Sok dollár, sok forint, sok hűhó, sok hűha

2016 legnagyobb és legérdekesebb nemzetközi és hazai műtárgypiaci sikerei

Martos Gábor

Claude Monet, Willem de Kooning és Rubens: kaszál a festőiség. Még a rekordot elért fotó is festői. Lássuk pontosan, mit is díjazott tavaly a piac.

2016-ban a legtöbb pénz ezúttal is egy magánadásvétel során mozgott, amely egyben minden idők legmagasabb vételárú európai múzeumi beszerzéseként is csúcsot döntött. Rembrandt van Rijn Maerten Soolmans és felesége, Oopjen Coppit portréi (1634) című két festményét januárban vette meg 160 millió euróért (177 845 000 dollár; 49,844 milliárd forint) – a Christie’s közvetítésével – Éric de Rothschildtól közösen Franciaország és Hollandia; a képpár a két állam szerződése értelmében soha nem választható el egymástól, felváltva fogják őket fél-fél évig együtt bemutatni a Louvre-ban, illetve a Rijksmuseumban, és egyéb kiállításra nem is adhatók kölcsön. Ugyanakkor mivel a francia jog szerint a közös vásárlásra nincs mód, ezért papíron a férfiportré Franciaország, a női pedig Hollandia tulajdona lett (lásd Artanzix: Nem válnak a Rothschild Rembrandtok, Artmagazin 2015/8, 4. o.). Ami az árveréseket illeti, ott a legmagasabb összeget novemberben fizették ki a Christie’s New York-i aukcióján, amikor 81 447 500 dollárt (23,6 milliárd forint) tettek le Claude Monet Meule (Szénaboglya; 1891) című munkájáért. Az, hogy a világ top-műkereskedelme továbbra is csupán egy-két kimagasló forgalmú árverezőházra koncentrálódik, ennek az egyetlen árnak a fényében is jól látható, mert például Németország egyik vezető műkereskedőháza, a müncheni Ketterer teljes 2016-os árverési forgalma volt 47 millió euró (49,3 millió dollár), és nagy sikerként könyvelték el, hogy az év során több mint nyolcvan tételük leütési ára lépte át a százezer eurós határt; a legtöbbet, 725 000 eurót Emil Nolde Figur und Clematis (Alak klematisszal) című munkájáért adták. Úgyhogy vissza is a „nagyokhoz”.


Claude Monet: Szénaboglya (Meule), 1891, olaj, vászon, 72,7 x 92,1, cm, Christie’s New York, Impressionist & Modern Art Evening Sale (Sale 12145, Lot 9B), 2016. november 16., leütési ár: 81 447 500 dollár © Christie’s Images Limited 2017


Willem de Kooning: Cím nélkül XXV., 1977, olaj, vászon, 195,7 x 223,5 cm, Christie’s New York, Post-War & Contemporary Art Evening Sale (Sale 12156, Lot 8A), 2016. november 15., leütési ár: 66 327 500 dollár © Christie’s Images Limited 2017 / HUNGART © 2017

A második legmagasabb összeg Willem de Kooningnak jutott, Untitled XXV (Cím nélkül XXV; 1977) című vászna novemberben a Christie’s New York-i árverésén 66 327 500 dollárt (19,308 milliárd forint) ért meg valakinek. A régi mesterek között Peter Paul Rubens Lót és lányai (1613–14 körül) című festménye vitte el a pálmát: júliusban a Christie’s londoni árverésén adtak érte 44 882 500 fontot (58 167 720 dollár; 16,539 milliárd forint), ami a második legmagasabb ár ebben a műtárgykategóriában. (Az eladási lista élén is egy Rubens-mű áll: Az ártatlanok lemészárlása (1610) című képért 2002 júliusában a Sotheby’s londoni árverésén fizettek 49 506 650 fontot (75 930 440 dollár; 19,354 milliárd forint). A szobrok között Auguste Rodin kétszer is megdöntötte saját korábbi árrekordját: előbb februárban a Sotheby’s londoni aukcióján Iris, messagère des dieux (Írisz, az istenek hírnöke; 1902–1905) című munkája ért el 11 573 000 fontos árat (16 662 805 dollár; 4,6 milliárd forint), majd májusban ugyancsak a Sotheby’snél, de már New Yorkban L’Éternel Printemps (Örök tavasz; 1901–1903) című szobráért adott valaki 20 410 000 dollárt (5,638 milliárd forint). A sort folytathatjuk még néhány további érdekes szerzőicsúcs-leütéssel. A Christie’s májusi New York-i árverésén Maurizio Cattelan Him (2001) című, Hitlert egy térdeplő kisfiú alakjában megörökítő szobrát 17 189 000 dollárért vitték el (4,762 milliárd forint; a korábbi Cattelan-rekord 2010-ben 7,9 millió dollár, azaz 2,1 milliárd forint volt). Ugyancsak májusban, New Yorkban és a Christie’s árverésén Frida Kahlo Dos desnudos en el bosque (Két akt az erdőben; 1939) című festményéért fizettek 8 005 000 dollárt (2,235 milliárd forint). Kahlo korábbi árverési rekordja 2006-ból 5 616 000 dollár volt, de ez a mostani ár nemcsak szerzői rekord, hanem a latin-amerikai művészek munkái tekintetében is új csúcsot jelent. Júniusban a párizsi Artcurialban fizettek ki 500–700 000 eurós becsérték után 1 243 000 eurót (1 417 020 dollár) Marcel Duchamp Nu sur nu (Akt akton; 1910–1911) című munkájáért.


