Márciusban ismét Budapesti Építészeti Filmnapok

Március 5-én a Kiszorítva című nyitófilmmel indul és március 8-ig tart a 12. Budapesti Építészeti Filmnapok a Toldi moziban.

Az idei filmes válogatás felszínre hozza az érzelmeket, méghozzá azokét, akiknek otthonait forgatják fel a változások, a döntések, mégis a fejük fölött történnek. A kamera lencsevégre kapja a „hangtalan tömeg” szorongását, félelmét, dühét vagy éppen várakozását, amikor jogvédő szervezetek vagy műemlékvédő építészek a védelmükre szegődnek. A nyitófilm az ENSZ lakhatásügyi megbízottjának a szélmalomharcát mutatja be, ahogy a kilakoltatás ellen fellép a 2008-as válságból hasznot húzó cégekkel szemben. A filmben szakértőként szólal meg a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stieglitz és a világhírű szociológus, Saskia Sassen, a nemzetközi piacok és a globális városok elemzői.

Milyen érzés, ha a dzsentrifikáció és „városfejlesztés” útjában állsz? Lisszabon főutcáin az „el a kezekkel a városomról” táblákkal tüntetők a kormányra való nyomásgyakorlással hárítják ennek latolgatását, amíg lehet. Portugáliában a kivételesen éles helyzetet a „Trojka” eredményezte, az Európai Unió „mentőcsomagja”, ami zöld utat adott a mértéktelen kilakoltatásnak. A Mi lesz velünk? című dokumentumfilm az érdekvédők mindennapos harcát mutatja meg. 

A saját városhoz való hozzáférés joga a németországi Drezda városában más összefüggésben kerül elő. A nyugalmat itt az utcákon minden hétfőn felvonuló többezer szélsőjobboldali, anti-iszlám tüntető zavarja meg, akiket a helyi lakosság élőláncba rendezve tart féken. A Merre a történelemmel? című film a jobboldali mozgalom (Pegida) és a konzervatív városrehabilitáció kapcsolatát tárja fel: vajon bűnös-e a város abban, hogy „megismétli magát a történelem”?

Nemcsak a múlttal, de a jövő fenntarthatóságával is szembesülni kényszerülünk a Föld című öko-dokumentumfilm képsorai láttán. Az egyszerre lenyűgöző és borzongató látvány az ember bolygóméretű lábnyomáról árulkodik: egy nap alatt tűnnek el hegyek és szűnik meg a természet, ahogy eddig ismertük. A munkagépekkel szántott táj a carrarai márványbányáktól a gyöngyösi barnaszén-kitermelőtelepekig vezeti a szemet, hogy zárásként levigyen a mélybe, a nukleáris hulladék végső nyughelyére.

A környezetrombolás az észak-szibériai Norilszk városában emberéleteket is jelent, amennyiben az átlagéletkor itt tíz évvel rövidebb, mint más orosz városban. Az iparilag kitermelt nikkel és a ráépülő üzemek károsanyag-kibocsátása ellenére – ami sűrű füstbe fonja a várost és átszínezi a folyókat – az emberek vígan szaunáznak a szennyezett vízben a „fürödni tilos” tábla mellett. Az Olvadó lelkek egy történetgyűjtemény azoktól, akik bár el akartak menni, sosem tudták hátrahagyni a szülőföldjükként ismert és szeretett vidéket.

Az egész estés filmek mellett a „Te félsz a jelentl?” rövidfilm-válogatás erősíti a fesztiválprogramot. A Manyag lányok a közterek átszexualizálásának trendjét, az Ami egy otthonhoz kell a hajléktalanság megfékezésében az építészek felelősségét, a 75 fa pedig egy pár lakáshoz jutásának nem mindennapi módját mutatja meg, ahogy nekirugaszkodnak, hogy Damien Hirst, „a világ leggazdagabb élő művészének” kihívását teljesítsék.

 



12. Budapesti Építészeti Filmnapok
Toldi mozi
2020. március 5–8.

Részletes program: filmnapok.kek.org.hu/
Facebook-esemény: facebook.com/events/1042453832774569


Nyitókép: Részlet a Föld című filmből

full_006144.png
Ismét Budapesti Építészeti Filmnapok a Toldi moziban

Idén is különleges alkotásokkal, emberi történetekbe ágyazott kortárs építészettel és dizájnnal vár Budapest első számú építészeti filmfesztiválja március 7–10. között a Toldi moziban. A 11. Budapesti Építészeti Filmnapok a hagyományokhoz híven számos különleges, fesztiváldíjas dokumentumfilmet mutat be a városokat és a benne élő közösségeket érintő kihívásokról.

full_005727.jpg
Jövő héten kezdődik a 10. Budapesti Építészeti Filmnapok

Március 8-án a Jane Polgár – Csata a városért című nyitófilmmel indul és március 11-ig tart a 10. Budapesti Építészeti Filmnapok a Toldi moziban. A fesztivál célja, hogy kölcsönhatásban éljen Budapesttel, reflektáljon a város átalakulására: éppen ezért az idei filmválogatás középpontjában is olyan filmek állnak, melyek az átélt változásokat helyezik új megvilágításba vagy nemzetközi kontextusba. A nyitófilm egy felrázó, inspiráló, és több mint aktuális dokumentumfilm Jane Jacobs harcáról New Yorkért és az élhető modern nagyvárosokért. A Jane Jacobs és Robert Moses gigászi küzdelmeit felelevenítő film a városhoz való jog 20. századi történetére fókuszál.

full_006175.png
Palota a népnek

Az idei építészeti filmnapokon a népek szpartakiádjának nyertese egyértelműen Jugoszlávia lett. Egyrészt a Hotel Jugoslavija című francia film miatt, ami bemutatta a volt föderációs állam legnagyobb szállodájának történetét, és a benne zajló életet Liz Taylorral, Nixonnal, Che Guevarával, jugó keresztapákkal és elképesztő luxussal. Aztán ott volt a Szkopjét bejáró film, a Kenzo Tange által eltervezett új városszerkezettel, felülnézetből is fantasztikus brutalista épületekkel, közterekkel és az egyetlen megvalósult Kenzo Tange tervvel, a ma már alig használt, lerobbant vasútállomással. (Érdekes volt látni azt is, hogy a városban, ahonnan Nicola Gruevskit kaptuk, egy idő óta szinte minden középületet neobarokk burkolattal látnak el, és egy akkora Nagy Sándor-szobor áll a főtéren, hogy Andrássy Gyula kismiska hozzá képest.)