Gyermeki örömről, kíváncsiságról és környezeti változásokra éhes budapesti lakókról tesz tanúbizonyságot a négy aranyba burkolt belvárosi épület. Az elmúlt hetekben történt akció a budapesti szóbeszéd és a közösségi média állandó témájává vált. Az érdeklődés pedig a projektet körüllengő misztikumnak köszönhető: ki csinálja az arany bevonatokat és miért?

A megfejtés tulajdonképpen egyszerű, ám szokatlan jelenség egy olyan országban, ahol a köztér erősen politizált és az azt érintő beruházások befektetőit szinte kizárólag politikai érdekek mozgatják. Éppen ezért első hallásra a válasz talán lerombolja mindazt a varázst, amelyet képzeletünk a csillogó falak mögé vizionált: a projekt hátterében egy ingatlanbefektető, az Optinvest Zrt. áll.

Ugyanakkor nem szükségszerű, hogy a tény ismeretében bárki lelkesedése alábbhagyjon, hisz nem gyakran találkozik az ember itthon ilyen jellegű reklámfelülettel – és arra, hogy miért húz valaki latexruhát régi romos épületekre, e cikk is magyarázatként szolgál.

A projekt megszületéséhez az alábbi csillagállásnak kellett bekövetkeznie: szükség volt egy politikailag független, ötletekre nyitott befektetőre, egy innovatív szemléletű építészirodára és egy nagyban gondolkodó művészre. A befektető, Dobos Máté, az Optinvest Zrt. tulajdonosa eredetileg jogász. Neve a 2000-es évek elején felújított Gizella-malom, valamint a nemrégiben átadott, az Év homlokzata díját elnyerő Irányi Palota kapcsán merülhetett fel korábban. Dobos az Irányi utcai palota rehabilitációját a Pyxis Nautica építészeti irodával végezte, akikkel ebben a projektben is együtt dolgozik.

A befektetési projekt pedig nem más, mint a becsomagolt négy 19. századi villaház – a Károlyi-kertre néző, 1884-ben épült Dreher-palota; az 1877–78-as Reáltanoda utcai Kincsem-palota, amelynek udvarán a híres versenyló, Kincsem istállója állt; az 1890-ben elkészült Molnár utcai neobarokk Wagner-palota és a Pollack Mihály tervezte, Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán található Almássy-palota – felújítási programja. 

A felújított négy belvárosi homlokzat pedig négy értékes helyen kínált reklámfelületet a program számára, amely az épületek belső tereinek bérbeadásából szerez bevételt. Eddig a pontig a történet nem több egy sokak által ismert, történelmi háttérrel rendelkező épületek sorsát kézbe vevő befektetési és műemlékvédelmi beruházásnál. Azonban egy átlagos reklámmolinó elkészíttetése helyett az építésziroda felkérte Szalai Dánielt, hogy art directorként működjön közre a reklámkampány megvalósításában. Szalai Dániel elsősorban fotográfus, munkái a poszthumanizmus és az antropocén, a modern mezőgazdaság és állattartás, az állat és ember kapcsolatát vizsgálják. Nevét a hazai közönség a nemzetközi hírű, a gyógyszeripar számára tenyésztett tyúkok portréiból álló Novogen című projektjéről ismerheti. Aktuális, a Trapéz Galériában látható kiállítása az Unleash Your Herd’s Potential (Engedd szabadjára a csordád lehetőségeit) címet viseli. Az anyag a tehenekre kifejlesztett arcfelismerő algoritmus révén a megfigyelési kapitalizmus és a mezőgazdaság kizsákmányoló voltát vizsgálja, és március közepéig megtekinthető a galériában.

Bár Szalai munkái az ember és állat kapcsolatára fókuszálnak, és nem kifejezetten kapcsolódnak a kültéri installáció zsáneréhez, kutatói-tudományos hozzáállása ennél a kapmánynál is hasznos munkamódszernek bizonyult. Szalainak ugyanis az építészirodával és a befektetővel együtt gondolkodva olyan ötlettel kellett előállnia, amely egyszerre öleli fel a reklámstratégia, a biztonságihomlokzat-hálózás, a gerillakampány és a művészeti intervenció hívószavait. Ehhez pedig olyan megoldást kellett találni, ami, miközben megmozgatja a hazai, konvencionális megoldásokra tréningelt közönséget, koncepcióként is megállja helyét, hiszen a négy műemlék gondozása egy kéz által történik. 

A reklámipar legfontosabb eszköze a lépéstartás a legújabb trendekkel, a jelenkor esetében pedig olyan tartalmak létrehozása, amelyek a közösségi média felületein is megállják a helyüket. Így gyakori trend az influenszerek, közéleti személyiségek vagy művészek bevonása. Szalai a projektben nem mint kapcsolati tőke vagy a nevét adó művész, hanem mint kreatív problémamegoldó szerepelt. És, bár a kampányt lényegében kapitalista érdekek irányítják, nem zárható ki, hogy a létrejött produktum nevezhető akár művészeti objektumnak is.

