Elhunyt Birkás István képzőművész

Életének hetvenegyedik évében, január 21-én elhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész. 

Dunaújváros egyik legemblematikusabb képzőművészét, a dunaújvárosi Modern Művészetért Alapítvány, majd Közalapítvány első kuratóriumi elnökét, több generáció mesterét gyászolja az általa is megálmodott Kortárs Művészeti Intézet - Dunaújváros (ICA-D) stábja és a közalapítvány kuratóriuma - közölte az MTI-vel hétfőn az ICA-D.
Birkás István 1947. február 1-jén született Kunmadarason, 1969-ben költözött Dunaújvárosba. Abban az évben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán - mesterei Kádár György és Szabó Iván voltak -, és már a következő évben egyéni kiállítását hirdették meg a Vasmű Klubban. Ezt követően 1977-ben és 1983-ban volt önálló tárlata a városban, emellett számtalan csoportos kiállításon mutatták be munkáit az ország határain túl is.


Birkás István: Az én XX. századom (részlet) 1998, vegyes technika, 200 x 400. Forrás Körmendi Galéria

A dunaújvárosi Nemzetközi Amatőr Műhely művészeti vezetőjeként tevékenykedett 1972 és 1989 között. Egyik alapítója volt 1974-ben a dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepnek, és 1989-1996 között a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt mint az ICA-D egyik alapítója. Munkásságát Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjjal (1972-1975), Krasner-Pollock-ösztöndíjjal (1997-1998) és Munkácsy Mihály-díjjal (2004) ismerték el. Kisplasztikái és nagyméretű munkái a régi használati tárgyak részleteinek formagazdagságát hangsúlyozzák, és az általuk keltett asszociációkat tükrözik.
Mint az ICA-D közleménye emlékeztet, Birkás István művészete a kezdeti időszakban, alkatával összhangban, expresszív volt: érzelmekre és rögtönzésre épült, így ezt a korszakot izgalmas, színes vásznak jellemzik. Később egyre fontosabbá vált számára a kunmadarasi gyermekévekhez kapcsolódó identitáskeresés és az elmúlás problematikája, ezáltal megváltoztak képstruktúrái, anyag- és színhasználata. Az életmű utolsó évtizedeiben az így kialakult nyelvi elemek mellett újra megjelentek az expresszív jegyek.
Birkás István életmű-kiállítása 2017 januárjában nyílt meg Mostani Lélekfestészet - Birkás István 70 címmel Dunaújvárosban. A művész ekkor az MTI-nek elmondta, hogy munkássága során mintegy 2500 képet festett; a retrospektív tárlat az életműből 85 festményt, valamint több szobrot emelt ki.

 

 

 

 

Forrás: MTI

full_005092.png
Lélektől lélekig – Birkás István művészetszervezői tevékenységéről Lélekfestészet című kiállítása kapcsán

2017. február 25-án látható utoljára a Birkás István életművét bemutató Lélekfestészet a dunaújvárosi ICA-D-ben. Az épület majd minden termét betöltő nagyszabású kiállításon megismerhetjük Birkás munkáit – az egészen korai alkotásaitól a legfrissebb műveiig –, az életművén végigvonuló tendenciákat, érdeklődési köröket, illetve egy érzékletes és mély interjúfilmből művészetszervezői és -oktatói tevékenységéről is képet kaphatunk. Utóbbi gyakorlat jelentőségével, intenzitásával és hatásával kapcsolatban sokat elárul, hogy míg Birkás neve talán kevésbé cseng ismerősen a magyar kortárs művészet iránt érdeklődő közönségnek, tanítványaié annál „alapabbak”. Móder Rezső, Várnai Gyula, a fiatalabbak közül – az említett interjúfilmet készítő – Keserue Zsolt, Moizer Zsuzsa, vagy Rohonczi István Roho is az ő műhelyéből került ki, sőt Roho a kilencvenes évektől művésztanárként folytatva a mester tevékenységét többek között Horváth Tibor és Kaszás Tamás oktatója is volt.