Coming out

Artanzix

1860-ban London még nem kebelezte be az almáskert közepén emelt vörös téglás villát, melyben a frissen nősült William Morris feleségével és preraffaelita festőbarátaival, a Burne-Jones és a Rossetti házaspárral egy középkori tündérmesében élt és alkotott. 

 
 

Sajnos a bohém és eleven társaság közös tervei pár év alatt füstbe mentek. A tragikus családi események és szerelmi drámák után (Burne-Jonesék gyermeke skarlátban, Rossetti felesége laudánumtúladagolásban halt meg, Rossetti Morris nejével kezdett viszonyt) a társaság szétszéledt, a Red House 1865-ben idegen kézre került. A tíz éve a National Trust kezelésében lévő épület helyreállítása során gyakran találtak festménymaradványokat a későbbi, több rétegben felvitt (és egyre gyatrább) Morris-tapéta-utánzatok alatt, de nemrégiben a hálószoba beépített szekrényének elmozdításával egy egész falat betöltő trompe l’oeil „falikárpitra” bukkantak. Az öt rejtélyes alak beazonosításához a szakértők twitteren kaptak segítséget a Red House honlapjának egyik követőjétől. A Genezis 30:6 alapján a kezében apró bárkát tartó Noé jobbján Ádám és Éva áll a fára tekeredő kígyóval, balján Ráhel és Jákob a lajtorjával. A figurák egyedi vonásai azt bizonyítják, hogy ezen a festményen valószínűleg a társaság minden tagja rajta hagyta a keze nyomát, vagyis a Morris-imitáció tapétával kibélelt beépített szekrényből egy eredeti Morris–Burne-Jones–Rossetti-freskó lépett elő.

Sz. R.



Ráhel, falfestmény részlet a Red House hálószobájából
© Fotó: National Trust / Hannah Prothero