Peter Paul Rubens: Lót és lányai, olaj, vászon, 190 x 225 cm, Christie’s London, Old Master and British Paintings Evening Sale (Sale 11973, Lot 12), 2016. július 7., leütési ár: 44 882 500 font © Christie’s Images Limited 2017


Auguste Rodin: Írisz, az istenek hírnöke, 1902–05, bronz, 82,9 cm, Sotheby’s London, Impressionist & Modern Art Evening Sale, Lot 22, 2016. február 3., leütési ár: 11 573 000 font © 2017 Sotheby’s


Maurizio Cattelan: Him, 2001, viasz, emberi haj, öltöny, műgyanta, pigment, 101 x 42,1 x 63,5 cm, Christie’s New York, Bound to Fail (Sale 12151, Lot 39 A), 2016. május 8., leütési ár: 17 189 000 dollár © Christie’s Images Limited 2017 / HUNGART © 2017

Nemcsak szerzői csúcsot döntött a kortárs román festő, Adrian Ghenie, amikor Nickelodeon (2008) című vászna októberben a Christie’s londoni árverésén 7 109 000 fontért (9 028 430 dollár; 2,398 milliárd forint; becsült ár: 1–1,5 millió font; leütési ár: 6,2 millió font) kelt el, de ez az összeg egyúttal a jelenlegi legdrágább román műalkotássá is tette művét. Érdemes megjegyezni, hogy Ghenie korábbi rekordja (2016. február, Sotheby’s, London) „csak” 3 117 000 font (4 511 506 dollár) volt, és hogy a nemzetközi sikerek közepette a 2000-es évek elején festett Krisztus című képét októberben az Artmark bukaresti árverésén 12–18 000 eurós becsérték után már 125 000 euróért (kb. 38,7 millió forint) is meg lehetett vásárolni. Novemberben a Sotheby’s londoni aukcióján Alekszandr Rodcsenko Construction No. 95 (1919) című vásznáért 3 646 250 fontot fizetett ki a licitnyertes (4 523 173 dollár; 1,335 milliárd forint; Rodcsenko korábbi rekordja 2015-ből 420 000 font – 646 000 dollár – volt). Félix Vallotton Au Marché (Piacon) című alkotása ugyanakkor a Sotheby’s zürichi árverésén ért el 3 492 500 svájci frankos szerzőitop-árat (1,009 milliárd forint; Vallotton korábbi rekordja 2000-ben 2 937 500 frank volt). Ugyancsak novemberben, de ezúttal a torontói Heffel aukciósházban Lawren Harris Mountain Forms (Hegyi formák; 1926) című festményével az érte megadott 11 210 000 kanadai dollárral (8,3 millió dollár; 3,274 milliárd forint) nemcsak szerzői csúcsot döntött, de egyúttal ez lett a legdrágább a kanadai művészek munkái között. 2016. decemberi rekorddal zárva a sort: James Ensor Squelette arretant masques (Csontvázak megállítják a maszkosokat; 1891) című képe a Sotheby’s párizsi aukcióján hozta meg a festőnek az eddigi legmagasabb árat az érte kifizetett 7 357 500 euróval (7 916 596 dollár; 2,316 milliárd forint). És ha már amúgy is Ensor különleges, bizarr világú képével fejeztük be, akkor említsük meg azt is, hogy változás történt az outsider art-kategória élén is: januárban a Christie’snél valaki 785 000 dollárt adott William Edmondson Boxer (Boxoló, 1936) című szobráért; Edmondson korábbi rekordja 263 000 dollár volt (Anya gyermekével; 2014), az outsider art kategória korábbi rekordját pedig eddig Henry Darger tartotta egy cím nélküli munkájával, amelyért 2014-ben 745 076 dollárt adtak (Henry Dargerről: Halász Péter: Henry Darger (1892–1973), Artmagazin 2005/2, 67–69. o.) Az egyes műtárgykategóriákba beleszaladva – és hogy kissé távolabbra is tekintsünk – 2016- ban megdőlt a japán fametszetek árcsúcsa: Kitagawa Utamaro Fukaku shinobu koi (Mélyen elrejtett szerelem) című képéért júniusban a párizsi Drouot-nál fizettek ki 745 800 eurót (234 676 514 forint; a szerző és egyben a kategória korábbi aukciós rekordja 2005 szeptemberében a Christie’s New York-i árverésén 380 000 dollár volt). 

