TERVEZTÉK SCHWARCZ ÉS HORVÁTH MŰÉPÍTÉSZEK

Boros Géza

Körzők, vonalzók, szfinxek, Salamon temploma, palmettás oszlopok, színes mázas Zsolnay-csempék, kovácsoltvas pillangók, olaszkorsók, táncoló gyermekek, virágfüzérek, puttók, groteszkfejek – eklektikus és szecessziós motívumok egy építészpáros házain, amelyek nem kis részben határozzák meg a város arculatát. Két elfeledett építész a huszadik század elejének szecessziós Budapestjéről.

Budapest V., Belgrád rakpart 26. Fotó: Boros Géza

A századforduló építészetét kutatók körében elfogadott nézet, hogy a zsidó származású alkotók meghatározó szerepet játszottak a magyar szecessziós építészetben. Karády Viktor áttekintése szerint az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon nem kevesebb, mint huszonnyolc neves zsidó építészt sorolt ebbe a csoportba. Karády szerint „ha a zsidó építészet feltűnő súlyát akarjuk értelmezni nagyvárosaink modern arculatának kialakításában, a triviális magyarázat szinte magától adódik. A népességben alig több mint 5%-ot kitevő zsidóság adta e korban szakmásodó műszaki, technikai és tudományos értelmiség közel kétötödét, így a Budapesti Műegyetemre 1882–1919 között beiratkozó építészhallgatók 35%-át is.”1 A magyarországi zsidóság és a korszak építészete közti kapcsolat gazdasági, társadalmi és eszmetörténeti aspektusait vizsgáló Klein Rudolf szerint a zsidóság a tizenkilencedik század végére „a modernitás kulturális paradigmájának katalizátora lett, s így szükségképpen összefonódott a szecesszióval”.2
Zsidó származású építészek nemcsak a szecessziós építészet élvonalában tevékenykedtek szép számban, hanem megtalálhatjuk őket a kevésbé látványos megbízásokat magas színvonalon teljesítő másodvonalban is. Budapest szecessziós-eklektikus városképi arculatának kialakításában sokat köszönhetünk ezeknek a főként bérházakat tervező építészeknek. Ilyen kiváló építész volt Schwarcz Jenő (1864–1943), akinek munkássága eddig szinte teljesen ismeretlen és feltáratlan volt az építészeti szakirodalomban, pedig több fontos budapesti épület is fűződik a nevéhez. 

