Amit a Fészekről tudni illik

Bene Zsófia - Márton Zsófia - Mucsi Emese - Salamon Júlia

Budapest, 2014. Ha elindulunk a Nagykörútról a Dob utcán, a Rákóczi–Andrássy által határolt romnégyzet szíve felé, és egyre beljebb hatolunk a szűk, barnásszürke utcák rendszerében, előbb-utóbb egy fehér oszlopokkal tagolt, izzósorral díszített épület elé érünk. Ez a FÉSZEK Művészklub, hirdeti a homlokzati fémfelirat. Már az előtéri átjáró is izgalmas. Kör alakú. Megfejthetetlen logikával sorakozik homorú falán a műsornaptár, a kubai bár ételkínálata, számos dicsőséges pillanat képe és a bejárati pálmafa lombját érintő vas faldísz. A kapun belépve fokozatosan bomlanak ki előttünk az apróbb részletek a Fészek 1901 óta szaporodó anekdotamementóinak is köszönhetően.

 

Álarcos Bál – meghívó, 1948. február 7.
 
Az emblematikusnak tűnő név igazából könnyen feloldható betűszó, amely a Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja elnevezésből adódott. A múlt század elején megálmodott Gesamtkunstwerk funkciók – mint a szalonestek, jelmezbálok, kamarazenei és táncos események, kiállítások, az asztaltársaságok és kártyaklubok találkozói – mind a mai napig jellemzőek a közhasznú intézményre, dacára annak, hogy az egyes működési periódusokban eltérő intenzitással pörgött itt a klubélet.
 
„Néhány hetes ismerkedési időm alatt és tagságom első hónapjaiban úgy ismertem meg a Fészket, hogy nagyon kellemes hely, (...) de furcsa és meglepő, hogy semmi nem volt abból, amit ilyenfajta művészklubtól elvártam volna. Ha akadt is itt-ott egy extravagáns bársonyzeke, hosszúfürtös haj, vagy olyan prófétai szakáll, mint Róna bácsié és breton bársonysapka, mint Rippl-Rónaié, melyet itt a zsebébe gyűrt. (…) Akkoriban a színészek diktálták a divatot. (...) Emlékszem, egy hosszú vitát hallgattam végig arról, hogy ki a legjobb pesti szabó. A vitát Rippl-Rónai vágta el, aki a témára fittyet hányva az ő kaposvári szabója mellett tett hitet.” (Balassa Imre – Bálint Lajos: A Fészek. Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára. Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1962)
 
   A Fészek Művészklub első évtizedei még a fényes indulásnak megfelelően zajlottak. Az alapítók közt olyan jelentős művészeket találunk, mint Bródy Sándor, Heltai Jenő és Molnár Ferenc szépírók; Csortos Gyula és Ódry Árpád színművészek; vagy a festők képviseletében Benczúr Gyula, Fényes Adolf, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál. De a korszak építészei és szobrászai között a Fészek létrehívóiként és klubtagjaiként volt ismert például Lechner Ödön vagy Stróbl Alajos is. Az évek során a kerek évfordulókra kiadott emlékkönyvekben a nagy presztízsű vendégkör olyan neves szereplői hagyták itt tollvonásaikat, mint Kisfaludi Strobl Zsigmond, Móricz Zsigmond vagy 1961-ben Ruttkai Éva. A Fészek az 1920-as, 1930-as években nagypolgári miliő díszletbe öltözött. A kávéházakból elvágyódó művészek olyan helyet teremtettek itt maguknak, ahol többé nem zavarhatták őket bizonyos terézvárosi és erzsébetvárosi szépasszonyok. Mivel a klubtagok – hölgytársaság jelenlététől motivált – kávéházi incselkedésre hajlamos viselkedése gyakran okozott illetlen zavargásokat, a Fészekbe egy idő után csak szigorú szabályok között léphettek be nők: kizárólag a tagok feleségeiként, vagy a feleség jelenlétében azok barátnéiként vehettek részt a pezsgő klubéletben. Szigorú erkölcsök, a kaszinókat idéző maszkulin külsőségek és túlzásba vitt sznobizmus is jellemezték ezt a felemásan bohém művészvilágot, amely igen gyorsan a városi anekdotakincs egyik elsődleges lelőhelyévé vált. A két világháború között a magaskultúra produkciói és a polgári szórakozás eseményei egymás mellett jól megférve öregbítették a Fészek hírnevét.
 