A tibeti szobrok között egy 13. századi Canda Vajrapani-ábrázolás novemberben a Bonhams hongkongi árverésén 49 260 000 hongkongi dollárral (6 351 479 dollár; 1,865 milliárd forint) lett a jelenlegi legdrágább; decemberben pedig a Christie’s párizsi árverésén egy 11. századi bronz Buddha-szobor 13 570 500 eurós árával (14 358 946 dollár; 4,225 milliárd forint; mindössze 150–200 000 euróra becsülték) lett a legmagasabb árú ázsiai műtárgy, amit valaha a Christie’snél Párizsban eladtak. A fotográfiák piacán a tavalyi legdrágább, Richard Prince Untitled (Cowboy) című felvétele a májusban a Christie’s New York-i árverésén az érte kifizetett 3 525 000 dollárral a világ ötödik legmagasabb áron elkelt fotója lett. De Prince-nek más munkái is jól szerepeltek: ugyanezen az aukción Untitled (Fashion) című felvételéért 2 853 000, egy másik ugyanilyen című képéért pedig 2 405 000 dollárt adtak.


Richard Prince: Cím nélkül (Cowboy), 2000, ektacolor print, 121,3 x 195,6 cm, Christie’s New York, Post-War and Contemporary Art Evening Sale (Sale 12152, Lot 57B), 2016. május 10., leütési ár: 3 525 000 dollár © Christie’s Images Limited 2017 / HUNGART © 2017