Budapest VII., Wesselényi utca 18. Fotó: Boros Géza

Már a neve írásában is eltérnek a források, igaz, ő maga is különböző változatokat használt. A tervrajzokon rendszerint a Svarcz vagy a Swarcz változat szerepel, építészirodája levélborítékján a Schvarcz,3 míg a hivatalos iratokban a Schwarcz név olvasható. Az eltérő névhasználat következtében az a néhány említés is, amely fellelhető róla a szakirodalomban, bizonytalan és következetlen. Ehhez hozzájárult a korabeli szaksajtó gyakorlata is: a magánépítési engedélyek kiadásáról rendszeresen beszámoló Vállalkozók Lapja és az Építő Ipar – Építő Művészet szaklap következetlenül írta a nevét, amit akkortájt nem vettek túl szigorúan. Sajnos azonban ezt kritika nélkül átvették a későbbi adattárak szerkesztői is.4 Én a hivatalos iratokban szereplő névváltozatot tartom követendőnek.
Schwarcz Jenő életéről igen keveset lehet tudni, pedig nemcsak építészként, hanem közszereplőként – 1900–1918 között Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága tagjaként – is tevékenykedett. Képviselői munkáját a Fővárosi Almanach így méltatta: „A középítési bizottság kiváló tagja és annak legképzettebb szónoka. A közgyűlés több életrevaló indítványát fogadta el. A közjótékonysági intézmények készséges pártfogója.”5 Tagja volt az Erzsébetvárosi Körnek, a VII. kerületi Polgári Kaszinónak és az Ehrlich-féle liberális pártnak, amely évtizedeken át meghatározta a főváros politikáját. Közéleti szerepvállalásának köszönhetően számos kapcsolatot épített ki, melyeket építészként és építési vállalkozóként is kamatoztatni tudott. Műpártolóként is ismert volt: a Római Iskolához tartozó Patkó Károly festőművész egyik korai, jelentős művét, az Ádám és Éva című képet ő vásárolta meg a húszas évek elején.
Schwarcz Jenő párban dolgozott Horváth Antal (1870–?) építésszel, akinek életéről szintén kevés adat ismert. S bár mindketten konzekvensen építésznek titulálták magukat, egyikőjük sem szerepelt a Műegyetemen oklevelet szerzett építészmérnökök nyilvántartásában. Schwarcz végzettségéről nincsenek fellelhető adatok. 1919- ben fiával – a Műegyetemet végzett Schwarcz Lajossal együtt – tagjává választotta a Magyar Mérnökés Építész Egylet, 1930-ban pedig a Budapesti Mérnöki Kamara tagja lett.
Horváth Antal 1901-ben szerzett építőmesteri képesítést a Budapesti Állami Felső Építőipari Iskolában.6 Tagja – 1906-ban alelnöke – volt az Ullmann Gyula vezette Építési és Műszaki Rajzolók Szövetségének, melynek hivatalos lapját, az Építési és Műszaki Közlönyt szerkesztette is. 1934-ben beválasztották a Magyar Építőművészek Szövetsége tisztségviselői közé, ahol 1942 és 1944 között az elnöki posztot is betöltötte. Horváthnak az irodán belül alárendelt szerepe lehetett, önálló tervezési munkáiról csak elvétve tudunk. Utolsó fellelhető hivatalos adat róla: 1945-ben még szerepelt a választói névjegyzékben.
Schwarczék építészirodája előbb a Baross tér 18.-ban működött,7 ahonnan 1911-ben átköltöztek az általuk tervezett, újonnan épült Király utca 51.-be, a legfelső emeleten kialakított fényképész napfényműterem szomszédságába. Schwarcz az épület átadásától, Horváth 1937-től lakott a házban.
Az irodának kizárólag budapesti megbízásai ismertek. Működési területük Pesten az Erzsébetvárosra, a Belvárosra és a Józsefvárosra koncentrálódott. Budán elsősorban az újonnan kiépülő városrészben, Lágymányoson terveztek elegáns bérpalotákat. Megbízóik a tehetős zsidó polgárság, a gazdag kereskedők, vállalkozók és ingatlantulajdonosok köréből kerültek ki.

Budapest V., Belgrád rakpart 26. Fotó: Boros Géza


Schwarcz Jenő építészi kvalitásait elsőként Perczel Anna méltatta, feltárva, hogy a pesti zsidó negyedben több házat is ő tervezett.8 A historizáló és szecessziós építészetet egyaránt magas színvonalon művelő építész munkái közül Perczel kiemelkedőnek tartja az építész saját maga számára tervezett és építtetett Király utcai házat, „melynek második emeleti, ma már kettéválasztott saroklakása muzeális értékű. A hatalmas szobákba színes ólomüveg díszítésű tolóajtók vezetnek. Az ajtók, ablakok gyönyörű szecessziós asztalosmunkája, az előtér faburkolatba illesztett, iparművészeti értékű beépített bútorzata eredeti és teljesen ép, ahogy a ház belső tereinek, lépcsőházának, udvarának összes eleme: a kapualj és az udvar keramit, a lépcsőház és a függőfolyosók szőlőlevél szegélyű mettlachi padlóburkolata, a lépcsőház és a liftakna, valamint a függőfolyosó kovácsoltvas korlátai, a bejárati ajtók, de még a pinceablakok díszrácsai is.”9

Budapesti képeslap a Hadik-házzal az 1920-as évekből. Ma Bartók Béla út 36.


