Vérrel festett tetőkert – ilyen és ehhez hasonló, botrányízű szalagcímek kísérik Imran Qureshi a Metropolitan Museum számára készített új alkotását.

A pakisztáni művész munkája az első a Met tetőkertjén rendszeresen megrendezett installációk sorában, ahol a műalkotás felületét maga az épület adja. Amennyiben a látogató nem elégszik meg a bőséges fotódokumentációval és közelebbről is szemügyre veszi a művet, kénytelen átgázolni rajta, ám ennek gesztusértéke összhangban van Qureshi installációjának többrétegű üzenetével. A vörössel festett tetőkert ugyanis madártávlatból szemlélve valóban véráztatta csatamezőnek tűnik, míg közvetlenül a felületen állva perzsa miniatúrákból ismerős stilizált levelek és virágok csipkeszerű mintázata rajzolódik ki. Qureshi élet-halál dichotómiájára épülő munkássága a Pakisztánban és általában az egész világon jelen lévő erőszakra, a mégis oly domináns természetre és a mindennek életet adó reményre reflektál. Qureshi a növényi ornamentika szimbolizálta élet és a vörössel megjelenített halál párharcát festette a tetőre, költői kérdéssel fordulva a kertbe lépőhöz: mennyi esőnek kell hullania ahhoz, hogy elmossa a foltokat?

Imran Qureshi tetőkert installációja. Metropolitan Museum of Art (The Iris and B. Gerald Cantor Roof Garden).
2013. november 3-ig