A képregények kategóriájában tavaly is az ezen a pályán a legnagyobb sztár, Hergé (Georges Remi) tarolt: egy eredeti tusrajz-oldala a Felfedezők a Holdon című Tintin-füzetből (1954) novemberben az Artcurial párizsi árverésén 1 553 312 eurót (1 646 510 dollár; 480 millió forint; 700–900 ezer euróra becsülték) ért meg valakinek; egy (szóló) oldalért még soha nem adtak ennyi pénzt (címlapért, illetve egy dupla oldalpárért már többet is). Alig maradt el ettől az ártól Hergé egy másik tétele: az Ottokár király jogara című Tintin-könyv (1939) két utolsó oldalának eredeti tusrajza áprilisban ugyanennél a háznál és ugyancsak Párizsban kapott 1,046 millió eurót (1,2 millió dollár; 325,4 millió forint; 600-800 000 euróra becsülték). És bár nem képregény, de címlap: októberben a Swann Auction Galleries New York-i árverésén megdőlt a Vogue magazin-címlapok aukciós ára, amikor is az 1927. novemberi szám Georges Lepape grafikáját felhasználó címlaptervért 52 500 dollárt adott meg valaki (miközben előzetesen csak 6–9000 dollárra becsülték). A zenei kották aukciós piacán Gustav Mahler II. (Feltámadás) szimfóniájának kézirata novemberben a Sotheby’s londoni árverésén taszította le 4 546 250 fontos (5 639 623 dollár; 1,667 milliárd forint) árával a korábbi rekordert, Mozart IX. szimfóniájának 1987-ben 2,5 millió fontért elkelt kéziratát. A művészeti piac egyik legkülönlegesebb, mondhatni bizarr licitje Truman Capote (1924–1984) amerikai író míves japán fadobozban elhelyezett hamvaiért indult. Szeptemberben a Julien’s Auctions Los Angeles-i árveréséről kemény licitharc végén 45 000 dollárért (12 279 530 forint; 4–6000 dollárra becsülték) vitte haza a nyertes. Mielőtt a nagyvilágból hazatérnénk az itthoni műtárgypiacra, vessünk egy pillantást a magyar vagy legalábbis magyar származású művészek külföldön elért tavalyi csúcsleütéseire. Annál is inkább, hiszen november óta új mű áll a legdrágább magyarok listájának az élén: a Sotheby’s New York-i árverésén ekkor adtak (mint utóbb kiderült: a Museum of Modern Art képviselői) 6 087 500 dollárt (1,757 milliárd forint; 3–4 millió dollárra becsülték) Moholy-Nagy László EM 1 Telephonbild (EM 1 Telefonkép; 1923) című munkájáért. (A MoMA gyűjteményében már eddig is több darabot őrzött ebből a sorozatból.) Az első után ráadásul a második helyre is új alkotás került ezen a listán: Hantai Simon Mariale M.A.4 (1960) című vászna decemberben a Sotheby’s párizsi árverésén 4 432 500 euróért (4 770 466 dollár; 1,391 milliárd forint; 1,5–2 millió euróra becsülték) váltott tulajdonost; 2005 decemberében a Christie’snél ugyanez a kép még csak 560 800 euróért kelt el. Ami az élő művészeket illeti, ott az eddig is listavezető Reigl Judit megdöntötte saját korábbi rekordját: Éclatement (Kitörés; 1955) című festménye júniusban a Sotheby’s párizsi aukcióján 411 000 euróval (466 427 dollár; 127 568 774 forint) előzte meg a művész pont egy évvel korábban ugyanott elért 315 000 eurós árát.


Moholy-Nagy László: EM 1 Telefonkép, 1922/23, zománc, acél, 95,2 x 60,3 cm, Sotheby’s New York, Impressionist & Modern Art Evening Sale, Lot 5, 2016. november 14., leütési ár: 6 087 500 dollár © 2017 Sotheby’s / HUNGART © 2017


Szűcs Attila: Érintés, 2016, olaj, gesso, rétegelt lemez, 100 x 80 cm, Sotheby’s London, Contemporary East, Lot 269, 2016. június 7., leütési ár: 16 250 font © A művész jóvoltából / HUNGART © 2017

A Párizsban élő, a világ szemében sokkal inkább francia, mint magyar festő mellett azonban tavaly végre több idehaza alkotó, és köztük több fiatal művésznek is sikerült betörnie a nemzetközi piacra. Júniusban a Sotheby’s londoni árverésén Szűcs Attila Érintés című festményéért 16 250 fontot (6,5 millió forint; 5–7000 fontra becsülték); El Kazovszkij Vénusz kert IV. című munkájáért pedig 13 750 fontot (5 432 856 forint; 12–15 000 fontra becsülték) adtak. Novemberi árverésén a ház megismételte a „magyar blokkot”: ekkor Szűcs Attila egy festménye 13 750 fontos; Fajó János 10 625 fontos; Galimberti Sándor 21 250 fontos; Patkó Károly két munkája 23 750, illetve 27 500 fontos; Mattis-Teutsch János 32 500 fontos; Kassák Lajos 31 250 fontos; Rozsda Endre 8750 fontos árat ért el. És hogy nemcsak Londonban lettek keresettek a magyar művészek munkái, arra bizonyíték, hogy Vajda Lajos Lámpaember báránnyal című 1937-es akvarellje például a stuttgarti Nagel Auctionen árverésén ért el nem akármilyen licitverseny végén 76 450 eurós (24 010 996 forint; 5000 euróra becsülték; leütési ár: 55 000 euró) árat.