1944-ben a ház akkori tulajdonosa, Jakabffy Tibor „magyar királyi kormányfőtanácsos, nagybirtokos, ókeresztény budapesti háztulajdonos” a ház építészeti kvalitásaira hivatkozva kérelmezte a Király utca „legszebb, legstílusosabb és legmonumentálisabb modern bérházának” a csillagos házzá minősítés alóli mentesítését a belügyminiszternél. „A házunk lakói többségében zsidók, azonban ez természetes is, mert a környék és az utca lakói általában többségében zsidók. A közelben számos olyan kevésbé lakályos ház van, melyek a bennük lakók zsidók arányszámát tekintve is alkalmasabbak zsidó lakóháznak történő kijelölésre” – érvelt Jakabffy.10 Az esztétikai érvek azonban nem hatottak, az épület csillagos ház lett, s a lakásokba és a műtermekbe kényszerkitelepített zsidó családokat költöztettek be. Hasonló sorsra jutott az építész által tervezett több más bérház is.11

Budapest XI., Bartók Béla út 36. Fotó: Boros Géza


A terézvárosi templom szomszédságában magasodó impozáns sarokház ma is a Király utca éke. Oldalhomlokzatát allegorikus domborművek, az építészetet, a szobrászatot és a festészetet jelképező női és férfi aktok díszítik.12 Az épület további szimbólumaira is érdemes figyelmet szentelni, ugyanis ezek nem szimplán a tervező mesterségére utaló jelképek. A főhomlokzaton legfölül a legfontosabb szabadkőműves szimbólum, az egymásra helyezett körző és derékszögű vonalzó látható egy ritka pozícióban, melyben fölül helyezkedik el a vonalzó, alul pedig a körző. (Ugyanez a motívum látható Lajta Béla építész Kozma Lajos által tervezett síremlékén is a Kozma utcai temetőben.) A szabadkőműves szimbolikában a körző a szellemi, a derékszög pedig az anyagi szférát jelképezi. Az eszközök elhelyezési módjának is jelentősége van: a fölül lévő derékszög az építészet materiális kötöttségére utalhat. Lajta és Kozma szabadkőművesek voltak, Schwarcz szabadkőműves páholytagságáról nincs adatunk. Megrendelői körében szép számban akadtak szabadkőművesek, és a saját maga számára tervezett házon egy másik jelkép is azt a feltételezést erősíti, hogy esetleg valamelyik páholy tagja vagy szimpatizánsa lehetett. A bejárati csarnok leghangsúlyosabb részén, a lakónévjegyzék fölött egy dombormű található, rajta Raffaello remekműve alapján a Szűz eljegyzése jelenet, mely kompozíció hátterében a szabadkőművesek egy másik fontos jelképe, Salamon temploma látható.

