„Későn kezdtem a pályát, jó húsz éve, majd negyven évesen" - idézi fel a pályakezdést Matzon Ákos. A szobrászapa Matzon Frigyes erős hatást fejt ki azért, hogy fiát - saját művészetének folytatójaként - a képzőművészet irányába terelje.

 

„Láttam a fiatalságában sikeres apámat, kétségbeesett magányban, és az elismerés hiányától szenvedve, és nem akartam követni őt ezen a pályaúton." Matzon Ákos az építész-pályára „menekült" s onnan csak az apa halála és egy egyre erősödő alkotói kényszer lódította a művészlét felé.

 

A dőlésszög itt módosult először. A hálózat koncentrált pontjai a korai munkáknál is a geometrikus absztrakt, a konstruktív rendszerek megidézését tűzték ki követendő útként. A szín, a sík és a síkből a térbe türemkedő forma izgatta és érdekli mind a mai napig. Táblaképek és reliefek sora példázza, a kis elmozdulásoktól a szabad gesztusokig terjed érdeklődése. Kalligrafikus képelemeit szabályosan metszett formákra írja, néha Pollockot vagy Michaut idéző módon. Ugyanakkor ragasztott formáinak geometriáit egy-egy oldottabb, organikusnak is mondható forma töri meg. Így könyvreliefjeiben a síkból kiemelkedő, szabályosra szabott, ám gyűrött és hullámzó papírkötegek jelzik; a térbeli elem lehet gondolati és egyben szabad forma is.

 

 

A hatvan éves művész siófoki életműkiállítására válogatott anyagot vitt, hatvan, különféle méretű képet, képegyüttest. Norvégiai élményeit, mint például az Artur Ransome ifjúsági könyvének címéből önkényesen átvett Fecskék és Fruskák fehér színekben tobzódó formarendjeit, vagy a kaposvári inspirációra készült mini képekből összerendezett kis vázlatokat. Az alkotó egy kaposvári műgyűjtő megrendelését alakította át sajátos hangulatú képkollázzsá. A Hét fény című munka már más problémákat feszeget. A fény megjelenítésénekmechanikus útját próbálja a festett falapba vágott rések mögé helyezett tükrök segítségével megoldani. Ebből a vállalkozásából több darab is szerepelt az életmű-válogatásban. A Hét fény ezek közül talán a legszakrálisabb, egy gótikus katedrális síkba oldott falfelületét idézi.

 

Matzon Ákos sem építész múltját, sem a térhez, a plasztikához való vonzódását nem tagadja. Munkásságának irányait a kis változtatásokban, a modulált homogén színfoltokkal való örökös kísérletezésben, a tér és sík bizonytalanná tett összhangjában látja. A dőlésszög tehát az életműben folyamatosan jelen van. Most Hat-van.