Boromisza Tibor: Rőzsehordók a ligetben, 1908, olaj, vászon, 100 x 116 cm, Virág Judit Galéria és Aukciósház, 54. aukció, 46. tétel, leütési ár: 87 millió forint © Virág Judit Galéria és Aukciósház


Tihanyi Lajos: Pont St. Michel (Paris), 1908, olaj, vászon, 53,5 x 65 cm, Kieselbach Galéria és Aukciósház, 54. téli aukció, 46. tétel, 2016. december 20., leütési ár: 170 millió forint © Kieselbach Galéria és Aukciósház

Végül lássuk a hazai piacot – de először itt is egy külföldön nagy sikert elért alkotó hazai szereplését: a nemzetközi szinten, tehát forintban már milliárdos árakat elérő Hantai Simon Etűd (1973) című vásznát októberben a Kieselbach Galéria árverésén 18 millió, a Manteaux de la vierge (A Szűz köpenye vagy Máriaköpeny; 1960) címűt pedig 19 millió forintért ütötték le. Ami pedig a teljes hazai műtárgyforgalmat illeti, ott a 2012. decemberi Virág Judit-féle 240 millió forintos Csontváry-csúcs óta nem volt olyan magas leütés, mint 2016 végén: decemberben a Kieselbach Galériánál 170 millió forintot (plusz a jutalékok) adott valaki Tihanyi Lajos Pont St. Michel (Párizs) című 1908-ban festett vásznáért; ez az ötödik legmagasabb összeg, amit hazai árverésen műtárgyért valaha kifizettek, amivel ez lett a hetedik legdrágább festmény itthon. Ennél drágábban eddig csak Csontváry három, Munkácsy két képét ütötték le. A tavalyi második legmagasabb árat Rippl-Rónai József érte el, akinek Stilizált virágok özöne (1914) című festményéért a Kieselbach Galéria májusi árverésén koppant 95 milliónál a kalapács. (2014 májusában ugyanezért a képért a Virág Judit Galéria árverésén 15 milliós kikiáltás után 17 millióig volt licit, de nem ütötték le, mert nem érte el a limitárat.) Ami az élő művészeket illeti, ebben a kategóriában 2016-ban egy olasz festő érte el a legmagasabb árat Magyarországon: Luigi Rocca N.Y. Wasington Square című nagy méretű fotórealista festménye májusban a Blitz árverésén jutott el a 10 millió forintos leütésig. Ugyanott-ugyanakkor Keserü Ilona Áramlás (1975/1989) című vászna 8,5 millió, Jelek (1991) című munkája pedig 7,5 millió forintos leütést hozott. És ugyanennyit adott meg valaki októberben a Kieselbach Galéria árverésén Ludmil Siskov Grand Prix (1960) című vásznáért is, míg Földi Péter Major udvar I. (1992–93) című munkája decemberben a Blitznél 5 millió forintig emelkedett. A képzőművészeti alkotásokon kívül két kategóriában született még kiemelkedő ár tavaly idehaza: Thuróczy János Krónikája (1488, Augsburg) decemberben a Központi Antikvárium árverésén 28 millió forinttal (kikiáltási ár: 22 millió forint) a legdrágább magyar könyv lett; a BÁV novemberi aukcióján pedig egy szoliter gyűrűbe foglalt ötkarátos briliáns 8 millió forintos leütéssel lett a második legértékesebb ékszer Magyarországon.

 

