A Ludwig Múzeum 2024-ben Nemes Márton festőművész Techno Zen című kiállítását mutatja be a hatvanadik Velencei Képzőművészeti Biennálén.

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a jövő évben sorra kerülő 60. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását. A zsűri a kilenc pályázat közül Kopeczky Róna kurátor és Nemes Márton festőművész Techno Zen című pályázatát nyilvánította a pályázat nyertesének. 

A művésszel 2019-ben Szilágyi Róza Tekla készített nagyinterjút akkori, a Szent István Király Múzeumban megnyílt Holnap kiállításának kapcsán. „Én Londonban jöttem rá, hogy a művészet leginkább az életről szól. Arról, hogy téged emberként mi hoz lázba, így csinálhatok képeket úgy, hogy azok a technóról és a rave-kultúra velejáróiról szólnak. Kint intenzív élmény volt az illegál rave bulik világa és a drogkultúra. Ezen is éreztem közvetve, hogy van egy politikai és gazdasági veszély a világban, és ez a kultúra erre is reagál. Ahelyett, hogy olvadó jégtáblákat festenék, hogyha én azzal kezdek el foglalkozni, hogy a veszélyérzet elől hova menekülnek az emberek, azzal ugyanúgy beszélek a problémáról.”

A Velencei Biennáléról az évek során megannyi cikk jelent meg az Artmagazinban. Ezek közül a művészeti fesztivál folytonosságának mélyebb megértéséről szóló Tökéletes szobrok című Boros Géza-írást ajánljuk újraolvasásra, amely a Biennálé műemlék-pavilonjainak helyet adó Giardini park gazdag történetét mutatja be. „Ennek a kulturális tájnak meghatározó elemei, a történelmi folytonosság tanújelei a nagy fák, melyek közül sok öregebb, mint a Biennálé a maga százhuszonöt évével. Itt álltak már akkor is, amikor III. Victor Emmanuel király vagy Adolf Hitler vonult a pavilonok között, és egyaránt tanúi voltak Aba-Novák Vilmos, Robert Rauschenberg vagy Ilja Kabakov sikerének.”

A tavalyi év Biennáléjáról részletesen, illetve annak fő témáinak viszonyairól és szövedékrendszereiről Szalipszki Judit írt Kísérlet a figyelem újrafelosztására címmel. A szerző megállapítása szerint „Alemani biennáléjának motivációja egyértelmű: a domináns narratívákat hátrahagyva azokat hagyja szóhoz és térhez jutni, akik eddig háttérbe szorultak. A figyelem újraelosztására irányuló (sokak által túl direktnek és programszerűnek ítélt) törekvés a nemzeti pavilonokon is végighúzódik, amelyek különféle módokon jelenítik meg az adott nemzet identitását és a figyelem újraelosztására tett lokális kísérleteket.”