Budapest VIII., Német u. 13. Fotó: Boros Géza


Horváth Antal szintén tehetős vállalkozó volt, 1907-ben a Nagydiófa utca 25. szám alatt építtetett családja számára egy igényes kivitelű kétemeletes házat kidomborodó tagozatokkal, groteszkfej-díszekkel, dombormű-betétes íves oromzattal.13 (Ma itt működik Budapest egyetlen kóser szállodája, a King’s Hotel.) A pesti zsidó negyedben tervezett épületeik közül még kiemelkedik az 1908-ban épült Wesselényi utca 18. alatti ház, mely 2005-ben műemléki védettséget kapott. A gazdagon díszített, hullámzó felületű, növényi ornamentikájú épület homlokzati fő attrakciója egy babérkoszorút tartó szárnyas nőalak domborműve. A sarkon jellegzetes építészeti megoldás figyelhető meg, a kör alakú zárt erkély, amelyet az építészpáros gyakran alkalmazott más házakon is. Az építtető, Schiffer Mór készruha- és rőföskereskedő volt, aki két másik házat is terveztetett az irodával, 1904-ben egy kisebbet a Ferencz körút 25. alatt, 1910-ben pedig egy nagyobbat, a mai Belgrád rakpart és az Irányi utca sarkán.
Schwarcz Jenő irodája kezdetben eklektikus stílusban dolgozott, majd ügyesen vegyítette az eklektikát a szecessziós stílusjegyekkel. Épületeinek szecessziós jellegét igazán a részletmegoldások adják. A Schwarcz-házak erőssége a míves részletekben rejlik, amely annak is köszönhető, hogy mindig kiváló műiparosokkal dolgoztak együtt. Somlai Tibor nemrégiben beválogatta két házukat a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat mustráló albumába, megállapítva, hogy a Schwarcz-féle bérházak „különösen szép külsejükkel és igényes belső kialakításukkal meghatározóak a főváros építészetében. Mindezek dacára szinte egyetlen építészettel foglalkozó műben sem említik a nevét.”14
A mellőzöttségre jó példa az 1909-ben épült budai Hadik-ház a Gárdonyi téren, melynek földszintjén működött anno a legendás Hadik Kávéház, a legfelső emeleti műteremben pedig Csontváry festette látomásos vásznait (ma Baranyai Levente festőművész műterme). Schwarcz recepcióját mutatja, hogy egy ilyen kultúrtörténetileg frekventált munkája esetében sem ismert a neve: a Hadik-ház pár éve bekerült a Budapest legfontosabb szecessziós épületeit bemutató kötetbe, ahol azonban ismeretlen szerzőjű épületként szerepel.15 A főhomlokzatot hangsúlyos, konzolokkal alátámasztott zárt erkélyek tagolják, a bejáratot keleties ornamensek és szfinxek, az oszloptörzseket palmettás ornamensek díszítik. A homlokzaton egy angyalt kígyóval ábrázoló dombormű az építtető tulajdonos, a természetes gyógymódok korabeli neves tudora, dr. Palócz Ignácz gyógyító foglalkozására utal. Eredetileg a bejárat fölött két portré medalion is volt, ezeket és a műterem impozáns ovális ablakát, valamint a hiányzó fiatornyokat érdemes lenne egy felújítás során visszaállítani. A környéken több lakóház is az iroda munkáját dicséri: szemközt a Bartók Béla úton a Csonka-ház (1910), a Bercsényi utca 12. (1910), a körtér egyik meghatározó épülete, a Móricz Zsigmond körtér 16. (1909) a Budafoki út 16–18. (1912) és a Karinthy Frigyes út 24. számú ház (1914), ahol én is lakom.16