  
Screenshot Selena Gomez & the Scene Round & Round (Körbe-körbe) című számának videoklipjéből, amelyben az énekesnő kémet alakít, így különböző budapesti helyszíneken tűnik fel, menekülve üldözői elől. Az egyik helyszín, ahol a dalt is felvették, a Fészek Klub kupolaterme. A hatalmas felület alakos díszítésű rézburkolatát Berczeller Rezső tervezte. Az akkori belsőépítészeti átalakítás a korszak egyik presztízsberuházása volt.
 
Részlet Selena Gomez & The Scene Round & Round című videoklipjéből, a háttérben a Fészek Klub udvari kerengőjének részlete
 
   Furcsa ellentmondás, hogy épp abban a saroképületben korlátozták ilyen módon a női szabadságjogokat, ahol korábban a Pesti Nőegylet tevékenykedett árvaházat működtetve. Később a Fészek ebből az egykori zsidónegyedben található saroképületből – a gettó határának külső oldaláról – követte nyomon a háború, majd a szovjet megszállás eseményeit. Az épületet több bombatalálat és belövés érte, ami miatt mindaddig használhatatlan volt, amíg a tagok saját költségükön helyre nem állították. A háború és a renoválás után folytatódtak a szalonestek és maszkabálok, a Fészek-lakók azonban lecserélődtek. Az olyan, a negyvenes évek végéről származó meghívók, mint például a „Felszabadulás napi” estélyé 1948-ból, a romeltakarítás utáni újrakezdő hangulatról tanúskodnak. Nem sokáig, mert 1950-ben a művészklubot burzsoá találkozóhelyként bélyegezték meg, majd államosították. Ettől kezdve egészen a rendszerváltásig a Fészek a kulturális tárca alá tartozott, működési feltételeit a minisztérium biztosította.
 

Pólya Tibor: A Fészek tagság (balról jobbra: Csók István, Glatz Oszkár, Fényes Adolf, Falus Elek, Zádor István, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pólya Tibor, Iványi Grünwald Béla, olaj, vászon, kartonon, 63 × 80 cm
 
„A Fészek fő humoristája Pólya Tibor volt, a kitűnő festő, az Otthon fő tréfacsinálója pedig Guthi Soma vígjátékíró és humorista. A számtalan móka tréfa közül, ami hozzájuk fűződik, csak egyet illesztünk be, (...) melynek különös érdekessége az a körülmény, hogy egyik főszereplője: Kisfaludi Strobl Zsigmond, a világhíres művész, a Fészek jelenlegi elnöke. Mester Jenő éppen akkoriban mintázta Guthi Soma szobrát, ám váratlanul hosszabb külföldi útra kellett mennie. Átadta tehát a műterem kulcsát Strobl Zsigának, megkérte, hogy fejezze be a Guthi-szobrot, és nyugodtan elutazott. Mikor Pólya Tibor minderről értesült, lelkesen indítványozta: – Zsiga! Fejezzük be a szobrot – együtt! Másnap Pólya Tibor locsolóval, gabonaszemekkel és földdel érkezett a műterembe, melyeket gondosan elültetett a Guthiszobor kopasz feje búbjába. Ápolgatta, locsolgatta, majd mire Mester Jenő visszatért és meglátta a szobrot, az már szép, leomló, zöld lombos frizurával rendelkezett. A szobor mellett egy epigramma is készült Guthi Somáról: Somának fején gabona nő / – A »point« ím adva van – Végre produkált valamit e fő, / Aminek – magva van!” (Balassa Imre – Bálint Lajos: A Fészek. Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára. Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1962)
 

Fészek Könyvtár, 1970-es évek, elöl Hegedűs Márta, mögötte Molnár Éva művészettörténész dolgozik
 
