A Metropolitan Museum of Art érdekességeket fedezett fel egy Jacques-Louis David portré kapcsán
A friss kutatás azt mutatja be, hogy a festő munka közben jelentősen átalakította a francia Lavoisier házaspárról készített 1788-as festményét.
A szóban forgó neoklasszicista festmény a modern kémia egyik fontos figuráját, Antoine Laurent Lavoisier-t és feleségét, Marie Anne Lavoisier-t ábrázolja párizsi irodájukban. A majdnem három méter magas portré kapcsán a Met saját tudományos kutatást végzett, ennek során derült ki, hogy: ahelyett, hogy a festő a Lavoisier házaspárt a felvilágosodás ideáljait megtestesítő, tudományosan gondolkodó párként mutatná be, ahogy az a végső változatban is megjelenik, David eredetileg a francia elit divatos tagjaiként jelenítette meg őket.
A festményt az elmúlt években több olyan eljárással is megvizsgálták, ami annak gyűjteményezésekor, 1977-ben még nem volt elérhető. Így derült fény egy a felső réteg alatt megbújó vázlatra David eredeti koncepciójáról – ez pedig merőben más mint a végül megvalósult festmény. Ezen a vázlaton egy díszes íróasztalt, egy bronzosított frízt, három az asztal szélén kibontott és Antoine Laurent Lavoisier kiváltságos adóbehajtó helyzetére utaló papírtekercset és a feleség hivalkodó, hatalmas szalagokkal díszített kalapot is tartalmazó viseletét láthatjuk. Erről a kompozícióról szinte minden hiányzik, ami a végső festményen a házaspár kémiai érdeklődésére utalna – így nem láthatunk kémai berendezést és kellékeket sem.
A házaspár eredeti elképzelése, amely nagyobb hangsúlyt fektet a vagyonukra erősen összejátszik azzal a sorssal, amely később Antoine Laurent Lavoisier-re várt. Adószedői szerepe nemcsak az oxigén és a víz kémiai összetételének felfedezését segítette elő, de végül 1794 -ben guillotine-ra juttatásához hozzájárult. Felesége, Marie Anne Lavoisier, aki tovább élt és rajzokkal, valamint metszetekkel segített nyilvánosságra hozni házastársa tudományos eredményeit vélhetően David művészeti hallgatója lehetett.
David első vázlatát az 1770-es és 1780-as évek kékvérű arisztokrata portréi inspirálhatták – például Élisabeth Vigée Le Brun vagy Adelaïde Labille-Guiard művei –, azonban később a házaspárral együtt úgy dönthetett, hogy tekintettel a pár korlátozott társadalmi helyzetére, újragondolja a portrét. Amikor úgy döntött, hogy inkább a házaspár tudományos sikereire helyezi a hangsúlyt és ezzel eltávolodik a megszokott portré-formáktól, abban komoly motivációt jelenthetett egy új fajta képtípus egy valóban szokatlan festény megalkotásának szándéka.
A festményen folytatott vizsgálatok 2019-ben kezdődtek és a múzeum munkatársai úgy nyilatkoztak, hogy egészen a közelmúltig lehetetlen lett volna ilyen részletességgel felfedni a festmény felszíne alá rejtett kompozíciókat.
A festmény a Met neoklasszikus műveket bemutató állandó kiállításán látható.
Forrás: theartnewspaper.com