Budapest XI., Karinthy Frigyes út 24. Fotó: Boros Géza


Somlai Tibor jó érzékkel fedezte fel, hogy „a Schwarcz tervezte házakban az igényes belsőépítészeti kialakításnak mindig része az ólomüveg ablak”, melyek közül több feltehetően Róth Miksa műhelyében készülhetett. A legszebb és igen jó állapotban megmaradt darabok a Király utca 51.-ben, illetve a Belgrád rakpart 26. lépcsőházában vannak. Az Erzsébet híd pesti hídfőjének déli oldalát uraló épület lépcsőházaiban az ólomüveg ablakok ornamensei és sorjázó virágmotívumai a szecesszió késői geometrikus világát idézik. A kevésbé tehetős megrendelők esetében csak a háztulajdonos lakásába készült színes üvegablak, mint például Weiss József kereskedő Karinthy Frigyes (Verpeléti) úti házában, ahol a háziúr egykori, télikertes saroklakását madár- és virágmotívumos ablak díszíti. A színes ólomüveg ablakokat helyenként maratott üvegbetétek teszik hangulatosabbá (Balassi Bálint utca 25., Hattyú utca 16.) A Bauer Sándor (Erdélyi) u. 10. lépcsőházában valamennyi szinten meglepően jó állapotban maradtak fenn a maratott üvegablakok.
A Schwarcz-házak másik jellegzetes atmoszférateremtő eleme a házanként változó színű Zsolnay-csempeburkolat a kapubejáróban és a lépcsőházban. A csempefal például sárga színű lila-fekete futóval a Karinthy Frigyes úton, sötétkék fehér futóval a Hattyú utcában, halványzöld a Móricz Zsigmond körtéren, tintakék a Budafoki úton. A Karinthy Frigyes úton a 100 éves házak ünnepén Mattyasovszky Zsolnay Eszter fedezte fel, hogy a ház „szignálva van”: a bejáratnál egy-egy sárga csempébe a kiégetés előtt a máz alá bekarcolták az építészek SJ és HA monogramját. A Marek József utcai házon egy levakolt tábla, a Bauer Sándor utcában pedig egy teljesen épen megmaradt kőtábla örökíti meg a homlokzaton a tervezőpáros nevét.17 A józsefvárosi munkák közül kiemelendő a Német és József utca sarkán magasodó ház, amelynek pusztuló külseje ma már alig emlékeztet a Kiss Ferenc és Polgár Károly 1911-ben épült bérpalotája hajdani impozáns megjelenésére. Azonban belépve a kapun elámulunk. Ahogy az előző házaknak is, ennek az épületnek is a mívesen gazdag bejárati és lépcsőházi tér az igazi ékessége. Márványoszlopok, geometrikus falornamensek, elegáns fekete-türkiz színű csempeburkolat és art deco mintázatú terazzo fogadja a belépőt. A főlépcsőház színes ólomüveg ablakain harangvirág motívumok és hajós tájképrészletek láthatók.
Az eklektikus és szecessziós épületek fontos kiegészítő elemei a díszműkovács munkák, a lépcső-, függőfolyosó- és erkélykorlátok, ajtórácsok és díszes kovácsoltvas kapuk. Ezek esztétikai megjelenésére mindig hangsúlyt helyezett a Schwarcz-iroda. Részben azonos vállalkozókkal dolgoztattak, erre utal, hogy több házuk esetében azonos mintázatú vaskapukat fedezhetünk fel (Budafoki út 16–18., Karinthy Frigyes út 24., Belgrád rakpart 26., Hattyú utca 16.). Ezeknél a kapuknál a geometrikus mintázatból egy pillangó motívum bomlik ki. Az ornamensek általában síkszerűek, de van rá példa, hogy kitörnek a síkból, mint a Ferencz körút 25. szám alatti kapun, ahol a burjánzó növényi motívumok lendületes, kanyargós megformálása mozgalmas összhatást kelt. Több ház esetében egy jellegzetes vonalvezetésű ajtórács figyelhető meg (Karinthy Frigyes út, Német utca 13., Bacsó Béla utca 31., Szentkirályi utca 34.), melynek változata felfedezhető a Király utcai házban is. Schwarcz ügyfélkörében hitközségi megrendelőket is találhatunk. Korai egyéni megbízásai között szerepelt 1893-ban a Dohány utcai zsinagógában két melléklépcső tervezése és kivitelezése. 1929-ben a Pesti Izraelita Hitközség Síp utcai székházának bővítésére, a Wellisch Alfréd tervezte épület korábbi külsejéhez alkalmazkodó emeletráépítésére kapott megbízást.18 1922-ben Lajta Béla halálát követően a Pesti Chevra Kadisa őt kérte fel az Amerikai úti Elaggott vakok háza félbemaradt építésének a befejezésére. A két építész között feltételezhetően régebbi személyes kapcsolat is lehetett, hiszen mindketten az Erzsébetvárosban szereztek fővárosi képviselői mandátumot.19
