Életlabirintus az Állami Bábszínházban

befalazva – In memoriam Ország Lili

Czenkli Dorka

A nagyszabású Magyar Nemzeti Galéria-beli kiállítást követően 2017 őszén Ország Lili Stúdióvá keresztelte kamaratermét a Budapest Bábszínház (az Állami Bábszínház jogutódja). Gergye Krisztián ez alkalomból befalazva – in memorian Ország Lili címmel rendezett előadást a festőművész képeiből inspirálódva, személye és művészete előtt tisztelegve.

A többek között festőnek készült Gergye alapvető ihletforrása a képzőművészet. Korábban úgy nyilatkozott, „azoknak a művészeknek a képei érdekelnek, akik megrendítenek, akik el mernek menni a nagy létkérdések határáig, van merszük vállalni saját tragédiájukat” (1). Készített már Schiele vagy Bacon hommage-t, de Kokoschka babája vagy Lautrec táncolni fog címmel összművészeti előadást is. A bábszínházi Ország Lili produkció konkrét előzményeként az Árny a kövön kiállításra Lilith – (Fekete hold) címmel táncperformanszt adott elő Barabás Anitával, úgy fogalmazva: “vannak képek, amelyek nem engedik el a tekintetet. Berántanak az alkotó lelkébe, a színek mögötti feketeségbe, a kíméletlen személyesség univerzumába. Ország Lili festményei ilyenek.”

Ország Lili (1926-1978) 1945-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István volt a mestere. Tanulmányai végeztével, avantgárd elkötelezettsége okán, mivel másként gondolkodott, mint ahogy az elvárt volt, nem volt a rendszer kegyeltje, így nem sok festői lehetőség mutatkozott előtte. Újságoknak készített illusztrációkat, majd az Állami Bábszínház díszletfestőjeként kezdett el dolgozni. Rövid megszakítással több mint két évtizedig volt a bábszínház tagja; elismert tervező, majd a festőtár vezetője.

A kommunista kultúrpolitika látóteréből szinte teljesen kiesve, cenzúramentesen, amolyan törvényen kívüli helyként működött az ’50-es évektől az Állami Bábszínház. Több évtizeden keresztül a rendszer által mellőzött vagy ellehetetlenített művészeket, valamint a szocialista realista művészetet magukévá nem tevő pályakezdőket alkalmaztak az Andrássy úti színházban. Megélhetést és alkotói lehetőséget biztosított sokak számára az intézmény. A bábszínház hőskorában a magyar bábtörténet és művészettörténet nem elhanyagolható módon kapcsolódott össze. (2)

Gergye töredékes képzőművészeti tárgyú előadásában megelevenednek vagy evidens értelmezés szerint illusztrációvá válnak Ország Lili képei. A Tihanyi magtár, 1952., az Önarckép (Kislány fal előtt), 1955., a Szorongás, 1955., a Nő fátyollal (Nő fal előtt), 1956., a Fekete ruhás nő, 1956., a Memento, 1957., a Sárga holdportré, 1957. vagy a Holdak, 1957. mind-mind felismerhetők. A fal mint kulcsmotívum a Budapest Bábszínházban hol díszlet funkcióval bír, leomlik vagy szétnyílik, ha úgy kívánja a térdramaturgia, hol Ország Lilit szimbolizálja. Az előadás tágabb kontextusban – áthallás formájában – beszél diktatúráról, a falak árnyékában élt élet kilátásairól. Ország Lilinél a falak megjelenítése traumatikus élményt hordozott: 1944 áprilisában családját az ungvári gettóból a város zsidó lakosságával együtt a helyi Moskovits-téglagyárba terelték. Örökre a tudatába égett a fal látványa. Ország Lili képeit megidézve, hol az eredetitől eltérő szituációkban jeleníti meg a rendező, hol a látványt uralja egy-egy motívumával: múzeumi teremőr paródiát mutat vagy mintegy megfejtésként értelmezi a festő egy-egy alkotását. Zöldy Z. Gergely épített, fal fókuszú díszlete mellett az Ország Liliről szóló narratívát kiegészítő, kontextusteremtő keretként szolgáló történet a kamaraterem teljes terét bejátssza, az emeleti szervízfolyosónak tűnő hidat épp úgy, mint a kulisszákat. Az Állami Bábszínházban játszódó történet egyik vázlatos mellékszála a félelmet nem ismerő Vitéz Lászlóról szól, aki morális rendtevő funkciója miatt a hatalom ellenségévé vált. Kemény Henriket, aki a népi hagyományban gyökerező vásári bábjátszás egyik legavatottabb képviselője és továbbéltetője volt a nacionalizmus elleni harc jegyében, lényegében indexre tette a kultúrpolitika. Gergye rendezésében elszürkülve jelenik meg kesztyűsbábként és élő szereplőként is, jelezve, hiába köszönti a nézőket a megszokott “Szervusztok, Pajtikák!” felkiáltással a Vitéz László alak, hiába bánt el ijesztő szellemekkel, barna, fekete és vörös ördögökkel a népi hős, miután a hatalomgyakorlók is bekerültek a meséibe, betiltották a játékot. Kemény Henrik Ország Lilihez hasonlóan az Állami Bábszínház háttérembere volt.