Sajnos a nemzetközi műkereskedelmi világ nem alkalmazkodik a szigorúan vett naptári év beosztásához, így kezdésképpen több mint egy évvel visszább kell lépnünk, hogy beszámolhassunk több olyan jelentős, 2015-ben lezajlott műkereskedelmi tranzakcióról, melyekről csak tavaly szereztünk tudomást, így mindenképpen ott a helyük a 2016-os „top-összefoglalókban”. Tavaly februárban lett például nyilvános, hogy még valamikor 2015 őszén a nemzetközi műgyűjtés két milliárdos amerikai nagyágyúja megint üzletet kötött egymással: Kenneth Griffin egyetlen adásvétel keretében két képet is megvett David Geffentől, Willem de Kooning Interchange (1955) és Jackson Pollock Number 17A (1948) című festményeit, és a kettőért együtt kerek 500 millió dollárt adott, méghozzá a hírek szerint olyan „megosztásban”, hogy az első kép 300, a második pedig 200 millióba került. Márpedig ha ez tényleg így van, akkor a De Kooning-kép felkerült a minden idők legdrágább műtárgyait számba vevő lista legtetejére, közvetlenül Paul Gauguin Nafea Faa Ipoipo (Mikor házasodsz meg?; 1892) című munkája mellé, amelyért 2015 elején a Katari Múzeumok fizettek ugyanennyit Rudolf Staechelin svájci műgyűjtőnek, a Sotheby’s volt igazgatójának. De Kooning 1955-ben 4000 dollárért adta el ezt a művét, amely aztán 1989-ben egy árverésen 20,68 millió dollárért cserélt gazdát, a Pollock pedig ezzel a negyedik legdrágább műtárgy lett a világon (őt Paul Cézanne Les Joueurs de cartes [Kártyázók; 1895] című képe szorítja le a dobogó harmadik fokáról az érte 2011-ben ugyancsak a katari sejk családja által George Embiricos görög hajómágnásnak kifizetett 250 – más források szerint 259 – millió dollárral). 2015 májusában Picasso lánya, Maya Widmaier-Picasso – Larry Gagosian műkereskedő-galériás közvetítésével – eladta Leon Black New York-i milliárdosnak apja Buste de femme (Marie-Thérèse) (Egy nő mellszobra – Marie-Thérèse; 1931) című kőplasztikáját 106 millió dollárért. Csakhogy, mint ez az üzletkötés napvilágra kerülése után kiderült, 2014 novemberében Maya ugyanezt a szobrot egyszer már értékesítette a Katari Múzeumoknak, 42 millió dollárért (szépen felment közben az ára). Az értelemszerűen kitörő jogi csatározásoknak 2016 júniusában lett vége (és ekkor váltak nyilvánossá az összegek is): a szobor maradt Leon Blacknél (vagyis ettől számítva az érte kifizetett 106 millió dollár a mű dokumentálható ára), Katar pedig meg nem nevezett összegű kártérítést kapott. És még egy magánüzlet 2015-ből: Jacopo Pontormo Fiatal férfi portréja piros sapkában (Carlo Neroni firenzei nemes arcképe, 1530) című festménye 30,6 millió fontért (36,5 millió dollár) került korábbi tulajdonosától, a hetedik Earl of Caledontól J. Tomilson Hill New York-i bankár birtokába; ez az üzlet azután derült ki, hogy miután az új amerikai tulajdonos ki akarta vinni az országból a képet, a londoni National Gallery gyűjtést indított, hogy ugyanazért a vételárért megvegye, és a mű Angliában maradhasson. A tisztázatlan jogi viszonyok miatt az ügy a mai napig lezáratlan, a festmény egyelőre marad a szigetországban. És végül a szerző korábbi figyelmetlensége: tavalyi összefoglalómból sajnos kimaradt, mivel csak a múlt év során találtam rá az adatra, hogy 2015 májusában a China Guardian pekingi árverésén 279 millió jüant (43 millió dollár; kb. 11,5 milliárd forint) fizettek Pan Tianshou/Pan Tiensou Eagle, Rock, and Flora (Sas, szikla és növények) című festményéért (amit 2005-ben még csak 11,7 millió jüanért árvereztek el).

 

2013 tavaszán jelent meg Martos Gábor Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyve (lásd: Artmagazin 58), amelynek Függelékében a szerző sokoldalas táblázatokban közli a világon 30 millió dollárnál, illetve az idehaza 30 millió forintnál magasabb összegért elkelt műalkotások listáját – a nyomdába adás kényszere miatt 2012. december 31-dikével bezárólag. Azóta ezeket a listákat 2014, 2015 és 2016 januárjában lapunkban egészítette ki mindig az előző év legfontosabb nemzetközi és hazai műtárgypiaci eredményeivel (lásd: Artmagazin 65, 75, 85). A magunk teremtette hagyomány természetesen idén sem szakad meg: első számunkban itt vannak a 2016. év árverési csúcsai, vagyis a „Cápa” Függelékének „negyedik függeléke”.

