Ami a nagyobb Relay újságárusok, a MOL-töltőállomások, a budapesti Írók Boltja és az ISBN könyv+galéria mellett a most is nyitva tartó galériákban is megvásárolható. Sőt PDF formátumban egyenesen az Artmagazin Online-on keresztül is kapható.

És hogy miről írtunk a legújabb lapszámban? 

-       Nyolcadik alkalommal jelenik meg az Artmagazin hasábjain Martos Gábor éves összegzője, amely most 2020 műkereskedelmi történéseit sorolja. A szokatlan év új műkereskedelmi helyzeteket szült – így a friss éves összefoglalóban megsokasodtak az új rekordot állító online aukciós eredmények is.

-       Nemrég a német szuperkiadó, a Hatje Cantz gondozásában jelent meg Szántó András interjúkötete, amelyben a szerző 28 nemzetközileg elismert, „nagy pályán” játszó múzeumi szakemberrel beszélget. A párbeszédek központi kérdése nem más, mint hogy milyen jövőt vizionálnak maguknak a nagy múzeumok? Külön érdekesség, hogy a friss interjúkból építkező könyvben már a koronavírus-helyzetre is reagálnak az interjúalanyok. Szántó Andrással Winkler Nóra beszélgetett (az Artmagazin hasábjain nem először) a könyv mögötti motivációkról, az interjúalanyok kiválasztásának szisztémájáról és azokról a benyomásokról, amiket a kötet készítése közben szerzett.

-       Bár a budapesti múzeumok zárva tartják kapuikat, nagy bezárás előtt egy darabig látogatható volt a Ludwig Múzeum Barabási Albert-László hálózatelméletének képzőművészetre vonatkoztatását megkísérlő kiállítása. De mit is kínál a sikerkutatás a kortárs művészet számára? Rieder Gábor cikkéből kiderül.

-       Annak ellenére, hogy jelenleg nem utazhatunk, reménykedünk, hogy az év második felében újra kinyílik a világ – ezért a londoni Victoria and Albert Museum több mint ötezer évet átfogó, az iráni művészeti örökséget bemutató kiállítását ajánljuk.

-       Címlapsztorink ismét egy váratlan helyen – most az eBayen – előkerült magyar műalkotás történetét járja körül. A magángyűjtő által a neten megvásárolt Huszár Vilmos-kerámiaszobor hosszú ideig pihent anélkül, hogy jelentőségét vásárlóján kívül felismerte volna bárki is. És hogy a téma miért meglepő? Mert Huszár szoborműveiről nem sokat tudunk, sőt alig volt ilyesminek nyoma a szakirodalomban. Úgy tűnik, egészen mostanáig – Barki Gergely a szobor azonosításának történetét írta meg nekünk.

-       Révész Emese a tragikus hirtelenséggel elhunyt Bodóczky Istvánra emlékezik – többek között Cecilia Bandeira Bodóczky István című, 2020 őszén forgatott dokumentumfilmjét megidézve. A szövegből megismerhetjük Bodóczky munkásságának legfontosabb hívószavait – repülés, papírsárkányok, pedagógiai gyakorlat, légies vonalhálók, tusrajzok, árnyképek és bambuszrajzok – és a mögöttük rejlő inspirációs forrásokat.

-       Az art quarter budapest csoportos kiállítása, a Mine My Mind – Mind My Mine az egykori Haggenmacher-sörfőzde melletti budafoki volt mészkőbányák egyikében került megrendezésre. A nedves és sötét terek föld alatti szövedékébe kortárs munkák költöztek – mi pedig bejártuk a kiállítást, hogy elmeséljük, milyen élményt nyújt a performatív elemekkel tarkított, vallási áldozatokat, mitológiát és techno bulikat is megidéző kiállítás.

-       A megszokottnál több idő telt el ágyban mostanában – szerencsés esetben csak lustálkodás miatt. A fiatal Aubrey Beardsley életében gyakori volt ez a tapasztalat, de ennek tüdőbetegsége ad szomorú aktualitást. 1894-ben is A művész maga, ágyban címmel készített szokatlan önarcképet. Egy kép rovatunkban a mű furcsa motívumainak hátteréről és a mögötte rejlő életútról írtunk.

-       Új cikksorozatot indítottunk, amely a műtárgypiac és művészeti világ kevésbé lírai területére, a műtárgyakat érintő bűncselekményekre fókuszál. A legelső részben a Kádár-kori alvilágról mesélünk – kitérve persze arra is, hogy a Kádár-kor vonatkozásában mit érthetünk alvilág alatt, és milyen módszereket tudott bevetni ez ellen az akkori rendőrség.

Íme a linkek, a legfrissebb Artmagazin online történő megvásárlásához:

• az Artmagazin Online felületén (https://www.artmagazin.hu/megrendelolap)
• a Libri és a Bookline oldalán keresztül