Kiállítás és közönség

A világ múzeumjárói

A műkritika és műkereskedelem egyik vezető nemzetközi havilapja, a The Art Newspaper összesítette a múzeumok tavalyi látogatottsági statisztikáit. Az eredmények nem meglepőek, de elgondolkodtatók. Kiderül belőlük, hogy a japánok a legfegyelmezettebb múzeumlátogatók, hogy a klasszikus műkincsektől a kortárs művészetig a közönség bármit megnéz, megfelelő körítéssel. Sőt, azt is megtudhatjuk, hogy a Szépművészeti Múzeum példásan megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben!

A The Art Newspaper munkatársai idén először kérték el az egész éves látogatási statisztikákat a világ nagy múzeumaitól. A lista nem sok újdonságot tartalmaz azok számára, akik csak kicsit is nyomon követték a fajsúlyos intézmények forgalmát. Az első helyre – természetesen – a Louvre futott be, a maga horribilis 8,3 millió látogatójával. A Louvre világelsőségét a közeljövőben senki sem veszélyezteti: a második versenyző, a Pompidou Központ jócskán lemarad az amúgy tekintélyes 5,5 milliós mutatójával. A harmadik és a negyedik helyet London művészeti intézményei foglalták el, a Tate Modern 5,2 millióval és a British Museum 4,8 millióval. Az ötödik helyezett a New York-i Metropolitan (4,5 millió), a hatodik a washingtoni National Gallery (4,5 millió), a hetedik a Vatikán Múzeum (4,3 millió), a nyolcadik a londoni National Gallery (4,2 millió), a kilencedik a párizsi Musée d'Orsay (3,2 millió), a tizedik pedig a madridi Prado (2,7 millió).

 

A budapesti Szépművészet Múzeum a világ 46. leglátogatottabb múzeuma. Van Gogh-kiállítása a 2007-es év 15. legnézettebb kiállítása volt.

A listán a Szépművészeti Múzeum az előkelő 46. helyet szerezte meg a maga 764 ezer látogatójával 2007-ben. A néha erőszakosnak tűnő kiállításmarketinget visszaigazolják a számot, a vezető hazai múzeum olyan nemzetközi intézményekkel került egy súlycsoportba, mint a New York-i Guggenheim (890 ezer), a berlini Neue Nationalgalerie (790 ezer), a párizsi Rodin Múzeum (690 ezer) vagy a Tate Liverpool (650 ezer). Miközben gyakorlatilag egyedül van jelen a közép-kelet-európai régióból.

A The Art Newspaper kutatásainak homlokterében a nagy kiállítások látogatottsága áll, napi átlag szerint rangsorolva – a lap ezt szondázza már évek óta. Az első helyezett ezen a listán a tokiói Leonardo elméje című tárlat lett, amelyet az Igazi de Vinci címmel Debrecenben láthatott a magyar közönség. (Az alig másfél éve megnyílt MODEM még nem szerepel az összeállításban, pedig elért sikerei alapján ott lenne a helye!) A japánok átlagosan 10 ezren nézték meg a nagy tokiói Leonardo-tárlatot, amelyen csak egyetlen valódi műalkotás szerepelt, a reneszánsz mester ifjú kori remekműve, az Angyali üdvözlet. (Az Uffizi Képtár gyöngyszemének kölcsönadása komoly belpolitikai viharokat kavart Olaszországban; a festmény korábban csak egy 30-as évekbeli kiállítás és a második világháború miatt hagyta el a múzeumot!) A klasszikus nyugati és impresszionista festőművészetért rajongó japán közönségnek ez az egy remekmű is elég volt, hogy az európaiak számára elképzelhetetlen tömegben és sűrűségben vándoroljanak el a kiállításra.

Japán képregény a tokiói Leonardo-kiállításon sorban álló látogatókról


A hosszú listán minden művész, korszak és műfaj szerepel, amelyet valamennyire is jegyeznek a világban. Az élmezőnyben van jó pár korai modern, Monet-tól Picassóig, néhány klasszikus mester, Leonardo, Vermeer, Rembrandt vagy Dürer, ókori kincsek Egyiptomból, több kortárs a videóművész Bill Violától a szobrász Richard Serráig, világhírű fotósok (elsőként is André Kertész), a feudális Japán művészete és pár iparművészeti bemutató. A budapesti Szépművészeti Múzeum ismét komoly babérokat szerzett: a Van Gogh-tárlat a 2007-es esztendő 15. leglátogatottabb kiállítása lett, átlagosan napi 4702 látogatóval!

Szerző: Rieder Gábor