Herma

Artanzix

1762-ben természeti csapások sora sújtotta Győrt: június 27-én vihar, másnap pedig több épületet is megrongáló földrengés pusztította.

Zichy püspök háromnapos könyörgést és körmenetet rendelt el, de június 29-én újabb rengés rázta meg a várost. Az ezt követő körmeneten már körbehordozták a Szent Lászlóereklyét, a hermát, így amikor megszűntek a várost sújtó csapások, azt Szent László csodájának tulajdonították, a püspök pedig elrendelte, hogy ettől fogva a király születése napján, minden év június 27-én körmenettel emlékezzenek meg a város megmeneküléséről.
 
A Szent László-herma a Szent Korona és a Szent Jobb után Magyarország harmadik legfontosabb nemzeti ereklyéje. A lovagkirály nagyváradi sírját 1192-es szentté avatásakor nyitották fel, fejét (testétől elválasztva) ekkor helyezték el egy mellszobor alakú ereklyetartóban (azaz hermában). A székesegyházat sújtó 1406-os tűzvészből csodával határos módon menekült meg a koponya-ereklye, amit ezután vettek körül ezüstborítással, de úgy, hogy felül azért meg lehessen érinteni a koponyacsontot. Ekkor készült ezüstötvözetből az új herma is, a középkori magyar ötvösművészet egyik legszebb alkotása, amelyet a győri székesegyház Héderváry-kápolnájában lehet közelebbről is megnézni. A körmenet 250. évfordulója kapcsán a győri Bazilika Múzeumban historizáló képregény-kiállítás idézi fel Szent László király életét és legendás cselekedeteit, és Szent László tudományos igénnyel készült arcrekonstrukcióját is összevethetjük a hermán ábrázolttal.

(A.K.Á.)
 
Mindent egy lapra – historizáló képregény Szent László király életéről | Győr, Bazilika Múzeum, Káptalandomb
 


Szent László (1077–1095) hermája, 15. század első negyede,
részben aranyozott ezüst, trébelt, cizellált, zománcos fejereklyetartó
© A Győri Egyházmegyei Hivatal szíves engedélyével