E heti ajánlónkban a különféle nemzetek közötti kapcsolódási pontok kerülnek előtérbe. A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben egy különös, fényképek mentén alakuló személyes történeten keresztül ismerkedhetünk meg Portugália múltjával. Az ISBN könyv+galériában egy havannai képzőművész „fűzi össze” Kubát és Budapestet, míg az Easttopicsban olyan művészek munkái láthatók, akik a kortárs művészetben a történetformát a politikai és társadalmi események megértésének és közvetítésének eszközeként használják.

Már csak a héten, június 25-ig látogatható a Rabul ejtett szabadságok – történetek a Salazar-diktatúrából című kiállítás a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. Szász Lilla fotográfus, Maria Teresa Braz privát archivista és Perenyei Monika művészettörténész portugál–magyar együttműködésben megvalósuló kiállítása mintegy három éve tartó kutató- és alkotómunka eredményeit foglalja össze és tárja a közönség elé. A kiállítás egy különös, fényképek mentén alakuló személyes történeten keresztül hozza közel egy távoli országnak a miénkhez is hasonlítható múltját, a jelenünktől elválaszthatatlan tapasztalatvilágát. Valamint az együttműködésben olyan kérdések is formát öltenek, amelyek a megismerés, a percepció, és az önelemzés izgalmas folyamatát érintik: mi az, ami ezekben a folyamatokban ahistorikus, vagyis a történelmi időtől független és univerzálisan mindenütt megtapasztalható, és mi az, ami szociokulturálisan meghatározott és csak lokálisan értelmezhető.

Június 30-ig tart nyitva az ISBN könyv+galériában Eileen F. Almarales Noy havannai képzőművész kiállítása, aki a budapesti tranzit.hu és a havannai ArtistaXArtista művész-csereprogramja keretében hat hetet tölt Budapesten. Az alkotó installáció- és performanszalapú gyakorlatában gyakran jelent kiindulási pontot Kuba, melynek ellentmondásos gazdasági, politikai adottságait globális összefüggésben vizsgálja. A művész annak a fiatal kubai generációnak a tagja, amely tisztában van vele, hogy az ország erőszakkal fenntartott politikai rendszere a máig hangoztatott szlogenek ellenére nem igazságos, elzárja az embereket a valódi információktól és tudástól, amellyel változtatásra lennének képesek. Noy érti a globalizált világ működését, és meggyőződése, hogy további határok szabása helyett tudatos összefogásra és szolidaritásra van szükség a Föld megóvásához. Az Elérni a horizontot egy tíznapos folyamat során áll majd össze – így június 30-a egyszerre nyitó és záró eseményként fukcionál, amikor is a teljes anyag látható lesz. A művész minden nap a város más-más pontján fogja a Kubából hozott földhalmot kiszórni és a földet vízzel keverve városi anzixot fest a helyszínen. A festési akció után a földet összegyűjti, és másnap egy másik helyszínen készít városképet, folytatva ezt addig, amíg a föld elfogy, illetve összekeveredik a helyi utcák porával.

Augusztus 6-ig látható a Globális válságok, lokális viszonyok című kiállítás az Easttopicsban. A kiállítás olyan művészekre összpontosít, akik a kortárs művészetben a történetformát a politikai és társadalmi események megértésének és közvetítésének eszközeként használják. Jelentős, hogy posztmodern elődeikkel ellentétben a kiállítás művészei – Bolla Szilvia, Kiss Fruzsina, Péli Barna – sem a dokumentarista igazság eszméjét nem tekintik kritikájuk tárgyának, sem a tényeket nem hagyják el a mese kedvéért. Inkább lehetővé teszik az egyének számára — akár saját maguk, akár alanyaik, akár közönségük —, hogy megkonstruálják a történelmi folyamatokban való egyedi részvételük történetét.