Lajta Béla hatása figyelhető meg a Schwarcz-épületek jellegzetes homlokzati dísze, az olaszkorsó alkalmazásában. Lajta előszeretettel díszítette épülethomlokzatait, illetve az általa tervezett síremlékeket ezzel a népművészet által kedvelt, reneszánsz eredetű motívummal, a kétfülű talpas edénnyel, melyből kétoldalt szimmetrikusan indák és különféle növényi ornamensek ágaznak ki. Ezt a magyaros motívumot más zsidó építészek – például Löffler Sándor és Béla – is előszeretettel használták. A többnyire szigorú mértanias rendben keretezett olaszkorsó motívum Schwarcznál a Bercsényi utcai ház homlokzatán monumentális, stilizált növényi díszítőelemmé bomlik ki. Ugyanitt megfigyelhető egy másik gyakori homlokzati motívuma, a táncoló gyermekek, virágfüzéres nőalakok és puttók domborművi alkalmazása, amely jelkép a jólétre utal, s az olaszkorsóhoz és a bőségkosárhoz hasonlóan, kedvelt szimbólum a hazai szecessziós épületplasztikában.20
Az építészpáros ma már nem látható munkái közül megemlítendő a Múzeum körút 1/B alatt, az Astoria Szálló mellett egykor működő Neumann Áruház, melynek építéstörténete a sorozatos átépítéseket pontatlanul követő adatközlések következtében ma már nehezen rekonstruálható. Az egykori szaksajtó igen nagyra tartotta Schwarczék mahagónifa és vastraverzek által keretezett homlokzati portálját, mely az első nagyszabású üveghomlokzat volt Budapesten. 21 „Árupalota ez, amelynél építészetileg szebbet, hatásosabbat és a gyakorlati követelményeknek megfelelőbbet el sem lehet képzelni. Schwarcz és Horváth budapesti építészek, akik a Neumann ruhacég egyik főnökével az európai nagyáruházak berendezését tanulmányozták, e művükkel eseményszámba menő produkciót végeztek” – méltatta az építészpárost a korabeli sajtó.22 A harmincas években – amikor már csak elvétve jutottak megbízáshoz – egy belső átalakítás kapcsán ismét dolgoztak az épületen. A sokáig üresen álló épületet Loft Astoria néven napjainkban újítják fel, megőrizve a hatvanas években modernizált homlokzat építéskori erényét, a nagy üvegfelületeket. Perczel Anna Schwarcz Jenőt korábban a holokauszt áldozatának vélte,23 újabban pedig halála időpontját a harmincas évek elejére valószínűsíti. „Valószínű, hogy ekkor már nem élt, mert miért költözött volna el a saját tervezésű hatalmas, 240 m²-es [Király utcai] saroklakásából?” – teszi föl a kérdést az Óvás Egyesület kutatási projektje honlapján.24 Valóban nem könnyű magyarázatot találni arra, hogy az egykor oly sikeres és tehetős építész miért tűnt el a látóterünkből, a harmincas évektől kezdve ugyanis nincs nyoma az építészi tevékenységének, s a Király utcai ház lakcímjegyzékében sem szerepel. A változás közvetlen oka előttem sem ismert, a levéltári forrásokból azonban arra lehet következtetni, hogy élete utolsó éveit szerény körülmények között töltötte. 1936-tól a Nagyatádi Szabó – a mai Kertész – utca 35.-ben élt, ahol a megélhetése érdekében kénytelen volt albérlőt tartani.25 1943 júniusában, 79 éves korában halt meg betegség következtében. A Kozma utcai zsidó temetőben temették el feleségével és mostohafiával közös nyughelyre. Sírhelyét hiába keresnénk a temető nyilvántartásában, ugyanis nem Schwarcz Jenő volt az eredeti neve; Schwarcz Jónás Izrael néven anyakönyvezték (a halotti anyakönyv megjegyzés rovatában azonban szerepel: „az elhalt Jenő néven volt ismeretes”). Halálát rokona, Bálint Lajos építész jelentette be, akit később ugyanide, a szomszéd sírhelyre temettek.
Haláláról sem a fővárosi képviselőtestület – amelynek közel húsz évig volt tagja –, sem a Magyar Mérnök- és Építészegylet nem emlékezett meg. Ekkor már sötét fellegek gyülekeztek Magyarország és a magyar zsidóság fölött.


