Korábban már többször is beszámoltunk a híres, eltűnt Klimt festményről, az 1917-es Egy hölgy arcképéről. A festményt 2019-ben találták meg – a hogyanról itt és itt meséltünk több más ellopott és előkerült műtárgy története mellett –, és megtalálása óta most először lesz látható a nagyközönség számára. A művet először 2020-ban tervezték bemutatni a megtalálás helyszínén, de a kiállítás megnyitóját a koronavírus miatt későbbre kellett halasztani. A friss hírt pedig nemrégiben jelentették be: az Egy hölgy arcképe októbertől a Palazzo Braschiban működő Museum of Rome Klimt Olaszországban töltött éveit tematizáló kiállításán lesz látható, öt hónapon keresztül. Ezután a festmény visszatér majd a Ricci-Oddi Modern épületébe, ahol szintén szeretnék kiállítani azt.

Prága revitalizált vízpartján alagútszerű boltozatok adnak otthont az újonnan létrehozott kávézóknak és workshop tereknek. A városfejlesztési ötlet terve Petr Jandának köszönhető – célja a város központi részén található kihasználatlan terek újjáélesztése volt. A most befejezett projekt, amely a cseh főváros vízpartjának nagyjából egy négy km-es szakaszán újította meg a boltozatokat eredetileg 2009-ben indult – majd évekre elhanyagolódott. Ebben az időszakban a vízparti töltésterületet gépkocsik parkolására használták, a boltozatok pedig tárolókként funkcionáltak. Janda Brainwork néven működő stúdiója ekkor szállt be az akkor még sikertelen projektbe és segített kidolgozni egy javaslatot egy vízparti sétány létrehozására, amely lehetővé teszi azt, hogy az elhanyagolt terület új köztéri funkciót nyerjen.

Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. Az indoklás szerint Abdulrazak Gurnah megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban. Közelmúltbéli visszavonulásáig Abdulrazak Gurnah a canterburyi Kenti Egyetem tanára volt, angolt és posztkoloniális irodalmat tanított. Tíz regénye és több elbeszélése jelent meg. A menekült hányattatásai visszatérő témái műveinek. Huszonegy évesen kezdett írni, és bár a szuahéli volt az első nyelve, munkáit angolul írja.

Források: artnews.com, dezeen.com, MTI