Felszívódott emlékek, hiányzó információk

Asztalos Zsolt: Ismeretlen szerzők

Szilágyi Róza Tekla

Az ISBN könyv+galériában látható Asztalos Zsolt-kiállítás a művészettörténet ismeretlen szerzőinek állít emlékművet.

Az itt bemutatott anyag kapcsán néhány alapvető kérdés – milyen jelentőséggel bír az alkotó személye és ez elválasztható-e a konkrét műalkotástól, valamint hogy a munka mennyiben kötődik szorosan a név által teremtett kontextushoz – mellett több, a kortárs művészetre irányuló kérdésfelvetéssel is szembesülünk.

Asztalos Zsolt a piaci verseny termékeihez hasonló marketing-stratégiával felépített művészeti szupersztárok ideájával játszadozó kultúra kortársaként fordul az ismeretlen szerző ­– a művészetelmélet szempontjából hosszú évszázadok óta vitatott – témája felé. Abban a világban, ahol a digitális társadalomnak, a digitális eszközökkel tarkított mindennapoknak köszönhetően folyamatosan ömlenek ránk a képek, ott az internet segítségével – habár a képeket generálók sokszor néhány percre maguk is ismeretlen szerzővé válnak – könnyedén beazonosíthatók a digitális eszközök segítségével létrehozott képek.


Fotó: Simon Zsuzsanna

Míg a régmúlt alkotásai kapcsán az ismeretlen szerzőség szituációja nem feltétlen az alkotó akaratát tükrözi, addig a kortárs képzőművészetben ugyanez a helyzet tudatos döntés és jól felépített marketing-stratégia következménye. A csupán munkáik által beazonosítható kortárs, ismeretlen mesterek mellett pedig ott vannak azok az alkotók is, akik saját nevük háttérbe szorításával a művészeti csoportosulásba szerveződés mellett döntenek – így saját identitásuk beleolvad egy nagyobb, több tényező által mozgatott alkotói folyamatba.

Asztalos Zsolt azok felé fordul, akik az azonosítás legalapvetőbb jegyét, a nevüket sem hagyták maguk után alkotásaikon. A múltból fennmaradt munkák esetében a szignatúrák hiányát a művész esetleges döntése mellett több, technikai eredetű indíték is okozhatja – például az aláírás lekopása vagy éppen levágása. A művészi aláírást hiányoló munkák esetében a szerzőség sok párhuzamos folyamat eredményeként tárható fel, hogyha a szakemberek elég információt birtokolnak mind az alkotóról, mind az esetleges életműről, amelybe hipotézisük alapján beágyazni tervezik az adott alkotást. Stíluskritikai, levéltári, adattári és természettudományos kutatások lehetnek a szakemberek segítségére annak érdekében, hogy a szerző által hagyott nyomok – ecsetjárás, felhasznált festékek – segítségével beazonosítsák az adott munkát.


Fotó: Simon Zsuzsanna

Asztalos Zsolt munkáiban sokszor nyúl vissza az emlékezés témájához. Csakhogy néhány korábbi esetet említsünk: a 2013-as Velencei Biennálén bemutatott, Kilőtték, de nem robbant fel című kiállítása az I. világháborúból megmaradt, fel nem robbant bombákkal, azok fenyegető, mégis felmentést hozó voltával foglalkozott; a 2018-as, Elvért halni című installációja egy emlékmű, amely a mártírhalált halt emberekhez való viszonyunkat vizsgálta; míg legfrissebb, 2019-ben Vittorio Venetóban felállított és az első világháború 100. évfordulójára készített munkája a háborút megélt emberek mára eltűnt és elfelejtett, a szóhagyomány útján ránk maradt – így igencsak illékony – emlékei előtt tiszteleg.

Az ISBN könyv+galériában bemutatott kiállítás előzménye a 2017 őszén, a kolozsvári Bázis Galériában látható, hasonló címet viselő anyag. Itt debütált az a dokumentumfilm, amely most az ISBN-ben is látható és több esztéta, művészettörténész, valamint művészeti szakember megkérdezésével járja körül az ismeretlen szerző témájának történeti és kortárs elméleti vonatkozásait.


Fotó: Simon Zsuzsanna

Asztalos Zsolt munkáiban nem politikai, hanem költői módon viszonyul az emlékezés kérdéséhez – alkotásai nem a kortárs politikai párbeszédekbe igyekeznek bekapcsolódni, hanem az egymást követő korokat összefűző, ideológiai kérdések mentén tárják fel a tudatos emberi lét egyik legmeghatározóbb mechanizmusát, az emlékezést. A 2019-es Ismeretlen szerzők kiállítás munkái az elmúlt művészettörténeti korok mellett a kortárs kánon alakítása szempontjából is fontos kérdéseket pedzegetnek: vajon a művészet igazságtartalmához hozzátartozik-e az alkotó neve? Vajon van-e remekmű mögöttes életmű hiányában? A sikeres életmű teremti-e meg a munkák kontextusát? És jogosan merül fel a kérdés: Asztalos Zsolt munkái vajon szignózva vannak-e?

Asztalos Zsolt: Ismeretlen szerzők
ISBN könyv + galéria
2019. március 14 - április 13. 

Full 006113
Láthatatlan gyűrű

2016-ban Don Tamás szervezésében született meg az Enyészpontok projekt, amely azóta felkért képzőművészek közreműködésével minden évben egy-egy kijelölt időszakra, társadalmi és történelmi folyamatokra koncentrálva a zsidóság sorskérdéseivel foglalkozik.

Full 006123
Maszatos tányérok?

A Platán Andrássy útra nyíló kirakatán át egy finom étkészlettel szépen megterített asztalra látunk, ami ezen a környéken nem lenne meglepő látvány, ha nem egy galériatérről lenne szó. 



Full 006137
Ülj egyenesen, ne csoszogj, húzd ki magad!

A Ludwig Múzeum Eszközök – Médiaművészet az elmúlt 20 évből című csoportos, a gyűjtemény anyagából válogató kiállítása a médiaművészeti munkák megőrzése körül felmerülő kérdéseket pedzegeti. Vajon mennyivel nehezebb egy digitális hordozón birtokolt műtárgy biztonságban tudása, majd adott esetben megfelelő bemutatása, mint a hagyományos képzőművészeti technikákkal készült alkotásoknál?

Full 006173
Úristen! Festek!

Művészettörténet, művészetelmélet, tudománytörténet, művészetfilozófia, filozófiatörténet. Olyan szakterületek, amelyeket gyakran hívunk segítségül amennyiben a kortárs művészet elméleti vagy történeti hátterét kívánjuk tanulmányozni. De mi a helyzet a művészet alapanyagainak és az ezeket árusító üzleti vállalkozásoknak a történetével? A sztori szerves részét képezi a képzőművészek anyaghasználatának és eszköztárának fejlődése is, mégis a művészettörténet-tudomány korszakolása jellemzően inkább stílusirányzatok, iskolák és alkotók mentén történik. Pedig bizonyos művészettörténeti paradigmaváltások nem következhettek volna be akkor és úgy, amennyiben a technika fejlődése és a különböző praktikus találmányok nem segítik a művészek munkáját.