„Egyszer a könyvtárban Bak Imrével Charles Jencks építészeti könyvéről kezdtünk beszélgetni, és ő, aki a szememben az előbb említett rend etalonja volt, azt mondta, hogy új lehetőségeket, kitörési pontokat talál a posztmodernben. És hogy jön mindehhez a Zuzu–Vető páros? Meg a Kelemen? Ezen kezdtem gondolkodni, és ebből kiállítások egész sora keletkezett. A galéria nyitásakor támadt az az ötletem, hogy milyen sok kolléga van, akinek nincs módja kiállítást rendezni. Megkerestem Beke Lászlót, Keserü Katalint, Hegyi Lórándot. Keserü is szervezett jó néhány kiállítást, de leginkább Hegyi ismerte fel a lehetőséget az általa menedzselt »új szenzibilitás« mozgalom számára.” (Andrási Gábor Molnár Évával készített interjúja [részlet], Egy lépéssel a műtermen túl, in: exindex.hu, 2007)
 
 Egy máig aktív művészettörténész tevékenységének köszönhetően a Fészek a hatvanas évekbeli művészeti élet egyik legjelentősebb központjává vált. Molnár Éva 1957-ben lett a Fészek művészeti szakkönyvtárának munkatársa, majd vezetője, 1981-ben pedig megalapította a Fészek Galériát. Vezetése alatt a könyvtárban olyan nemzetközi szakmai lapokhoz és albumokhoz lehetett hozzáférni, amelyek a korszak fiatal művészei számára fontos inspirációs forrást jelentettek. A hatvanas évektől kezdve több száz avantgárd kiállítást szervezett, amelyek vagy átcsusszantak az aczéli kultúrpolitika szűrőjén, vagy megakadtak rajta, nem ritkán feljelentést generálva. A kiállítások az első két évtizedben – galériatér híján – átmeneti terekben valósultak meg, például az egykori kártyaszobában vagy a női szalonban. A Fészek ekkor lényegében a kísérletezésre vágyó fiatal nemzedék befogadóterévé vált. Olyan alkotók számára biztosított bemutatkozási lehetőséget, mint El Kazovjszkij, Konkoly Gyula vagy Nádler István.
   A biedermeier enteriőr a hatvanas években a szocialista ízlésnek megfelelő modernista belsőépítészeti átalakításon esett át, de szuverén galériatér kialakítására csak a nyolcvanas évek elején került sor. A Fészek Galéria a Nyitás I. című kiállítással tárta a nyilvánosság elé saját hitvallását, amihez híven a későbbiekben aztán változatos médiumokat felvonultató, sokrétű művészeti programot valósított meg. A kiállítótér az első hazai posztmodern tárlatok – a Kép ’84, a Transzavantgárd, egy Új Szenzibilitás kiállítás stb. – helyszíneként is elhíresült. A Fészek Galéria látogatói válogatásokat láthattak hazai konceptuális és neoavantgárd munkákból (Hommage a Iparterv I., II., III.), Galántai György bélyegkép-gyűjteményéből vagy épp részt vehettek El Kazovszkij megismételhetetlen performanszestjein. A kilencvenes évektől, a művészeti színtér átrendeződésével – a kontroll és a cenzúra megszűnésével, az új kiállítóterek és a kereskedelmi galériák megjelenésével – a klub lassan elveszítette mentsvár jellegét.
 
 
Kassák Lajos 80 éves (balján Barcsay Jenő), 1967 
 
Kassák Lajos 80 éves (jobbján Major Tamás), 1967
 
Kassák Lajos életének nyolcvanadik évében, 1967-ben hunyt el. Ugyanebben az évben, a kerek születésnap apropójából, Kassáknak kiállítást szerveztek a Rákóczi úti Fényes Adolf Teremben. A nagy ívű pálya és az évforduló ellenére az „önköltséges” kiállítás körül számos kellemetlenség adódott. A születésnap habosabb oldala a megnyitó után következett. Az ünnepséget a Fészek Klubban ülték. Latinovits Zoltán Kassák akkor még kiadatlan A ló meghal, a madarak kirepülnek kötetéből szavalt szinte lámpalázas izgalommal. A fellépés előtt a színész egy kétes értelmű, elhalványult verssor helyes értelmezésében („a legtöbb baj úgyis Anna kisasszony szelességén/szélességén múlik”) kérte a „Mester” segítségét. (Molnár Éva szóbeli közlése alapján)
 