Budapest VII., Király utca 51. Fotó: Boros Géza

EGY LAKÓ A KIRÁLY UTCA 51.-BŐL:
BEKE LÁSZLÓ MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ

Jó egy évtizeddel ezelőtt költöztünk a Király utca 51.-be. Ma is szeretek itt élni, pedig időközben a környék „bulinegyeddé” vált. Akkoriban még csak azt élveztem, hogy negyedik emeleti lakásunk tágas és levegős, és rálátni a szemközti Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom tornyára és tetejére. Tetszettek a késő szecessziós ház remek, Róth Miksa (?) tervezte üvegablakai és egyéb díszítményei, többek között a képzőművészeteket jelképező stukkó domborművek. Aztán kiderült, hogy fölöttünk a tetőtérben működött egy híres fényképészműterem és a házban – szinte karnyújtásnyira tőlünk – fellelhető a tervező építész egykori pompás lakosztálya is. Az utóbbi években újabb meglepetések értek. A házunkról kiderült, hogy a vészkorszakban csillagos ház volt (korábbi lakásunk a Pozsonyi úton „csak” védett ház, ami egy másik tragikus történet), majd „botlatókővel” (Stolperstein) jelölte meg egy német szobrász, akit én még a múlt századból, Kasselból ismertem, aztán – befejezve a koincidencia-sorozatot – e tanulmány szerzője (egykori tanítványom) kiderítette, hogy az ő Karinthy Frigyes úti százéves házukat ugyanaz az építész, Schwarcz Jenő tervezte, mint a miénket.

 


1 Karády Viktor: Adalékok a Műegyetem építészhallgatóinak szociológiájához a kettős Monarchia korának végén (1882–1919). Régi-Új Magyar Építőművészet, 2013/8, 38. o.

2 Klein Rudolf: A szecesszió: un goût juif? A szecessziós építészet és a zsidóság kapcsolata a Monarchiában. Múlt és Jövő, 2008/4. 7. o. A zsidó építészek szerepvállalása a 1930-as évek modern építészetében is jelentős volt. Lásd: Hernádi Miklós: Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban 1860–1945. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2010, 183–193. o.

3 Ez a névváltozat olvasható az építész eddig ismeretlen síremlékén is, melyet a Budapesti Zsidó Hitközség Rákoskeresztúri Temetőjében sikerült megtalálnom (4. parcella, 32. sor, 1/2 sírhely). A felirat szerint a sírban Schvarcz Jenőné Kelemen Róza (1870–1926) – héber felirata szerint „Sara Perl lánya” –, Dr. Bálint Gyula (1895–1937) ügyvéd, kamaraénekes – az építész mostohafia – és Schvarcz Jenő építészmérnök (1864–1943) nyugszanak. A díszítetlen, fekete gránit obeliszket a Mózes Testvérek kőfaragó cég készítette.

4 A TERC Szakkönyvkiadó Déry Attila szerkesztette Budapest-topográfia sorozatára gondolok, melynek 2005–2007 között megjelent köteteiben mindegyik névváltozat előfordul. Hasonló a helyzet a Budapest szecessziós épületeit interaktív térkép segítségével bemutató Szecessziós Magazin képes adatbázisával is, ahol a különféle névváltozatokat érdenes lenne egységesíteni. Lásd: http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php

5 Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató 1916–18. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Gúthi Imre. Légrády Testvérek, Budapest, [1919], 77–78. o.

6 Az oklevél száma 141/1901. Lásd: Kiss Lajos – V. Szinnyai Katalin: A magyar építőmesterek és Budapest építészeti öröksége. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1997. 125. o.

7 A Baross tér 1902-ben kapta a nevét, addigi neve Csömöri út volt. Schwarcz irodája ezt megelőzően az 1890-es években a Sebestyén tér 7. szám alatt volt.

8 Perczel Anna: Védtelen örökség. Lakóházak a zsidó negyedben. Városháza, Budapest, 2008. 439. o.

9 Perczel Anna: Kik éltek, kik építettek itt? In: Ami látható, és ami láthatatlan. Erzsébetváros zsidó öröksége. Összeállította az Óvás! Egyesület. Szerk. Török Gyöngyvér. Budapest, Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal, 2013, 105–106. o. A ház építési költsége 623 352 korona volt, amivel a beruházás bekerült a Főváros 1911. évi legnagyobb magánépítkezései közé. Lásd: Budapest Székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve XI. évf. 1909–1912. Budapest, Statisztikai Hivatal, 1914, 216. o.

