A kutatók megállapították, hogy Jan Van Eyck híres genti oltárán pontosan milyen formában működhetett közre bátyja, Hubert

Az új kutatás segít tisztázni a kevésbé ismert van Eyck testvér, Hubert körül generációk óta fennálló rejtélyt.

A genti szárnyasoltárt hosszú idők óta két művész munkájaként tartjuk számon: Jan van Eyck és idősebb testvére, Hubert műveként. Hubert van Eyck 1432-ben, hat évvel az oltarkép befejezése előtt halt meg. Annak ellenére, hogy a művészettörténészek jó ideje úgy vélik, hogy a két testvér együtt dolgozott az oltáron, mindeddig rejtély maradt az, hogy az idősebb testvér pontosan milyen szerepet játszott a folyamatban.

Most azonban a belgiumi Royal Institute for Cultural Heritage kutatói megerősítették azt, amit sok szakember már gyanított: a 15. század elején a genti Szent Bavo-székesegyház számára készült remekmű aláfestéséért Hubert volt a felelős, míg Jan a részletgazdagabb felső rétegeket festhette meg. Könnyen előfordulhat, hogy ez a legtöbb, amit valaha megtudhatunk Hubert köreműködéséről – ez az információ is egy a festmény helyreállítására irányuló, több millió dolláros, 2012 óta tartó folyamat eredményeképp láthatott napvilágot. 

Screenshot 2021 10 26 at 17.30.43

Hubert van Eyck aláfestése az oltárkép középső paneljének alsó részén © Sint-Baafskathedraal Gent

A kutatás eddig az oltár alsó regiszterére összpontosult és számos más fontos információt eredményezett. Többek között így derült fény az ember-arcú bárányra – valamint a szakértők a mű ugyanezen részén fedezték fel Hubert kiterjedt aláfestését, amely számos ponton eltér a ma ismert alkotástól.

Hubert például a kompozíció hátterébe először egy általános tájat festett, később ezt Jan egészítette ki helyspecifikusabb részletekkel, beleértve a bruges-i Szűzanya-templommal és az utrechti Szent Márton-székesegyházzal. A kompozíció középpontjában Hubert egy természetes forrást festett meg, Jan később ezt alakította át az élet forrásává. Valamint a tábla legtöbb figuráját Jan szintén átalakította, de néhány még így is megmaradt úgy, ahogyan Hubert eredetileg ábrázolta őket.

Screenshot 2021 10 26 at 17.32.44

Scan a genti oltárról, amely megmutatja, hogy melyik figurákat festette Jan van Eyck (piros), illetve melyik figurákat festette testvére, Hubert (sárga). © Sint-Baafskathedraal Gent.

A kutatás során az is kiderült, hogy a festékrétegek alatt 1823-ban felfedezett latin négysorost tényleg a testvérpár írta a műre – ezzel megcáfolva a korábbi feltételezéseket miszerint a szöveg utólag került az oltárképre.

Az intézet tájékoztatása szerint a festmény felső regiszterének konzerválási munkálatai jövőre kezdődnek.

Forrás: news.artnet.com

_110605728_lambofgodtop.jpg
A Genti oltár emberarcú báránya

Az University of Antwerp és a Washington D.C.-beli National Gallery of Art kutatói nemrég megjelentettek egy tanulmányt, amely igazolja Jan van Eyck 1432-es Genti szárnyasoltárának tavalyi restaurálását – miután több szakember is kritikával illette az oltár központi panelének, a Misztikus bárány imádásának állatfigurájának átrajzolását.

Screenshot 2020-07-29 at 11.19.59.jpg
JAN VAN EYCK ÉS A KÖZÉPKOR ALKONYA

Január 6-ig Bécsben is lehet tőle képeket látni, utána már Belgiumig kell utazni, ha a rejtélyes flamand festő életművének az utókor számára megmaradt részére vagyunk kíváncsiak.