Az archeológusok szerint a Nebra égbolt-korong 1000 évvel később készült, mint eddig gondoltuk

A Németországban őrzött Nebra Sky Discről (Nebra égbolt-korong) tavaly mi is írtunk az Artmagazin 118. számának Anzix rovatában. A korong egy 3600 éves, bronzkori csillagászati óra, amelyet a kozmosz legkorábbi ismert és egyértelmű ábrázolásaként tarthatunk számon. Legalábbis eddig úgy tartották, hogy a bronzkorból származik, most azonban úgy tűnik, hogy inkább a vaskorból.

Az új datálás a frankfurti Goethe University és a müncheni Ludwig-Maximilian University archeológusaitól származik, akik egy tanulmányban tették közre új felfedezésüket. A korongra két fosztogató talált rá a Németország Szász-Anhalt tartományában fekvő Nebrában 1999-ben, amikor régészeti kincsekre vadásztak. A rajta látható égi elemeknek több interpretációja létezik, de úgy tűnik, a Napot, a fogyó Holdat és a csillagokat ábrázolja a Pleiades konstellációval és egy aranyívvel, ami valószínűleg a Tejút. 

Az archeológusok szerint a korong rituális tárgy volt, ami a mennyek mozgását mutatta – és az Únětice közösség (közép-európai bronzkori közösség, nagyjából Kr. e. 2300–1800. között) készítette, hogy követhessék a Hold- és Napkalendárt annak érdekében, hogy tudják, mikor kell növényeket ültetniük.

Nebra sky disc 1 1024x683

© State Museum for Prehistory in Halle, Germany

A rajta található ábrázolás jelentéséről és funkciójáról egészen 2006-ig vitatkoztak a tudósok, ekkor azonban a kutatás olyan új bizonyítékokat tárt fel, amelyek szerint a lemez csillagászati eszköz volt, ami a nap- és holdnaptár harmonizálására szolgált. Hogy ez mit jelent pontosan? A holdév tizenegy nappal rövidebb, mint a napév. A lemez azt segíthetett meghatározni, hogy mikor kell a 13. hónapot hozzáadni a holdnaptárhoz, hogy az összhangban legyen a napév évszakaival.

2013-ban az UNESCO a korongot a legfontosabb archeológiai leletnek nyilvánította – most azonban az újabb kutatás során a müncheni és frankfurti tudósok megkérdőjelezik eredettörténetét. A két egyetem kutatói szerint a fosztogatók régebben nem mondtak igazat arról, hogy hol találták a korongot, annak érdekében, hogy később a jól bejáratott helyszínen folytathassák illegális tevékenységüket. Hiszen egy jól bevált lelőhelyről több, értékes, a fekete piacon drágán eladható lelet származhat. A kutatók azt állítják, hogy a talajlerakódások, amiket a korongon találtak és az ősi fegyverek és ékszerek, amik elvileg a koronggal együtt érkeztek, egyszerűen nem illenek össze. Szerintük a korong egy másik helyszínről került elő, és kulturálisan – valamint statisztikailag – erre nagyobb esély van a vaskori leleteknél, ahol amúgy is sokkal gyakoribb volt az éjszaka csillagainak ábrázolása.