Kleopátra a hátoldalon

Artanzix

Mi köze Michelangelo mesteri Kleopátra-rajzának egy hanyagul felskiccelt, ügyetlenül groteszk nőalakhoz? Hogyan kerülhetett egyáltalán az utóbbi a bostoni Museum of Fine Arts mesterműveket felvonultató kiállítására? Csak fordítanunk kell egyet a rosszul sikerült krétaskiccen, és máris egy bizalmasan intim történet közepén találjuk magunkat, válaszra lelve egyúttal a fenti kérdésekre is.

Michelangelo 1532-ben tanítgatta újdonsült fiú barátját, Tommaso de’ Cavalierit ragyogóan kidolgozott Kleopátra-rajzával. Az 57 éves Michelangelo érzései kifejezésére a hosszú levelek, szépszavú versek és a közös műélvezet mellett ugyanis még a rajztanítást is felhasználta. Cavalieri nem bizonyult különösebben tehetséges tanítványnak, így amikor egy antik szoborportréról rajzolt vázlatot, az eredmény egy kissé túlzó, elcsúszott arcrészletei miatt torz, de azért tényleg antik ihletettségű női fej lett, ennek hátoldalára vitt fel aztán okulásképpen Michelangelo is egy alakot, demonstrálva a buon disegnót, a jó rajzot. A tanító szándék tökéletes műalkotást eredményezett, amely később Michelangelo Kleopátrájaként vált híressé. Michelangelo rajza tehát valójában a hátlapra készült, és a jóképű római nemesifjú Cavalieri kicsit ügyetlen próbálkozása nélkül ma meg sem csodálhatnánk.

(B. A.)

 
Michelangelo: Szent és profán, mesterművek a Casa Buonarroti gyűjteményéből
Museum of Fine Arts Boston
2013. június 30-ig


 
Michelangelo Buonarroti: Kleopátra, 1532–33 k., fekete kréta, firenze, Casa Buonarroti (Muscarelle Museum of Art at The College of William & Mary in Virginia)