Ezt nézd! – Menzatér, (kellék)kerámiák, növénykapcsolatok és zsidó identitás
Keddtől péntekig ajánlunk egy-egy kiállítást, amelyek a legkülönfélébb témákat, kérdéseket járják körül: a Nyolcésfél épületének egykori menzáját ellepik a kortárs művészeti alkotások, a Horizont Galériában Szilágyi Mária kerámiai kerülnek reflektorfénybe, amelyeket a Szomszédok kultsorozat kellékeiként ismerhetett meg a nagyközönség, a Lehetőségek tere csapata az ember és a növényvilág kapcsolátat vizsgálja diákokkal együttműködve, míg a Trafó Galériában az Enyészpontok kiállítássorozat következő állomása debütál.
Kedden 18:00-kor startol a The presence of an abandoned past (Egy elhagyott múlt jelene) című kiállítás a Nyolcésfélben. A kulturális központ majdnem száz alkotónak (képzőművészek, zenészek, alkalmazott művészek) ad teret. A Nyolcésfél stábja az épület 7. szintjén, az egykori menza terében egy kulturális befogadóteret hoz létre, mely kiállítások, kulturális események befogadó tereként működik majd. A csoportos debütáló kiállítás az itt alkotó művészek munkáit mutatja be és egyben magát a kiállítóteret is, melyet ez alkalommal még a múltbeli étkezde hangulatával együtt nézhetnek meg a látogatók. A műtárgyak a teret belakva keresik helyüket kapcsolódva a múlthoz, a történethez, az építészeti térhez, az épített anyagokhoz, a részletekhez és egymáshoz.
Szerdán 18:00-kor a Horizont Galéria is új kiállítással jelentkezik, Borsón álmodott álmok címmel. Az Iparművészeti Főiskolát végzett Szilágyi Mária keramikus alkotásait használták fel az 1987 és 1999 között forgatott Szomszédok sorozat ikonikus főszereplőjének, Szikszay Etusnak a kellékeiként. A teleregény Szilágyi teljes munkásságát, a kornak megfelelő, javarészt életszerű elemeket tartalmazó, elképzelt környezetbe, azaz a televízió képernyőjére helyezték át. Mindazonáltal az átlag néző vajmi keveset tudhatott meg az egyedi alkotások valódi készítőjéről. Így felmerülhet a kérdés, hogy valójában ki is volt Szilágyi Mária illetve a sorozat készítői által teremtett kontextusba mennyire illenek bele az ő kerámiái? A kiállítás többek között ezzel, vagyis az organikus elemekből építkező, olykor folklórisztikus vagy bibliai utalásokat tartalmazó, kísérletező alkotások valódi készítőjének a bemutatására tesz kísérletet.
Csütörtökön 17:00-kor debütál a Lehetőségek tere (Árva Judit, Gosztola Kitti) és a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum parképítő diákjainak közös projektje, a Colonia Herbaria. Közös terek – növényi szubjektumok. Miként tekintünk a szobanövényeinkre? Milyen kapcsolat van az ember és a növények között? Hogyan befolyásolta, határozta meg előbbi az utóbbi történetét és vice versa? A Lehetőségek tere csapata és a diákok a projektben a növényekhez fűződő szubjektív viszonyokat történeti és elméleti dimenziókkal ütköztetik, melynek eredményeként sajátos zöld telepek, növényi közösségek épülnek.
Pénteken 19:00-kor kezdődik a Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra című kiállítás megnyitója a Trafó Galériában. A rendszerváltás a politikai és gazdasági változásokon túl a társadalmat is jelentős mértékben átalakította. Sok olyan tabut is a felszínre hozott, amelyről a szocializmus évtizedei alatt korlátozottan lehetett csak beszélni mind személyes, mind társadalmi szinten. Ilyen volt a zsidó származás kérdésköre is, így sokaknak saját zsidó identitásuk (újra)felfedezése is a kilencvenes évek időszakára tehető: a formálódó intézményrendszer részeként szervezetek, csoportok, iskolák és más kezdeményezések alakultak, és a vallási élet is látható módon fellendült. Ezzel párhuzamosan a Kádár-korszakban szintén felszín alatt létező antiszemitizmus is egyre nagyobb teret nyert a közbeszédben és a publicisztikákban is. A felkért művészek – Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György – a kiállításra létrehozott alkotásaikban egyfelől ezekre a folyamatokra reagálnak, másfelől pedig a rendszerváltás időszakát a jelenkorral összekötő társadalmi és történeti összefüggésekre mutatnak rá.