Hat padlásokról és pincékből előkerült művészettörténeti remekmű

Íme egy rövid lista olyan műtárgyakról, amelyek hosszú idő után a legváratlanabb helyeken bukkantak elő.

Gustav Klimt: Fiatal lány portréja (1916–17) 

605px gustav klimt 061

Az időszak, amikor eltűnt: 1997–2019 

A hely, ahol megtalálták: Egy galéria falába rejtve.

Az ellopott, majd évtizedekre eltűnt vászon azért is különleges, mert a most látható lány portréja alatt egy másik portré rejtőzik. Klimt az eredeti képet akkor festette át, amikor a rajta szereplő lány meghalt – így igyekezett felejteni a halála által okozott fájdalmat. És hogy hogyan került elő a festmény? A Ricci Oddi Modern Art – az intézmény, ahonnan a mű 1997-ben eltűnt – kertészei a borostyánt távolították el az épületről, amikor felfedezték a falba rejtett festményt. Huszonhárom évvel később, épp a lopás helyszínén.

 

Egy Csing-dinasztia korabeli váza (1735–96)

Screenshot 2021 05 12 at 13.35.13

Az időszak, amikor eltűnt: 1930-as évek – 2010 

A hely, ahol megtalálták: Egy poros padláson, nem messze a londoni Heathrow repülőtértől.

A negyven centiméter magas vázát, amely feltehetően valamelyik császári palota számára készült, elegáns hal- és virágmotívumok, valamint hullámok díszítik. Úgy sejtik, hogy a váza megtalálása előtt elég sok mindent túlélhetett – többek között egy autó anyósülésén, biztonsági övvel rögzítve is szállították. Végül, a mai napig nem tudni hogyan, 2010-ben egy kisebb aukciósházban bukkant fel újra. Ami viszont még nagyobb meglepetés: 2018-ban előkerült a váza eltűnt ikertestvére, ami több mint kilencven évig egy másik család birtokában volt.

 

Giovanni Battista Tiepolo: Hölgy portréja Flóraként (1760 körül)

Giovanni battista tiepolo portrait of a lady as flora

Az időszak, amikor eltűnt: körülbelül 1760–2008

A hely, ahol megtalálták: Egy francia kastély padlásán.

A vélekedések szerint a festményt Erzsébet orosz cárnő rendelte – bár nincs rá történelmi bizonyíték, hogy 1762-es halála előtt valaha átvette volna a festményt. A szóban forgó Tiepolo-kép egyike a festő nagyon kevés, gyönyörű, díszes ruhás nőket ábrázoló művének – ezek mind az idealizált női szépségről mesélnek, és talán a legfelismerhetőbb Tiepolo-festmények közé tartoznak. A mű elkészülte után nem sokkal nagy valószínűséggel azért került a padlásra, mert a félig meztelen női felsőtest túl nagy kockázatot jelentett – azonban pont ennek a gesztusnak köszönhetjük azt is, hogy a festmény egyáltalán fennmaradt.

 

Rembrandt van Rijn: Eszméletlen beteg (A szag allegóriája) (1624–25 körül)

Screenshot 2021 05 12 at 13.38.40

Az időszak, amikor eltűnt: Nem tudni, hogy mikor tűnt el, viszont 2015 júliusában került elő.

A hely, ahol megtalálták: Egy New Jersey-i pincében. 

A kis méretű korai Rembrandt-képen nem fedezhetőek fel a későbbi művekre jellemző jegyek: az erős chiaroscuro, visszafogott paletta és összetett pszichológiai feszültség.. A festményt megtalálásakor szennyeződések és sárga lakk borította – sőt, valaki egy nagyobb panelba helyezte és meg is nagyobbította a művet. Miután a lakkot eltávolították, bukkant elő Rembrandt saját színpalettája. A mű egy nagyobb sorozat része, és témája – a szag – szintén holland festészeti hagyományra utal, ahogyan azt a Mauritshuis Museum kiállítása is bemutatja, amelyről röviden mi is beszámoltunk.

