Bronzfák

Artanzix

A természetet is igába hajtani kívánó Napkirály és kerti helytartója, André Le Nôtre mindaddig elképzelhetetlen mértékű tájátalakító munkájának köszönhetik létüket a 400 éves évfordulójukat ünneplő versailles-i kertek.

Idén nyáron a park kitüntetett pontjain gyökerükkel égnek meredő vagy fák között lebegő, esetleg facsemetéket dajkáló csupasz fatörzsek tűnnek fel. A versailles-i szabadtéri szoborkiállítások sorozatában olyan szupersztárok, mint Jeff Koons, Takashi Murakami és Bernar Venet után Alfred Pacquement, a Pompidou igazgatója az Arte Povera egykori vezéralakját, Giuseppe Penonét bízta meg tájformáló feladattal. Június közepe óta az ő eleven növényekkel, sziklákkal kombinált bronzfái bontják meg a szent szimmetriát, zavarják meg a barokk kertművészetben megszabott ideális látványképet. Fa emlékművei elevenebbnek hatnak a mozdulatlan tájban, a nagy felületek, zöld falak közt, mint szigorú geometrikus rendbe kényszerített élő társaik. Penone már a hatvanas években készített fákat – mára erdőnyi összejönne belőlük –, és ahogy a természet sem ismétli magát, úgy az ő fái is megunhatatlanok. Az emberi léptéket, a növekedés és túlélés csodáját hozza vissza velük a versailles-i kastély kertjeibe a természet javára billentve a mérleg nyelvét – hisz mindannyian tudjuk: a kert látványa illúzió, a ketrecbe zárt természet csak a kiszabadulás pillanatára vár.

(Sz.R.)
 
Penone Versailles-ban, Versailles, kastélykertek, 2013. október 30-ig


Giuseppe Penone: Kéreg és kéreg között (Tra Scorza e Scorza),
2003, bronz, kőrisfa, 950 × 430 × 280 cm
© Giuseppe Penone szíves engedélyével – photo Tadzio