   A Fészek (eddig még) az elmúlt száz év nagy túlélője, saját szellemmel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy alapítását a század eleji művészelit szorgalmazta és a korszakra jellemző sziporkázó klubélet helyszínéül szolgált egészen a második világháború kezdetéig, hogy aztán a szá-zad második felétől már a szocialista kultúrpolitika hivatalos normarendszerével szembemenő színtérré alakuljon. A mai pillanatfelvétel azonban bizonytalan képet mutat. A szebb időket is látott ház csendesülő napjait valami titokzatos konzerváló erő hatja át, miközben a hazai közintézményekhez hasonlóan a forráselvonások és az intézményrendszer átalakulása miatt kilátástalan helyzetéből egyelőre nincs kiút.
   Pedig a Fészek és a benne őrzött mementók, ugyan nem pályázati nyelven, de sokat mesélnek.
 
 
Fészek Művészklub TOP 5
1. Selena Gomez & The Scene Round & Round című videoklipjének (2010)
fő forgatási helyszínét a Fészek legimpozánsabb tere, az akusztikáját tekintve
fenséges, látványra vörösréz domborművekkel kibélelt Kupolaterem adta.
2. 1967-ben Kassák Lajos Fényes Adolf Teremben rendezett kiállítását követően
a Fészek Művészklubban ünnepelték a magyar avantgárd atyjának 80. születésnapját.
3. Az 1949-es Fészek-bál alkalmával egy asztalnál gyújtott pipára Pór Bertalan
és az akkor nyolcvannégy éves Csók István.
4. Gróf Keglevich mellszobra, melyet Ligeti szobrász müv. (sic!) 45 perc alatt
mintázott fogadásból a Fészek egyik estélyén.
5. Tihanyi Lajos festő 1910 májusában hozta el Tersánszky Józsi Jenőt a Fészek
Klub kerthelyiségébe, ahol fülsértő beszédhangján „bemutatta” neki a klubtagokat.
Tersánszky az elsők között írt kritikát a Nyolcakról a Nyugatba.
 
 
Az épületről
Az eredeti funkciójában leánynevelő intézetnek indult ház az izraelita közösség megbízásából épült 1886-ban, Freund Vilmos tervei alapján. A Fészek megalakulása után a klubnak csak 1921-ben sikerült megvennie a házat a mellette lévő épülettel együtt. Kiss Géza műépítész készítette el az összevont épület átalakítási terveit, majd Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészeket bízták meg a Fészek teljes arculatának megtervezésével. Az épület egyik legismertebb része az udvari, itáliai kolostorkerengők mintájára épült ún. „toszkán kerengő” (amit szintén a már említett Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezett), az árkádok ívei fölött neves művészeket – Dérinét, Blaha Lujzát, Izsó Miklóst, Lisztet, Munkácsyt, Kupeczkyt, Ybl Miklóst és Egressyt – ábrázoló, színes majolikatondókkal. (Az udvaron egyébként a budai Várból átmentett gázlámpák állnak.) A művészklub belső tereiben is gyorsan szaporodtak a különböző képző- és iparművészeti alkotások: a medalionoktól a büsztökön át a háromdimenziós reliefekig. Az addigi folyamatos díszítgetéshez képest nagyobb cezúrát a klub 1963 és 1965 közti átépítése jelentett. A munkálatok Hornicsek László belsőépítész, a magyar funkcionalizmus második generációja jeles képviselőjének nevéhez kötődnek. Ekkor készült a mai napig is használatban levő bútorok többsége, illetve az emblematikus üvegablak, amely mintegy ötven éve színesíti a művészklub előcsarnokát. A magyarországi iparművészet Kádár-kori gyakorlatát hirdeti az a nyolcvanöt különböző változatban kiöntött rézfogantyú, amely a szárnyas lengőajtókat díszíti ma is.
 
A fogantyúkat Percz János, Juhász Árpád és Engels József tervezte
 
A 2014. május 29. és június 20. közt látható Folyamatos múlt – Kortárs reflexiók a szocializmus kulturális hagyatékára című kiállítás rendhagyó módon az épület több szintjét elfoglalva várja a látogatókat. A tárlat a közelmúlt kért/ kéretlen kulturális örökségét új nézőpontból, kortárs művészeti reflexiókon keresztül mutatja be.