Korzózás a Metropolitanben

Szikra Renáta

A legújabb divat (...) nélkülözhetetlen egy festményhez. Sőt, ez a legfontosabb.
(Édouard Manet, 1881)


Jean-Frédéric Bazille: Családi összejövetel, 1867, olaj, vászon,152 × 230 cm, Musée d’Orsay, Párizs.
A művész fivére, Marc Bazille közreműködésével került a múzeum gyűjteményébe 1905-ben
© The Metropolitan Museum of Art 2013


A Metropolitan Museum of Art tavaszi kiállításán a habos fehér ruhák a virágzó gyümölcsfákat, a szürke cilinderek és esernyők a szeszélyes áprilist idézik. A legnagyobb európai és amerikai gyűjteményekből összeválogatott impresszionista festmények a 19. század végi Párizsra nyitnak ablakot, ahol a Haussmann-féle urbanisztikai átalakítás után, a modern Párizs ragyogó sugárútjain, új áruházaiban, parkjaiban a legújabb divat szerint öltözött, jó kedélyű polgárok korzóznak. A korabeli öltözékek bemutatása (köztük néhány festményen megörökített darab eredetije) mellett számtalan fotó, reklám, divatlap és kiegészítők garmadája gondoskodik arról, hogy átfogó képet kapjunk az 1860–80 közti időszak divatjáról és a kortárs művészetre gyakorolt hatásáról.
 
A textiliparban végbement forradalmi változások (a lyukkártya vezérelte szövőgéptől a ragyogó színek előállítására képes anilinfesték feltalálásáig) és a színes divatlapok megjelenése a divatot a társasági élet első számú tényezőjévé emelte. A század közepén New York hatalmas áruházaival a konfekcióruházat egyik központjává vált, de tagadhatatlanul Párizs maradt az haute couture fellegvára. Izgató fogalommá vált a „párizsi nő”, a La Parisiènne alakja. A forradalmian új impresszionista képek főszereplője viselhet tömeggyártott konfekciót vagy az arisztokrácia szalonjainak kifinomult kreációit: mindig sikkes és felettébb öntudatos.



Berthe Morisot: Nővérek, 1869, olaj, vászon, 52,1×81,3 cm, Na
© The Metropolitan Museum of Art 2013

 
Az elegáns nő sziluettjét akkortájt a fűzővel elszorított kényelmetlen darázsderék határozta meg, s bár az abroncsszoknyákat idővel felváltotta a szűk harangszoknya, a derékvonal alá bevarrt lószőr párna, a turnűr vagy „fardagály” továbbra is abszolút természetellenes alakot biztosított. Ehhez járult még a kendők, stólák, csinos kalapok, fátylak és kesztyűk, a „ridicule”, a napernyők és legyezők összehangolásának és kezelésének művészete, úgyhogy a korzózás valójában a hölgyektől komoly fizikai és szellemi erőfeszítést igényelt. Egy korabeli bonmot szerint: amíg valaki járni tud, addig nincs is igazán elegánsan felöltözve. A férfiaknak természetesen már akkor is könnyebb dolguk volt: a frakk és cilinder mellett a zakó–mellény–pantalló triász, majd a sportosabb szabású öltönyök sokkal nagyobb mozgásszabadságot kínáltak az uraknak, mint a festményeken is csupán fekete-szürke kísérői színekben és mintákban tobzódó, fodros-habos ruhakölteményben pompázó hölgyeiknek.



Édouard Manet: A párizsi nő (La Parisiènne), 1875 k., olaj, vászon, 192 × 125 cm,
Nationalmuseum, Stockholm.
A bankigazgató S. Hult, Kristoffer Hult, Ernest Thiel, Arthur Thiel, Casper Tamm ajándéka, 1917
© The Metropolitan Museum of Art 2013

 
A kiállításon bemutatott képek egyrészt a dress code és etikett bonyolult rendszerében zajló modern városi élet főszereplőit és eseményeit (opera, bál, délutáni teaparti vagy vásárlás) vonultatják fel, másrészt egy intimebb világot tárnak a néző elé. Kertben olvasgató feleséget, erdei tisztáson piknikező baráti társaságot, pamlagon üldögélő unokahúgokat, lengén öltözött múzsákat és modelleket örökítenek meg. Színek és anyagok választják el a két világot egymástól. Fekete bársony, borvörös, gyöngyszürke és kakaóbarna selymek, csipkék, elegáns csíkos nyári öltözetek az egyik oldalon – az ártatlanság kora a másikon. Lányok habos fehér muszlinban, apró virágos batisztban, derekukra kötött színes selyemszalaggal, szalmakalapjukon virággal. A kavargó színek ellenére mégiscsak fekete-fehér világ ez. Az impresszionista festők persze tagadhatatlanul örültek a fehér ruhák divatjának, hiszen a „vászon a vásznon”, kép a képben, fények és színes reflexek örvénye. A Manet, Monet, Renoir asszonyait és múzsáit, Mary Cassatt, Berthe Morisot nővéreit, James Tissot portréinak modelljeit ábrázoló festmények a Metropolitan kiállításán valójában a kortárs környezetbe helyezett, pillanatfelvételnek ható mai divatfotók 19. századi elődei.

 
Impresszionizmus, divat és modernitás.
The Metropolitan Museum of Arts, The tisch Galleries.
A kiállítás 2013. május 27-ig látogatható.