10 BFL IV. 1409. c. A dokumentumot közli: http://www. csillagoshazak.hu/hazak/VII/kiraly51

11 Klauzál tér 16., Wesselényi u. 18., Paulay Ede (Szerecsen) u. 13. és 21., Murányi u. 25., Peterdy u. 18., Balassi Bálint (Személynök) u. 25. A Király utcai ház elé 2015- ben az itt élt Kis Pál fotográfus és felesége emlékére két botlatókövet helyeztetett el családja Gunter Demnig szobrászművésszel.

12 Az Urbface várostörténeti blog szerzője, Jamrik Levente feltevése szerint a domborművek tervezője Fodor Gyula építész.

13 Groteszkfej látható a Schwarcz-iroda által 1907-ben tervezett Rottenbiller utca 10. sz. alatti ház homlokzatán is, mely épület szép példa az általuk kedvelt megoldás, a hullámos oromzat alkalmazására is.

14 Somlai Tibor – Székely Péter: Fent és lent – Pest-budai lépcsőházak, 1835–1945. Budapest, Corvina, 2014, 96. o. A kötetben szereplő fontos példák mellett megemlített V. kerület, Kossuth Lajos utca 13. alatti ház nem a Schwarcz-iroda munkája, csupán egy épületen belüli átalakításban vettek részt.

15 Kovács Dániel – Batári Zsolt: Szecessziós Budapest. Adron Könyv Kft., Budapest, 2012, 190. o. Egy másik tanulmánykötetben pedig hibásan Svazcz Jenőként szerepeltetik. Lásd: „Budapest Nagykávéház”. Szerk. Saly Noémi. Ernst Múzeum, Budapest, 2001, 51. o.

16 A tanulmány alapját a házunk centenáriuma alkalmából végzett helytörténeti kutatás képezte. Lásd: http://budapest100.hu/wp-content/uploads/2017/05/ Boros-G%C3%A9za_-Karinthy-Frigyes-%C3%BAt-24..pdf 2014-ben a 100 éves házak ünnepe alkalmából a melléklépcsőházban egy kiállítást is rendeztem a Schwarczék tervezte házak fotóiból.

17 E tábla dizájnja képezte az alapot ahhoz az épületjelölő táblához, amit a 2015-ös Kulturális örökség napjain a Karinthy Frigyes utca 24. bejáratára felhelyeztünk.

18 A homlokzati tervrajzot közli: Zsidó Évkönyv 1929/30. 103. o. Schwarcz a Pesti Izraelita Hitközségnek aktív tagja volt.

19 Lajta Béla VII. kerületi póttagként 1910-ben került be a Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságba, mely posztról 1912-ben lemondott, mivel posztját összeférhetetlennek érezte a Fővárosi Könyvtár tervezésére elnyert megbízásával.

20 Gellér Katalin: A magyar szecesszió. Corvina Kiadó, Budapest, 2004, 135. o.

21 Vállalkozók Lapja, 1913. november 12. 15. o.

22 Egy új áruház. Pesti Napló, 1913. november 1. 12. o. Az áruház a Schwarcz-féle homlokzati képpel reklámozta magát, lásd például: Az Est, 1913. november 14. 15. o. Tévesen meg nem valósult tervként jegyzi: Déry Attila: V. kerület, Belváros–Lipótváros. Budapest építészeti topográfiája II. TERC Szakkönyvkiadó, Budapest, 2005, 211. o.

23 Perczel Anna elektronikus válaszlevele a szerzőhöz, 2013. augusztus 8.

24 Kik éltek, építettek itt? Zsidó részvétel Budapest világvárossá alakulásában. http://lathatatlan.ovas.hu/ index.htm?node=50585 A honlapon szereplő adattal ellentétben Horváth Antal is izraelita vallású volt.

25 A Nagyatádi Szabó u. 35. IV/2. ingatlan lakásíve. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai. Az 1941. évi budapesti népszámlálás felvételi és feldolgozási iratainak gyűjteménye. BFL, IV. 1419. j.