2016-ban a világon 30 millió dollár felett elkelt műtárgyak (árverések esetében az árak jutalékkal együtt; a vastagon szedett nevek új szerzőiár-csúcsot jeleznek; a [ ] jelek között állók magánüzletek voltak)

[Rembrandt: Maerten Soolmans és felesége, Oopjen Coppit portréi (1634) – 2016. január, magánüzlet – 160 millió euró (177,845 millió dollár; 49,844 milliárd forint; Éric de Rothschildtól vette meg Franciaország és Hollandia közösen a Christie’s közvetítésével)]

Claude Monet: Meule (Szénakazal; 1891) – 2016. november, Christie’s, New York – 81 447 500 dollár (23,6 milliárd forint; 45 millió dollár körülre becsülték; leütési ár: 72,5 millió dollár)

Willem de Kooning: Untitled XXV (Cím nélkül XXV; 1977) – 2016. november, Christie’s, New York – 66 327 500 dollár (19,308 milliárd forint; 40 millió dollár körülre becsülték)

Pablo Picasso: Femme Assise (Ülő nő; Fernande Olivier portréja; 1909) – 2016. június, Sotheby’s, London – 43 269 000 font (63 631 391 dollár; 17,729 milliárd forint; 30 millió font körülre becsülték)

Peter Paul Rubens: Lót és lányai (1613–14 körül) – 2016. július, Christie’s, London – 44 882 500 font (58 167 720 dollár; 16,539 milliárd forint; becsült érték: 20–30 millió font; leütési ár: 40 millió font)

Jean-Michel Basquiat: Untitled (Cím nélkül; 1982) – 2016. május, Christie’s, New York – 57 285 000 dollár; 15,792 milliárd forint; 40 millió dollár körülre becsülték; leütési ár: 51 millió dollár; vevő: Yusaku Maezawa japán vállalkozó)

Amedeo Modigliani: Jeanne Hébuterne (au Foulard) (Jeanne Hébuterne kendővel; 1919) – 2016. június, Sotheby’s, London – 38 509 000 millió font (56 631 335 dollár; 15,782 milliárd forint; 28 millió font körülre becsülték)

Edvard Munch: Pikene pa broen (Lányok a hídon; 1902) – 2016. november, Sotheby’s, New York – 54 487 500 dollár (15,739 milliárd forint; 50 millió dollár körülre becsülték; leütési ár: 50 millió dollár)

Cui Ruzhuo: The Grand Snowing Mountains (Nagy havas hegyek; 2013) – 2016. április, Poly Auction, Hongkong – 306 800 000 hongkongi dollár (39 515 840 dollár; 11,784 milliárd forint; 150–200 millió hongkongi dollárra becsülték)

Cy Twombly: Untitled (New York City) (Cím nélkül – New York City; 1968) – 2016. május, Sotheby’s New York – 36 650 000 dollár (10,136 milliárd forint; 40 millió dollárra becsülték; leütési ár: 32,5 millió dollár; 1968 novemberében 2,6 millió dollárért kelt el)

Fu Pao-si (Fu Baoshi): The God of Cloud and the Great Lord of Fate (A felhő istene és a sors nagyura; 1954) – 2016. június, Poly International Auction, Peking – 230 000 000 jüan (35 024 669 dollár; 9,824 milliárd forint; 180 millió jüanra becsülték)

Francis Bacon: Two Studies for a Self Portrait (Két tanulmány egy önarcképhez; 1970) – 2016. május, Sotheby’s New York – 34 970 000 dollár (9,670 milliárd forint; becsérték: 22–30 millió dollár; leütési ár: 31 millió dollár)

Csang Ta-Csien (Zahng Daqian): Virágzó barackfa (1982) – 2016. április, Sotheby’s, Hongkong – 270 680 000 hongkongi dollár (34 901 479 dollár; 9,599 milliárd forint; 65 millió hongkongi dollár körülre becsülték; leütési ár: 240 millió hongkongi dollár; vevő: a sanghaji Lung Múzeum, amelyet Liu Ji-csian/Liu Yiqian alapított; a festő korábbi rekordja 191 millió hongkongi dollár (24,5 millió dollár) volt)

Henry Moore: Reclining Figure: Festival (Fekvő alak: fesztivál; 1951) – 2016. június, Christie’s, London – 24 722 500 font (33 103 428 dollár; 9,341 milliárd forint, becsérték: 15–20 millió font; leütési ár: 22 millió font)

Mark Rothko: No.17 (1957) – 2016. május, Christie’s, New York – 32 645 000 dollár (9,003 milliárd forint; becsérték: 30–40 millió dollár; kikiáltási ár: 24 millió dollár; leütési ár: 29 millió dollár)

