Capa, ahogy még soha nem láttad

2. Aki a képen keresztül ismerte meg: Keleti Éva

A világhírű fotóriporter születésének 100. évfordulója alkalmából Robert Capa / A Játékos címmel történeti kiállítás látható a Nemzeti Múzeumban. Capa Mestersorozatának eddig még be nem mutatott képei és press printek is szerepelnek a tárlaton, amit a fotográfus életének és munkájának körülményeit is érzékeltetve rendeztek a kurátorok: Fisli Éva és Lengyel Beatrix. Sorozatunk a kiállításhoz kapcsolódva új meg új szempontokból mutatja be Capát, illetve egy-egy híres fotóját. A második részben Keleti Éva, a magyar színházi fotózás megteremtője ír Capa egyik legnagyszerűbb portréfotójáról, de közben azért azt is megtudjuk, mitől sikerült ennyire jól ez a beállítás.
 

Ingrid és Robert
 
A 40-es évek Európája. Háborúk, partraszállás, katonák fulladozó arcai, szétlőtt Berlin, Párizs felszabadul, Hemingway… sztárportrék. Filmforgatás.
 
Robert Capa, és egy világsztár, aki kamerája elé került. Egyetlen kép őrzi találkozásukat.
 
Állnak a műteremben. Bal oldalon a sztár hideg arccal, a kép másik oldalán a lesre váró fotós. Kolléga készítette a képet, semmit sem sejtve. Vajon ekkor már elkészült-e a világhírű fotó? Robert Capa, a szerelmes férfi portréja a világsztárról, Ingrid Bergmanról.
 
Ingrid és Robert – Ingrid Bergman és Robert Capa. A képen felsejlik rövid, de annál forróbb kapcsolatuk. Ha elnézem a képet és a szemem, mint láthatatlan objektív lassan közelít az elomló női arc felé, perzselődik a levegő. Az egyszerűségéről és közérthetőségéről ismert fotóriporter játszik a fényekkel. Dúskál a fotográfia kifejezőeszközeiben. Átlósan komponál, ellenfényben úszik a kép.
 
Csókra vár a nő? Vagy már elcsókolt minden csókot? A Casablanca sztárja vagy szerelmes asszony? Nő, aki mint sok más társa is, múzsája egy ideig a kihívásokat kereső férfinak.
 
Ha egy portré mögé nézünk, történetek százait láthatjuk, és ha egy portré által ismerünk meg egy embert, megismerjük a kép készítőjét is.
 
Két világ választja el őket. Mindegyik „sztár” a maga világában. Mindegyik hontalan a háborúk dúlta Európában, hontalan a nagyvilágban.
 
Szomorú ez a csodálatos női portré. Nem az öröm árad belőle, hanem az elválás, a fájdalom, az elszakadás. Ez nemcsak portré Ingrid Bergmanról, hanem portré az elrabolt Európáról is.
 
Készítője néhány év múlva, egy másik háborúban aknára lép és nem fotografál többet.



Ingrid Bergman A Diadalív árnyékában című film forgatásakor. Hollywood, 1946. július-október,
zselatinos ezüst papír pozitív, Robert Capa – Mester sorozat III/925
 
ADU-ESTEK
Ha felütjük az internetet, az aduról rögtön azt találjuk: „kártyajátékban ütő lap; licitálás során vagy más módon meghatározott szín, amely a többinél erősebb, minden más színt üt. Átvitt értelemben: sikert biztosító érv (tény, összefüggés), amely döntően fontos a vitában.”
 
A Robert Capa / A Játékos című kiállításhoz kapcsolódó programjaink sorába tartozó beszélgetéssorozatnak az ADU-estek nevet adtuk; itt a tárlatban felvetett problémákat szeretnénk körüljárni. Érveket keresünk, kérdezünk és beszélgetünk a kiállítás DOKU-terében. A lapjárás, reméljük, kedvező lesz. A részletes program alább.

 
Haditudósító / Fotóriporter
Időpont: 2013. október 31. csütörtök, 18.00 óra
Stemlerné Balog Ilona fotótörténész, Szarka Klára fotótörténész, Sopronyi Gyula fotóriporter
 
Játék, szenvedély
Időpont: 2013. november 14. csütörtök,
18.00 óra Mérő László matematikus, pszichológus
 
Hős
Időpont: 2013. december 12. csütörtök, 18.00 óra
Csatlós Judit muzeológus, kultúrakutató
K. Horváth Zsolt társadalomtörténész
 
Beszélgetőtárs: Fisli Éva
http://capa100.blog.hu