HETI POP – A spanyolországi Ermitázs, Enyedi Ildikó újabb filme Cannes-ban, Kafka művek online
Az ajtó továbbra is nyitva áll a Barcelona kikötőjébe tervezett Ermitázs előtt, miután a városi tanács a tervek felülvizsgálatára szólította fel a projekt vezetőit. Az orosz múzeum spanyolországi intézménye privát befektetői pénzből valósulna meg – az ötvenmillió eurós projekt azonban nem váltotta ki a városi tanács szimpátiáját. A barcelonai kikötő igazgatósága május 26-án hagyta jóvá az intézmény tizenháromezer négyzetméteres, a japán építész, Toyo Ito által tervezett épületét – természetesen függően attól, hogy a város vezetése is egyetért-e a múzeum megvalósulásával. Miután azonban további időt kért a tervek mérlegelésére, Ada Colau, a polgármestere és önkormányzata május 28-án elutasította a kikötői igazgatóság által elfogadott terveket. Az indoklás szerint azok nem feleltek meg a helyi lakosok igényeinek, ezért felül kell őket vizsgálni, lehetőleg más kulturális intézmények bevonásával. A barcelonai Ermitázs képviselői ezután úgy nyilatkoztak, hogy a továbbiakban is folytatni tervezik a városi tanács elé terjesztett javaslat új verziójának kidolgozását.
A napokban hozták nyilvánosságra, hogy a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába válogatták az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjét. A feleségem története című film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux. A világ legnagyobb presztízsű, A-kategóriás fesztiválját idén július 6-17. között rendezik meg. A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos alkotás itthon idén ősszel kerül a mozikba.
Elérhetővé vált online Kafka néhány eddig nem publikált levele, kézirata és rajza. A dokumentumokat az Izraeli Nemzeti Könyvtár tette elérhetővé, miután azokat egy éveken át tartó jogi harc után sikeresen visszaszerezte. Mintegy százhúsz rajz és Kafka által barátjának, Max Brodnak küldött kétszáz levél szerepel a nyilvánosság számára most megtekinthetővé vált archívumban. A dokumentumok éppen Max Brodnak köszönhetően maradtak fent, aki nem tett eleget a tuberkulózisos Kafka arra irányuló kérésének, hogy a szóban forgó munkákat semmisítse meg. Kafka 1924-es halála után Brod megtartotta a papírokat, majd 1939-ben Tel Avivba utazott, ahova a dokumentumokat is magával vitte. Brod halála után megkezdődött egy a kafkai művek történetvezetéséhez hű kálvária. A több országra kiterjedő és a dokumentumok jogi kérdéseivel kapcsolatosan zajló bonyodalom most azonban végéhez ért – a művek pedig mindenki számára láthatóvá váltak.
Források: theartnewspaper.com, france24.com