Hazai gyűjtemény Argentínában, árverésre váró ajtók, Wes Anderson és a japán építészet, újrahasznosított szemét a köztereken – HETI POP

Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 58 darabjából nyílik kiállítás hétfőn a Buenos Aires-i Museo Nacional de Bellas Artes épületében. Az Obras maestras del Renacimiento al Romanticismo (Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig) címet viselő tárlat a nyugati képzőművészet legnagyobb, 15-19. századi mestereitől és több magyar festőtől sorakoztat fel fontos alkotásokat. Többek között Leonardo, id. Lucas Cranach, Vasari, Guido Reni, Rubens, El Greco, Goya munkái mellett 18-19. századi magyar festők, például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám és Markó Károly képeit is megismerheti az argentin közönség.


Buenos Aires-i Museo Nacional de Bellas Artes épülete. Fotó: Ministerio de Cultura de la Nación Argentina / flickr

Elárverezik azokat az ajtókat, amelyek egykor a Chelsea Hotel olyan vendégeihez kapcsolódtak, mint Andy Warhol, Jackson Pollock és sok más híresség. Nincs sok hotel, ami olyan nagy történelemmel bírna, hogy ennyi író, zenész, aktivista, színész és művész életében játszott volna szerepet. A Guernesy’s aukciósház április 12-én 55 eredeti ajtót bocsát megvételre, amik valaha Andy Warhol, Jack Kerouac, Jackson Pollock, Janis Joblin, Bob Dylan, és a művészeti világ számos fontos alakjához köthető. Az ajtók tulajdonosa Jim Georgiou, aki 2002 és 2011 között a szállodában élt. A szállodából kilakoltatták, hajléktalanná vált, majd amikor megtudta, hogy felújítják az épületet, elkezdett utánajárni az ajtók sorsának. Miután kidobták a nyílászárókat, Georgiou összegyűjtötte őket. A kutatások bebizonyították, hogy Jimi Hendrix, Bob Marley, Jon Bon Jovi, Dylan Thomas, Madonna, Liam Neeson, Tennessee Williams, Joni Mitchell, Mark Twain, WEB DuBois és Humphrey Bogart nevéhez is köthetők az ajtók.


Andy Warhol, Jimi Hendrix, és Jackson Pollock ajtói. Fotó: a Guernsey’s jóvoltából

Wes Anderson legújabb alkotása, a Kutyák szigete egy alternatív Japánban játszódik. A film stop-motion világának fő inspirációs forrása a japán építész, Kenzo Tange munkássága. A Pritzker-díjas alkotó az építészeti metabolizmus legelismertebb alakja, és az 1960-as években a gazdasági fellendülés után vívta ki az elismerést. Paul Harrod – a film látványtervezője – nemcsak Tange munkásságát tanulmányozta, hanem más példákat is a japán jövőorientált metabolista építészetből. Az inspiráció másik forrása Frank Lloyd Wright japán építészete volt, és a film egyik épületét a tokiói Imperial Hotelről mintázták, amit Wright 1923-ban tervezett. Nem véletlen, hogy az említett építészek munkái nagy hatással voltak a film látványvilágára, hiszen mindkét alkotó a tradicionális japán formavilágot keresztezi a 20. századi modernizmussal. Wes Anderson Ezüst Medve-díjas Kutyák szigete című filmjével a magyar nagyközönség is hamarosan találkozhat, hiszen ezzel az alkotással nyit az idei Titanic Nemzetközi Filmfesztivál.


Kutyák szigete (részlet). Forrás: © 20th Century Fox jóvoltából

Egy új tanulmány szerint a művészeti iparág 764 milliárd dollárt jelent az amerikai gazdaságnak, ami a kétszerese a mezőgazdasági haszonnak. A US Commerce Department’s Bureau of Economic Analysis és a National Endowment for the Arts által közösen elkészített jelentés megmutatja, hogy a művészet sokkal több hasznot hoz az államnak, mint azt elvárnák: évi 763.6 milliárd dollárt, vagyis a GDP 4,2%-át. A tanulmány 1998 és 2015 között vizsgálja a művészet gazdasági eredményeit. A jelentésből az is kiderül, hogy a művészeti iparágak négyszer annyi pénzt adnak az államok gazdaságának, mint a mezőgazdaság, és 200 milliárd dollárral többet, mint a szállítás vagy raktározás területe.


Forrás: a US Bureau of Economic Analysis jóvoltából

A környezetszennyezésre reflektáló új megoldással jelentkezett a Miniwiz dizájnstúdió, amit legközelebb a milánói dizájnhéten lehet látni. A Trashpresso a világ első óriási hordozható és napenergiával működő újrahasznosító szerkezete, ami a szemetet dekoratív csempékké alakítja át. A folyamat 5 egyszerű lépésből áll: a szemetet felaprítja, megmossa, megszárítja, párátlanítja, majd hatszögű formákban megsüti. A végeredmény egy tartós, időjárásálló, hosszú élettartamú építészeti csempe, ami PET-palackok hulladékából készül. A projekt 2017-ben debütált Sanghajban, és hatalmas sikert aratott a teljesítménye, hiszen óránként akár 50 kilónyi szemetet is képes feldolgozni.

 

 

 

Forrás: MTI, artnet, dezeen, artnet, designboom

full_005735.jpg
Elveszett Degas, pápadivat, kiborgok és feminizmus – HETI POP

Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, a hétvége közeledtével szemezgetünk a hét és az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn és társművészeti híreiből. Ez a HETI POP.

full_005740.jpg
Banksy politikai üzenete, aukciós rekord, ehető szobrok és 3D nyomtatás – HETI POP

Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.

full_005748.png
Miró ismeretlen szobrai, Van Gogh újra a piacon, a világ legmagasabb tornya, lopott graffiti és Yayoi Kusama a köztereken – HETI POP

Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, a hétvége közeledtével szemezgetünk a hét és az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn és társművészeti híreiből. Ez a HETI POP.