzogány Anna