A díszlet mellett az előadás jelmezei is funkcionálisak, mind a festmények különböző megjelenítéséhez kiegészítésképp szolgálók, mind a bábmozgatáshoz viseltek, míg az élőszereplői játékhoz korhűek passzolnak, a táncjelentekhez szolgálók pedig jelenést elősegítők.
De nem csak Ország Lili képei, maga az alkotó is megidéződik több formában is az előadás alkalmával. Ország Lilit élő szereplőként Pallai Mara játssza, szerepformálásának finomsága, szépségének hasonlósága igazán megkapó. Bábként marionett alakjában és egy csodaszép bunrakunak (mozgató nélküli) tűnő fa alakként van jelen – a bábokat Hoffer Károly tervezte –, de a marionettnek van egy babája, akárha hasonmása lenne, míg Barabás Anita táncos jelenléte is bizonyos tekintetben (3) Ország Liliként értelmezhető.

Az Állami Bábszínházban játszódó előadás (ami felhasználja Pilinszky János Ország Lili temetésére írt búcsúztatóját, vagy Balázs Béla A kékszakállú herceg várához írt Prológját is a Dragomán György és Gergye Krisztián által írt dramatikus szöveghez) az államszocializmus évei és Ország Lili életének epizódja mellett színház a színházban formában elnyomásról, szabadságról szól: életlabirintusokról országliliül.

 

(1) “Sokszor nem lehetett tudni, ki a blolond és ki az ápoló”, in: hvg.hu
(2) Erről lásd bővebben: Artmagazin, 2014/9
(3) Barabás Anita testesíti meg Lilith alakját is. A zsidó bibliaértelmezés szerint Isten Ádámot és Lilith-et egyazon anyagból formázta, hogy Ádám társa legyen. Ám, mikor Isten magához hívatta Lilith-et, és közölte vele, hogy Ádám alárendeltje lesz, nem fogadta el. Lilith összeveszve Istennel, majd Ádámmal elhagyta az Édent. Majd mikor Ádám magányosságra panaszkodott, Isten megteremtette Ádám oldalbordájából Évát. Lilith halhatatlan maradt, hisz’ nem evett a Tudás Fájának gyümölcséből. Néhány zsidó monda szerint Lilith volt az utolsó angyal a 10 szentségtelen sefirot közül, akiktől mindenki felt.

 

befalazva – In memoriam Ország Lili
Budapest Bábszínház
Bemutató: 2017. október 9. S
zerző: Ország Lili, Dragomán György, Gergye Krisztián
Rendező, koreográfus: Gergye Krisztián
Dramaturg: Gimesi Dóra
Bábtervező: Hoffer Károly
Díszlet: Zöldy Z Gergely
Jelmez: Béres Móni, Huszár Sylvia
Szereplők: Barabás Anita, Gergye Krisztián, Hannus Zoltán, Márkus Sándor, Pallai Mara, Radics Rita, Spiegl Anna, Szolár Tibor, Teszárek Csaba

Full 003698
"Lili egyébként folyamatosan jelen van az életemben"

Jövő év elejéig Körkörös romok – Ország Lili falai címmel látható kiállítás a MODEM-ben. Antal Péter (aki a MODEM gyűjteményének alapját képező Antal–Lusztig Gyűjtemény tulajdonosa) 19 évesen ismerte meg az akkor 47 éves Ország Lilit. Az ő emlékei alapján rajzolódik most elénk egy zárkózott, csak a művészetének élő, titokzatos, a jelent szinte kizáró, maga köré a különböző korok és kultúrák emlékeiből falakat emelő nő alakja.
 

Full 004083
Dicsőség a tegnapnak

Hosszú az Aczél-korszak árnyéka rajtunk, nehéz friss szemmel nézni olyan életművekre, mint amilyen például Bálint Endréé. Lássuk, mi lesz az eredmény, ha egyik legnagyobb gyűjtőjének lánya rendezi kiállítását a Nemzeti Galériában, olyan valaki, aki ismerte, a képei között nőtt föl, és eleve a fejében volt már, mik lehetnek a sarokpontok. Illetve lássuk, mit gondol most, e kiállítás alapján Bálint Endréről állandó szerzőnk, akinek szintén van múltja vele: elemzések, értelmezések garmada a változó időben.

Full 004299
Jakovits sárkánya, Ország Lili orra

Vajon mi köze volt a vásári bábos Kemény Henriknek a modern magyar képzőművészethez, mi lett volna a magyar bábművészettel, ha kimaradnak belőle a festők és milyen bábszínház-történeti pillanatnak nem lehetett tanúja Ország Lili korai halála miatt?