A kutatók megállapították, hogy Jan Van Eyck híres genti oltárán pontosan milyen formában működhetett közre bátyja, Hubert
Az új kutatás segít tisztázni a kevésbé ismert van Eyck testvér, Hubert körül generációk óta fennálló rejtélyt.
A genti szárnyasoltárt hosszú idők óta két művész munkájaként tartjuk számon: Jan van Eyck és idősebb testvére, Hubert műveként. Hubert van Eyck 1432-ben, hat évvel az oltarkép befejezése előtt halt meg. Annak ellenére, hogy a művészettörténészek jó ideje úgy vélik, hogy a két testvér együtt dolgozott az oltáron, mindeddig rejtély maradt az, hogy az idősebb testvér pontosan milyen szerepet játszott a folyamatban.
Most azonban a belgiumi Royal Institute for Cultural Heritage kutatói megerősítették azt, amit sok szakember már gyanított: a 15. század elején a genti Szent Bavo-székesegyház számára készült remekmű aláfestéséért Hubert volt a felelős, míg Jan a részletgazdagabb felső rétegeket festhette meg. Könnyen előfordulhat, hogy ez a legtöbb, amit valaha megtudhatunk Hubert köreműködéséről – ez az információ is egy a festmény helyreállítására irányuló, több millió dolláros, 2012 óta tartó folyamat eredményeképp láthatott napvilágot.
A kutatás eddig az oltár alsó regiszterére összpontosult és számos más fontos információt eredményezett. Többek között így derült fény az ember-arcú bárányra – valamint a szakértők a mű ugyanezen részén fedezték fel Hubert kiterjedt aláfestését, amely számos ponton eltér a ma ismert alkotástól.
Hubert például a kompozíció hátterébe először egy általános tájat festett, később ezt Jan egészítette ki helyspecifikusabb részletekkel, beleértve a bruges-i Szűzanya-templommal és az utrechti Szent Márton-székesegyházzal. A kompozíció középpontjában Hubert egy természetes forrást festett meg, Jan később ezt alakította át az élet forrásává. Valamint a tábla legtöbb figuráját Jan szintén átalakította, de néhány még így is megmaradt úgy, ahogyan Hubert eredetileg ábrázolta őket.
A kutatás során az is kiderült, hogy a festékrétegek alatt 1823-ban felfedezett latin négysorost tényleg a testvérpár írta a műre – ezzel megcáfolva a korábbi feltételezéseket miszerint a szöveg utólag került az oltárképre.
Az intézet tájékoztatása szerint a festmény felső regiszterének konzerválási munkálatai jövőre kezdődnek.
Forrás: news.artnet.com