Poussinnak tulajdonítanak egy baccháns festményt, amit egykor csak másolatnak hittek

Poussin Le Triomphe de Silène (Szilénosz diadala, 1637 körül) című festménye idén ősszel lesz újra látható a londoni National Galleryben.

Évtizedekig a londoni National Gallery raktárában porosodott egy Nicolas Poussin-alkotás hamisítványaként elkönyvelt festmény. A héten azonban újra magának a francia mesternek tulajdonították a művet – és hamarosan méltó helyére kerül, azaz visszatér a múzeum falai közé.

Poussin műve Szilénoszt[1] egy igazán vad, részeges éjszaka közepette ábrázolja. A kopasz, meztelen alak annyira részeg, hogy két férfi támogatja a festmény bal oldali regiszterében – sőt még egy élő tigris is jelen van lábtámaszként. Körülötte bacchanália zajlik: egy pásztor egy szatírnőt ragad el épp, két kentaur egy szamarat támad, valamint egy férfi ájultan fekszik, miközben fölötte meztelen fuvolaművész játszik.

 N 0042 00 000066 hd 859x1024

Nicolas Poussin: Le Triomphe de Silène (Szilénosz diadala), 1637 körül

A mű egyike annak a három Diadal-festménynek, amelyeket Richelieu bíboros rendelt meg az 1630-as években. A másik kettő, a Le Triomphe de Pan (Pán diadala) és a Le Triomphe de Bacchus (Bacchus diadala) a National Gallery, illetve a Kansas City-beli Nelson-Atkins Museum of Art tulajdona.

„A három »diadal«, amelyeket Poussin Richelieu bíboros számára festett, nagyon fontos szerepet játszik a művész pályafutásában” – mondta Francesca Whitlum-Cooper, a National Gallery kurátora. „E műveknek köszönhetően hívták vissza Franciaországba, hogy fessen a király részére, ami végül odáig vezetett, hogy a francia festészeti iskola megalapítójaként tekintettek rá.”

A festmény az egyik első műalkotás, ami a londoni National Gallery 1824-es megalapításakor az intézmény gyűjteményébe bekerült. Akkoriban úgy vélték, hogy Poussin alkotta. A 20. század közepére azonban a szakértők megváltoztatták álláspontjukat, és azt állították, hogy a festmény egyenetlen felülete és elszíneződött lakkozása másolatra utal. „Nicolas Poussin nyomán” – ez volt az attribúciós címke, ami 1946-tól egészen napjainkig megbélyegezte a mű sorsát. Most a legújabb elemzések arra jutottak, ez a gondolatmenet téves volt.

 

Forrás: news.artnet.com


[1] Szilénosz (vagy Szeilénosz) a görög mondák sokarcú figurája, akit hol a szatüroszok apjaként, hol pedig azok egyikeként emlegetnek. Dionüszosz egyik nevelője és gondviselője volt. Sohasem józanodott ki, mert barbárok módjára keveretlenül itta a bort. Dionüszosz oldalán a gigászok elleni csatában is részt vett, s szamarának ordításával késztette menekülésre az óriásokat. Késői ábrázolásain, illetve az újkori festményeken is pocakos, kopaszodó, szakállas öregember, homlokát repkény koszorúzza. Forrás: Ki kicsoda az antik mítoszokban

 

full_003230.jpg
Poussin szörnyetege

Különleges csemege várja a Christie’s londoni árverésén idén nyáron a Poussin-rajongókat, adta hírül a Reuters. A hagyományosan történelmi vagy mitológiai történeteket feldolgozó francia klasszikus korai alkotása az Alpokon átkelő Hannibált és seregét ábrázolja.