A Capa Központ a magyar fotográfia területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók munkájának elismeréseképpen 2014 októberében alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat, amelyről a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri két lépcsőben dönt.

Az október 21-én a Capa Központban tartott eseményen hirdették, hogy a tavaly kiválasztott fejenként 500+200 ezer forintos támogatással járó Capa-nagydíj ösztöndíjasok közül ki nyeri a nagydíjat – valamint kiválasztották, hogy ki az a három friss ösztöndíjas, aki egy év múlva, 2022 októberében számol majd be a jövő évi zsűrinek projektje előrehaladtáról és így közülük kerül majd ki az újabb nagydíjas alkotó, aki további három millió forintot vehet majd át.

2021-ben a Capa-nagydíjat Bácsi Róbert László, Szombat Éva és Turós Balázs közül Orgazmust kérek, nem rózsát című anyagáért Szombat Évának ítélte oda a zsűri.

A projekt leírása:

Huszonkilenc éves koromban megvettem életem első vibrátorát. Mindig is izgatta a fantáziámat, hogy milyen lehet egy ilyen tárgy, de túlságosan szégyenlős voltam hozzá. A stabil párkapcsolatomban ez a gátlás elmúlt. Játszottam egyedül, játszottunk együtt, elkezdtem kinyílni. Ezt az első vibrátort lefotóztam, posztoltam, sőt, ki is állítottam. Rettegtem attól, hogy mit fognak gondolni mások, de nem dőlt össze a világ.

Egész életemben jobban érdekelt a szexualitás, mint amennyire bevallottam magamnak. Azt hittem, hogy a lányoknak ezzel nem illik nyíltan foglalkozni. Egészen addig gondoltam ezt így, amíg nem találkoztam olyanokkal, akik tabuk nélkül beszéltek szexről, maszturbálásról, orgazmusról, csiklóról, pornóról, fantáziákról. Felszabadító érzés volt közéjük tartozni.

2017-ben feladtam egy hirdetést. Olyan alanyokat kerestem, akik szívesen megmutatnák a szexjátékaikat. A legnagyobb meglepetésemre sokan jelentkeztek. Bennük is megvolt a vágy, hogy szégyenérzet nélkül beszéljenek a szexualitásról. Volt közöttük tanuló, szociális munkás, fodrász, fordító, művész, domina, vállalkozó, alkalmazott, munkanélküli, szabadúszó, feleség, barátnő, egyedülálló, elvált, kismama, anyuka és nagymama is. A képek mellett készítettem interjúkat is, amik egyre mélyebbre mentek, sok esetben komoly traumákat is a felszínre hoztak. Minden találkozó után valami új dolgot tanultam.

A munka közben kezembe került nagymamám második világháború alatt kapott emlékkönyve. Az életre felkészítő üzenetek tartalma sokszor egybevágott azzal, amiket az alanyaim meséltek a saját gátlásaikról. A több generációval ezelőtti, fiatal lányoknak szánt sorok azt írták elő, hogy ha valaki nőnek született, akkor legyen szerény, szófogadó, tűrje a fájdalmat, a szenvedést. Ezeket a gondolatokat tetten lehetett érni az alanyaimon és magamon is.

Az évek során rengeteget változott a viszonyom a szexualitáshoz, és vele együtt a projekt is. Egyre kevésbé volt fontos a tárgy, sokkal jobban érdekelt a tulajdonos és az ő története. Arra kerestem a megoldást, hogyan lehet eljutni odáig, hogy valaki levetkőzze a szexualitással kapcsolatos szégyent, legyőzze a társadalmi konvenciókat és megszabaduljon a káros, örökölt mintáktól. A játékok jelentették a kulcsot az őszinte kommunikációhoz.

A Capa-nagydíj 2022 zsűrije Barakonyi Szabolcs Forenzikus esztétika, Horváth Katalin Fanni A szabadság illúziója, valamint Móricz-Sabján Simon Ahol az út véget ér című pályaművéért ítélte oda az ötödször kiosztásra kerülő Capa-nagydíj ösztöndíjakat. Az ösztöndíjasok projektjeinek leírása ide kattintva olvasható.