A 121 legszebb magyar festmény

Könyvkritika

A piacvezető aukciósház-páros egyikének vezetője, Virág Judit és gyűjtő férje, Törő István hatalmas díszalbumban (és egy november 29-ig tartó kiállításon) tette közzé a legszebb 121 magyar festményt. Miért éppen 121-et? Így jött ki a lépés: a legszebb művek válogatása személyes műfaj, amit a szabadjára engedett egyéni ízlés befolyásol, nem pedig a kerek számok. A műkereskedelem egyáltalán nem szubjektív szakma, a lexikonnyi adatot a fejében hordozó árverező-művészettörténésznek csak ilyen albumokban van lehetősége vallomást tenni kedvenceiről és ízlésvilágáról.

A 121 legszebb magyar festmény Törő István és Virág Judit válogatásában. Szerk. Kaszás Gábor – Törő István – Virág Judit. Virág Judit Galéria és Aukciósház, Budapest, 2009, 268 oldal, 11800 Ft

Ami persze ezúttal sincs túl messze az árverések jól ismert mezőnyétől: mindkettő súlypontja a huszadik század első felének progresszív, figuratív festőire esik. Van pár 19. századi alkotás, Markó Károly mérföldkő-jellegű visegrádi látképe vagy Székely Bertalan varázslatos japán nőalakja, de a dagályos historizmusból még hírmondó se akad. A válogatás Nagybánya környékén sűrűsödik be, és sűrű is marad a harmincas évek végéig, míg a második világháború utáni művészetből csak pár magas hőfokon izzó főmű került be. A 121-es mezőnyben egyaránt találunk rongyosra reprodukált múzeumi remekműveket, a műkereskedelemben nemrég felbukkant izgalmas slágerdarabokat és vitathatatlanul a személyes preferenciákat hordozó kedvenceket. Senki se lepődik meg Szinyei Majálisán, de a festő – a címlapra is felkerült – aprócska, ropogósan friss műteremsarka már személyes favorit. Vagy ott van Ferenczy Károly örök plein air klasszikusa, az Október, ami mellett az éjszakai kertben játszódó jelenet az újdonság. Sorolhatnánk a múzeumi remekeket, Csontváry Magányos cédrusától Korniss Tücsöklakodalmáig, de a meglepőbb tételek sokkal izgalmasabbak. Például Kernstok vörös orrú női arcképe (Matisse után), vagy Scheiber Hugó szinte felrobbanóan tarka villamosbelsője, esetleg Kontuly furcsa fényben csillogó csendélete. A hatalmas, jó minőségű reprodukciók mellett érdekes párhuzamok segítik az értelmezést és a különböző értelmiségi szereplők rövid kedvcsináló megjegyzései.

R. G.

Artmagazin 2009/ 5. 87.o.