A Netflixen nézhető The Dig (Ásatás) című film valós történetet dolgoz fel
A Carey Mulligan és Ralph Fiennes főszereplésével készült kosztümös film a 30-as évek végén játszódik, a 2. világháború előtti Angliában. Középpontjában egy amatőr régészt felbérlő gazdag özvegy és annak birtokán található néhány temetkezési domb áll.
A filmben ábrázolt történetnek komoly valóságalapja van, hiszen a nő régészet iránti érdeklődése a valóságban a híres Sutton Hoo névvel jelzett lelet megtalálásához vezetett. Lássuk a történet részleteit – azoknak, akik nem látták a filmet, ajánljuk, hogy először nézzék meg és csak utána olvassanak tovább, hiszen az elkövetkező sorokban sok mindent elárulunk.
Az 1939 májusa és szeptembere közötti hónapokban, amikor a Nagy-Britannia és Németország közti háború egyre fenyegetőbb közelsége a közvélemény figyelmének jelentős részét lekötötte, a délkelet-angliai Sussex lakóit korábbi évszázadok eseményei foglalkoztatták. Az említett év májusa és szeptembere között az özvegy földbirtokos, Edith Pretty megkezdte a birtokán található titokzatos földhalmok feltárását – a folyamat eredményeként pedig előbukkant Európa máig egyik legjelentősebb középkori, angolszász sírja.
A Simon Stone rendezte The Dig John Preston 2007-ben megjelent azonos című könyve alapján készült – Preston nagynénje, Margaret Preston volt az egyik régész, aki részt vett az ásatásban.
Edith Pretty egy gazdag iparos családban született Yorkshire-ben, gyermekkorát Manchester és a Cheshire közelében található Vale Royal Abbey családi birtok között ingázva töltötte. A Dempster család anyagi státuszának köszönhetően megengedhette magának, hogy az utazás szenvedélyének is hódoljon. Edith-et különösen lenyűgözték az egyiptomi, egyesült államokbeli és görögországi utazások – amelyek egész életét meghatározó kíváncsiságot ébresztettek benne más kultúrák iránt.
Edith apja, Robert Dempster 1926-ban halt meg. Az örökölt pénzből Edith megvásárolta a film fókuszában álló Sutton Hoo-i földet. Edith ezen a ponton megszabadult a családi kötelezettségektől és elfogadta Frank Pretty alezredes házassági ajánlatát, aki 18. születésnapja óta udvarolt a fiatal nőnek. Közös gyerekük, Robert 1930-ban született, míg Frank hét évvel később gyomorrákban halt meg – egyedülálló anyaként és jelentős földbirtokosként hagyva ott Edith-et.
A film ezen a ponton indul. A halk szavú Prettyt Carey Mulligan játssza. Edith még mindig férjét gyászolja, azonban alig várja, hogy végre feltárja, mi rejlik a birtokán található hatalmas földkupacok alatt. A munkára egy Basil Brown nevű helyi, több nyelven beszélő amatőr régészt és autodidakta polihisztort bérel fel – a régészt a film szerint a közeli Ipswich Museum ajánlotta a feladat elvégzésére.
A film a két főszereplő kapcsolatát szellemi rokonságként ábrázolja. Két olyan karaktert láthatunk, akiket mélységesen lenyűgöz a múlt feltárásának gondolata.
Amikor elindul az ásatás, Brown felfedezi, hogy a föld alatt található lelőhely hihetetlenebb, mint bárki feltételezné: valószínűleg egy király temetkezési helye volt, akit egy 88 méter hosszú hajóba fektetve helyeztek nyugovóra. A lelőhely bizánci ezüstöt, finom szövésű textíliákat is rejtett, sőt itt találták a Sutton Hoo Helmet néven ismert leletet is, amely a négy, teljes egészében megmaradt, itt felfedezett angolszász sisak egyike.
A tárgyak lenyűgöző felfedezést jelentettek, főleg azért, mert arra utaltak, hogy mögöttük egy nagy kereskedelmi hálózat, a kiterjedt utazási lehetőségek és a képzőművészetet és tárgyakat nagyra értékelő, kifinomult társadalom állt. Korábban úgy tartották a történészek, hogy a középkor a kultúrastagnálás ideje volt Nagy-Britanniában. A friss lelet ehelyett azt mutatta, hogy akkoriban is élt egy kifinomult, a művészetek iránt érdeklődő réteg.
Ahogyan azt a filmben is láthatjuk, Edith Pretty nagylelkűen a British Museumnak ajándékozta a leleteket – a múzeum szerint a mai napig ez az egyik legjelentősebb adomány, amit kaptak. Amikor az Egyesült Királyság hadat üzent Németországnak, a tisztviselők siettek megőrizni a fontos régészeti eredményeket – más nemzeti kincsek társaságában. Ezért a háború időtartama alatt a föld alatt tárolták őket. Hogy ez mit jelent? Az ásátáson felfedezett kincseket még egyszer, bár csak átmenetileg föld alá rejtették.
A történtek fontosságát mutatja, hogy a British Museumban a mai napig látható egy állandó kiállítás, amely tele van a Sutton Hoo-ban felfedezett kincsekkel.
Forrás: news.artnet.com