A vizuális ötletelés során a házak becsomagolása mellett felmerült a fényfestés, a 3D-renderelés vagy a homlokzat egy részének kiemelése is mint alternatíva. A kiválasztott megoldás, amely a négy villa homlokzatát egy elasztikus, arany fürdőruhaanyaggal vonta be, egyrészt funkcionális célt szolgál: a megszokott zöldes-szürkés állványzati háló helyett most ez az anyag védi meg a járókelőket az esetleges lehulló homlokzati törmeléktől. Másrészt pedig kellően homogenizálja a négy karakteres épületet, és tudatosítja a járókelőben, hogy mind a négy egy program keretében fog megújulni.

A projekt legközelebbi vizuális analógiája természetesen a Christo és Jeanne Claude művészpáros alumíniumbevonatú polipropilén szövet épületbecsomagolásai, a Becsomagolt Reichstag Berlinben (1971–1995) vagy poszthumusz művük, a tavaly becsomagolt párizsi Diadalív.  A másik, kevésbé populáris analógia a néhány hónapja újranyílt, Tadao Ando tervei alapján felújított, a Pinault-gyűjteménynek helyet adó párizsi Bourse de Commerce (Tőzsdepalota) irizáló zászlója, amelyet Ronan és Erwan Bouroullec tervezett az épülethez. A hatalmas zászló célja az, hogy a palota előtti utcát térré alakítva, az emberek figyelmét felhívja a megújult épületre. A zászló egy különleges, folyadék és fém átmenetének tűnő, ezüst színű anyagból készült.

A két ötlet formai és anyagi lényegét megragadva, az ezüstöt aranyra cserélve és az efemer, de az időjáráshoz alkalmazkodó tulajdonságot kihasználva készült el a négy belvárosi épület új latexruhája. Az esőt és az erős szelet az utóbbi hetekben kiválóan bírta az anyag. Ha átvészeli a kitettséget a hónapokon át tartó napsugárzásnak, akkor az anyag utóéletén is gondolkodni fog a csapat. A választott arany szín az Optinvest arculatából, a Kincsem palota egyes beltéri elemeiből és az Irányi utcai palotában előkerülő kintsugi technikából érkezett. A kintsugi technika egyébként az egész beruházás szimbóluma is lehetne, hiszen a szó arra a 15. századi japán gyakorlatra utal, amely során széttört kerámiákat illesztenek újra össze arany ragasztással. A régi megroppant érték a hozzáadott arany elemekkel így válik tökéletlenségében még értékesebbé. Pont, mint – az utóbbi tíz évben Magyarországon erősen átpolitizált – műemlékvédelmi beruházásoknál. Az építészet ilyen jellegű politikai átitatottsága ugyanis azt eredményezte, hogy a műemlékvédelem elsődleges mozgatórugója már nem mindig a fennmaradt értékek gondozása, hanem szimbolikus, politikai tartalmak hangsúlyozása lett, nem törődve a beruházási árak mértékével és egyes más politikai korszakokban született épületek megőrzésével (lásd példaként a Várnegyed Nemzeti Hauszmann Programját).

Az arany szín szimbolikája szerint nemcsak pozitív töltetű dolgokra utal, mint az isteni szakralitás, a tökéletesség vagy a dicsőség, hanem épp úgy jelképezi az elitizmust, a kapzsiságot, a pazarló pompát, a túlzott giccset és a bálványimádást is. Az épületek monumentális arany dózisa mellett elhaladva éppen ezért nem meglepő, ha valaki belvárosi fashion streethez vagy valamely luxus ingatlanfejlesztéshez köti a projektet. Ugyanakkor fogdosható, kedvünkre húzogatható, feszülős aranybikinibe öltöztetni történelmi jelentőségű épületeket egy olyan országban, ahol az lmbtq+ közösség ennyire megvetett, méltán értelmezhető a közösség mellett kiálló gerillakampányként. 

És, hogy a ruganyos anyag alól azért mégis feltáruljon az épületek történelmi értéke, a villák előtt elhelyezett QR-kód segítségével tájékozódhatunk sajátos történetükről.

A cikk létrejötte érdekében az Optinvest Zrt. oldaláról Dobos Mátéval és Fodor Fannyval, a Pyxis Nauticától Tótszabó Tamással és Szalai Dániellel beszélgettem. 

KÉK-SÁRGA AUKCIÓ az ukrajnai háború menekültjeiért 

Az OPTINVEST Zrt. eltökélt abban, hogy segítséget nyújtson minden Magyarországra érkező menekültnek, aki az Ukrajnában dúló háború miatt kénytelen elhagyni otthonát. 

Ezért erre a célra a tulajdonában álló Irányi Palota irodaház márciusi bérleti díjából 8 millió forintot adományoz az UNICEF-nek.

Továbbá az OPTINVEST Zrt. és a Publicis Groupe Hungary jótékonysági aukciót szervez az Irányi Palota báltermében (1052 Budapest, Irányi utca 17.).

2022. április 6. 19 óra

Az árverés bevételét az UNICEF számára adományozzuk, illetve a Budapest Bike Maffiának ajánljuk fel.

Az árverések szakmai partnere és lebonyolítója a Pintér Aukciósház.