 

Vincent van Gogh: Napnyugta Montmajournál (1888) 

Sunset at montmajour 1888 van gogh 1024x808

Az időszak, amikor eltűnt: 1901–70, bár később kiderült, hogy 1908-ban vásárolták meg. A festményt 2011-ben hitelesítették.

A hely, ahol megtalálták: Egy norvég padláson.

A festményt többek között 2013-ban, az amszterdami Van Gogh Museumban láthatták az érdeklődők. A mű Van Gogh Arles-i időszakából származik – ugyanekkor készültek a Napraforgók és a Van Gogh szobája Arles-ban című művek is. Egy testvérének, Theónak írt levelében Van Gogh romantikusnak nevezte a képen ábrázolt naplementét – bár azt illetően, hogy hogyan sikerült rögzítenie a vásznon, csalódottságát is kifejezte.

A festmény útjáról biztosan tudjuk, hogy egy korábbi tulajdonosa – miután Svédország francia nagykövete informálta arról, hogy a mű nagy valószínűséggel hamisítvány – a padlásra száműzte. 1991-re a Van Gogh Museum szakértői is úgy döntöttek, hogy megtagadják hitelesítését, hogy 2011-re megváltoztassák döntésüket, és elismerjék: a képet valóban Van Gogh festette.

 

Caravaggio: Judit lefejezi Holofernészt (1607 körül) 

Gettyimages 621889344

Az időszak, amikor eltűnt: 1689–2014 

A hely, ahol megtalálták:  A falnak támasztva lelt rá egy toulouse-i árverésvezető egy sötét, rendetlen padláson.

Ha valóban Caravaggio festette, akkor ez a mű nagy kincs – bár a szakértők a Caravaggióra jellemző megvilágítás ellenére sem biztosak a festmény hitelességében. A festmény megtalálásáig hatvanöt Caravaggio-mű létezéséről tudtunk, ez a hatvanhatodik. Előkerülésekor a vászon nagyon poros volt, sőt a padláson csepegő víz is nyomott hagyott rajta.

Forrás: news.artnet.com

Screenshot 2021-01-24 at 15.54.00.jpg
A világ (talán) leghíresebb ellopott műtárgyai

Az ellopott, kallódó, eltűnt műtárgyak történetei mindig rejtenek magukban valami nem várt izgalmat. Egy-egy rablást követően krimijellegű helyzet kerekedik az amúgy látszólag nyugodtabb mindennapokat megélő múzeumi közegben. Minden friss, eltűnésről szóló hír után automatikusan elképzeljük, hogyan történhetett a rablás, milyen karakter lehet az ismeretlen, de befolyásos megbízó, és milyen sors vár az intézményi falak közül kikerülő műalkotásra.

female-head.jpg
Új nyomra bukkant a görög rendőrség az ellopott Picasso-festmény ügyében

Közel kilenc évvel ezelőtt két tolvaj szinte tökéletes rablást hajtott végre az athéni National Galleryben: a modernista festők, Pablo Picasso és Piet Mondrian egy-egy művét, valamint Guglielmo Caccia olasz manierista művész vázlatát tulajdonították el.

full_000909.jpg
Wanted - Lopott műtárgyak - mit tehetünk, mit tehetnek a hatóságok?

Az alábbiakban tájékoztatást adunk egy, a kortárs mûvészetet ért újabb szomorú eseményrôl. Veress Pál (Budapest, 1920 – Budapest, 1999) festô és grafikus ismert salakreliefjeinek egy szép sorozatát, valamint további három mûvét, összesen 16 alkotását vitték el ismeretlen tettesek 2006. szeptember 26-án. Az esemény több szempontból is tanulságos. Ugyanis azt a hazai aukciós és galériás mûkereskedelemben egyaránt tükrözôdô folyamatot mutatja, hogy a kereskedôk és gyûjtôk érdeklôdése egyre inkább a (klasszikus) kortársak felé fordul. E növekvô érdeklôdés – jogellenes és sajnálatos – mérföldköve a fenti eset. Emellett azért is fájó veszteség, mert a mûvész eddig egyben ôrzött hagyatékát fosztották meg több kiemelkedôen értékes darabjától.