Megjelent az Artmagazin 127. lapszáma, íme egy rövid összefoglaló, miről is írtunk.

Tavaszköszöntő lapszámunkban az alábbi témákkal foglalkoztunk:

• Az építész, belsőépítész, alkalmazott művész, plakátművész, díszlettervező, illusztrátor, festő és író Emil Pirchan hagyatéka néhány éve került elő egy zürichi padlásról – most, hogy a bécsi Leopold Múzeumban látható kiállítás műveiből, mi is utánajártunk, milyen életút rejlik a sok területen aktív Pirchan mögött.

• Szintén bécsi kitekintésként egy ugyanúgy a Leopold Múzeumban nyílt kiállítás kapcsán  Sármány-Parsons Ilona írt Josef Maria Auchentaller Beethoven VI., Pastorale szimfóniája által inspirált, 19. század végi zeneszobájáról. Sokszor halljuk és talán már kultúrtörténeti közhely, hogy Bécs a zene fővárosa – íme egy újabb adalék, ami ezt az elcsépeltnek tűnő állítást támasztja alá. Megismerhetjük a századforduló legelső zeneszobáinak történetét és a bécsi Scheid-villa zeneszobájának jelentőségét.

• Folytatva a bécsi kiállítások sorát, Fehér Ildikó a Theatermuseumban látható Groteszk komédia című kiállítás kapcsán írt Lodovico Ottavio Burnacini, az európai barokk színházművészet egyik legnagyobb tervezőjének munkáiról. Abban az évben, amikor nemcsak a bécsi operabál maradt el, hanem a szokásos farsangi mulatságok is mind kis társaságban zajlottak le, a csodás maszkok megtekintése helyett a maszkok történetéről olvasva pótolhatjuk a kimaradt élményeket.
• Gosztonyi Ferenc Kondor Béla és Németh Lajos barátságának új, művészettörténeti jelentőségű aspektusát vizsgálja tanulmányában. Kondor Béla és Németh Lajos kölcsönösen hatottak egymásra – az 1967–68 között készült Valaki önarcképe című, „festői” grafikai sorozat kapcsán beszélhetünk az egyik lehetséges kapcsolódási pontról. A Valaki önarcképe-sorozatot a kortárs kritikusok nagy része – és ehhez csatlakozott az utókor is – a Kondor Béla életművében bekövetkezett jelentős változásként, megújulásként értékelte. Gosztonyi Ferenc tanulmányában több korabeli kritikusi reakciót is olvashatunk, a szöveg emellett kitér a cím jelentése és az abban foglalt lehetséges utalások körüli kérdésekre is. Sőt, a Valaki önarcképe lehet, hogy korábban más önarcképe volt. De vajon mi az értelme mindennek? Miért használta volna fel Kondor élete, művészete egyik meghatározó fordulópontján, egy feltételezhető válsághelyzetben pont valaki más, vagyis Csontváry Kosztka Tivadar Önarcképét? A tanulmányból kiderül.

• A lapzárta napjaiban váratlanul, tragikus hirtelenséggel elhunyt Révész László László. Legújabb lapszámunkban rá emlékezünk – legutolsó akvarelljeivel.

• Április 15-ig látogatható a Godot Kortárs Művészeti Intézet Károlyi Zsigmond és a „monokróm festőosztály” című kiállítása – ennek kapcsán Mucsi Emese azt veszi számba, hogy pontosan mit is jelent az, hogy Károlyi Zsigmondot a kilencvenes évek elején művészként és oktatóként is a médium saját ügyei foglalkoztatták, és ez milyen hatással volt a legendás „monokróm festőosztályként” számon tartott hallgatókra, illetve Károlyi akkori társaira (Braun András, Erdélyi Gábor, Gálik András, Havas Bálint, Káldi Kata, Szabó Dezső és Uglár Csaba, illetve Ősz Gábor, Bernát András).
• Lantos Adriána El Greco életművéről és annak hatásáról írt cikkéből megtudhatjuk, hogy a festő képei saját korában nem mindig örvendtek teljes elfogadottságnak. Művészi tehetségét mindenki elismerte, kortársai csodálták intellektusát, de kései korszakának jellegzetes, senkihez sem hasonlítható stílusban megfestett képei miatt különcnek, extravagánsnak tartották. Halála után neve majdhogynem feledésbe merült, munkáinak megítélése a 19. század első felében kezdett módosulni. Hogy mindez kiknek köszönhetően és miért történt, arra a legfrissebb Artmagazin adja meg a válaszokat.
• Az NFT-hullám kellős közepén rengeteg új műtárgypiaci hírrel találkozunk. Martos Gábor cikkében egy régebbi, de hasonlóan ellentmondásos történetet mesél el. Azt, amikor egy Dallos Hanna-metszet Molnár-C. Pál-műként került a szeme elé. A szerzőiség bizonyításának útja kalandos és sok-sok tanulsággal szolgál azt illetően, hogy a munkákat és szignóikat érdemes kétszer és nagyítóval is megvizsgálni.
• Azoknak, akik jártak már a Velencei Biennálén, a tavasz és az új képzőművészeti esemény közeledtével nagy valószínűséggel egyre gyakrabban jutnak eszébe a Giardini fái és az alattuk tett séták. Boros Géza legfrissebb írásában éppen a Giardini kertjéről, fáiról és a közvetve vagy közvetlenül rájuk utaló, jelenlétüket beépítő művekről mesél.

• Gutenberg-galaxis címen futó könyvajánló rovatunkban most két kötetet ajánlunk: Vladimir Jankélévitch: Az irónia és Nemes Péter: Amerigo. Egy szobrász, aki meghódította Rómát című könyvét.

Hol lehet Artmagazinhoz jutni?

• a MOL töltőállomásokon
• a nagyobb Relay újságosoknál
• digitális formában az Artmagazin Online felületén (https://www.artmagazin.hu/megrendelolap)
• a Libri és a Bookline oldalán keresztül
• az Írók Boltja webshopjában
• Budapesten az újranyitást követően többek között az ISBN könyv+galériában, az Írók Boltjában és néhány, még nyitva tartó galériában