Gerhard Richter: A.B., Still (1986) – 2016. november, Sotheby’s, New York – 33 987 500 dollár (9,927 milliárd forint; becsérték: 20–30 millió dollár) Zeng Gong (1019–1083): Jushi Tie („A történtek leírása”; 124 karakteres kalligráfiából álló levél pecsétekkel, 1080. szeptember 27.) – 2016. május, China Guardian, Peking – 207 000 000 jüan (31 686 774 dollár; 8,839 milliárd forint; a legdrágább kínai levél; vevő: Wang Csongjun/ Wang Zhongjun kínai filmmogul)

Orazio Gentileschi: Danaé (1621) – 2016. január, Sotheby’s, New York – 30 490 000 millió dollár (8,775 milliárd forint; becsérték: 25–35 millió dollár; vevő: J. Paul Getty Museum)

Vu Kuan-csung (Wu Guanzhong): The Zhou Village (Zhou falu; 1997) – 2016. április, Poly Auction, Hongkong – 236 000 000 hongkongi dollár (30 451 613 dollár; 8,361 milliárd forint; kikiáltási ár: 138 millió hongkongi dollár) 170 millió 23,6 milliárd

 

2016-ban a magyarországi árveréseken 30 millió forint felett elkelt műtárgyak (leütési árak jutalék nélkül; a vastagon szedett nevek új szerzőiár-csúcsot jeleznek)

Tihanyi Lajos: Pont St. Michel (Párizs) (1908) – 2016. december, Kieselbach Galéria – 170 millió forint

Rippl-Rónai József: Stilizált virágok özöne (1914) – 2016. május, Kieselbach Galéria – 95 millió forint (2014 májusában a Virág Judit Galéria 46. árverésén 15 milliós kikiáltás után 17 millióig volt érte licit, de nem ütötték le, mert nem érte el a limitárat)

Boromisza Tibor: Rőzsehordók a ligetben (1908) – 2016. december, Virág Judit Galéria – 87 millió forint

Rippl-Rónai József: Társaság a kastélyparkban (1907) – 2016. december, Virág Judit Galéria – 80 millió forint

Aba-Novák Vilmos: Rálátás Felsőbányára (1925) – 2016. május, Kieselbach Galéria – 60 millió forint

Patkó Károly: Fésülködés (Toilette) (1929) – 2016. december, Kieselbach Galéria – 60 millió forint

Munkácsy Mihály: Naplemente (1873) – 2016. december, Virág Judit Galéria – 55 millió forint

Rippl-Rónai József: A Róma-villa ősszel (1914 körül) – 2016. november, BÁV – 52 millió forint

Munkácsy Mihály: Ülő nő intérieurben (1880-as évek) – 2016. május, Virág Judit Galéria – 50 millió forint

Vaszary János: Dinnyés csendélet (1938) – 2016. október, Virág Judit Galéria – 50 millió forint

Farkas István: Kertben (1937) – 2016. május, Kieselbach Galéria – 45 millió forint

Schönberger Armand: Kávéházi koncert (1928) – 2016. május, Virág Judit Galéria – 44 millió forint

Vajda Lajos: Északi táj (1938; védett) – 2016. május, Kieselbach Galéria – 40 millió forint

Scheiber Hugó: Körhinta (1927 k) – 2016. május, Kieselbach Galéria – 38 millió forint

Czóbel Béla: Ringelspiel (Körhinta) (1904) – 2016. november, BÁV – 36 millió forint

Patkó Károly: Subiaco (1931) – 2016. május, Virág Judit Galéria – 34 millió forint

Scheiber Hugó: Kabaré (1925 k.) – 2016. május, Virág Judit Galéria – 34 millió forint

Paál László: Barbizoni erdőrészlet (1874 k.) – 2016. május, Virág Judit Galéria – 30 millió forint (2003 júniusában a Sotheby’s londoni árverésén 25–35 000 fontos becsérték után 60 000 fontért (akkori áron 21 millió forint) kelt el)

Szobotka Imre: Utca (1920) – 2016. december, Virág Judit Galéria – 30 millió forint

 

MNB Értéktár-program keretében: Breuer Marcell: Gránit tárgyalóasztal – 150 000 dollár (43,6 millió forint; az Iparművészeti Múzeumba került) (Az MNB listán csak az egyedi műtárgyak szerepelnek, hiszen az MNB által tavaly megvásárolt gyűjtemények egyes darabjainak az árát nem tudjuk; bár vélhetőleg azok között is vannak 30 millió forintnál magasabb összegűek.)