China design now – Nóra jelenti

Winkler Nóra

Négy nagyszerű dolog – ház, autó, számítógép, mobiltelefon.

Mintha szupermarketing kampányt rendezett volna a Victoria&Albert múzeum Kínának. Három teremben fut a China Design Now kiállítás, egyszerre nyúlva vissza a kínai művészet legpopulárisabb  rétegeihez, felidézve a romlott és ezért oly vonzó 20-as évekbeli Shanghait de közben érzékelteti azt a szédítő tempót, amivel ez az ország, legalábbis egyes régiói változnak és napi menetben üzemelnek. Húszsávos autópályák és charleston ruhák, hipermodern éttermek és zártkörű klubok, a 70-es évek mao egyenruhás bicikliző tömege, huszonéves designersztárok és a Szerelemre hangolva sárgás erotikus filmkockája. Ja, és Peking új reptere, ami pillanatnyilag a legnagyobb épület a Földön, de lehet, hogy mire a lap kijön a nyomdából már valami másik sajáttal megdöntik a rekordot.

Három terem, három város köré szervezve. Shenzsen az első, a világ legnagyobb gyártóközpontja, ahol a fiatal grafikus-tervezők az ipari megrendelők garmadáinak kezdtek dolgozni és megalapították első saját irodáikat. Videofelvételek segítenek elképzelni a várost, a sikeres huszonévesek tömegét, közben a tárlókban magazinok, plakátok, kínai írásjelekkel újradesignolt és irreálisan felülárazott Nike tornacipők. Körben bizarr, fétis vagy csak kedves játékfigurák, óriáspandák és cd-borítók, elképesztően gazdag grafikai arzenál minden felületen.

Shanghai termében az új középosztály kifejlődése jelenik meg, a fogyasztó, konzumáló, élveteg réteg és az őket kiszolgáló, újjáéledő kultúra-, divat-, csillogásipar. A 30-as évek Kelet Párizsa, mára álomgyár lett. Egyik példa-sztorija Yue-sai Kan, a műsorvezetőnő-ikon, aki Kína legkisebb településén is a tévé elé ülteti az embereket, és aki elsőként indított életmód műsorával meghatározó véleményformáló lett. Mára saját kozmetikai márkája van – icipici ugye a piac – könyveket ad ki arról, hogy mitől nőies a keleti nő, de a férfiakat is megtanítja enni, öltözni, viselkedni, kinézni.

Egy adását átlagosan 400 millió ember követi figyelemmel. Ellenpéldaként szolgáljon azért egy másik történet, Chen Yifei-é, aki propagandaplakátok tervezőjeként kezdte majd saját grafikai céget alapított, reklámfilmeket forgatott és divatmagazinokat adott ki, felállította saját modellügynökségét, majd amikor úgy érezte, kipróbálná magát nagyjátékfilmben is, hát épp egy jelenet rendezése során kapott szívrohamot, összeesett és negyven évesen így ki is lépett a dinamikus pörgésből.

Peking a harmadik terem, az idei olimpia által magas fokozatba kapcsolt építési boommal. A világ legjobb, leginvenciózusabb építészirodáinak tervei alapján épülő, változó közterek és székházak, tornacsarnokok és médiaközpontok nemcsak az új Kínát hozzák létre, de próbálnak a fenntarthatóság szempontjainak is megfelelni.

Közben persze elgondolkodtató mindennek az emberi dimenziója. Mert míg milliók váltak haszonélvezőkké e változásokban, valósíthatták meg soha korábban nem tapasztalt tempóban a terveiket, ennek a környezetre gyakorolt hatásait, károsanyag-kibocsátását, szociális bizonytalanságot és a városokban található elszegényedő rétegeket is be kell emelni az összképbe.

Közvélemény-kutatások szerint a fiatalok számára éppannyira vonzó, mint amennyire riasztó a változások ilyen mértékű tempója, a középosztály feletti és alatti rétegek között egyre szélesebb a sáv, a stressz és a szorongás, pedig napi alapállapota a nagyvárosokban élő-dolgozó tömegeknek.

Egyik ismerősöm nemrégiben ért haza kínai munkaútjáról és azt mondta, a Ferihegyről a városba bevezető, máskor olyan provinciálisnak, kicsinek és koszosnak tűnő szakasz most az otthonosság bensőségességével hatott rá, a régi bérházak, átlátható léptékek, pedig szanatóriumszerűen hatottak.


Victoria & Albert Museum, London
2008. március 15. – 2008. július 13.

Full 002199
Full 002200
Full 002201
Full 002202
Full 002203
Full 002204
Full 002205
Full 002206
Full 002207
Full 002208
Full 002209
Full 002210
Full 002211
Full 002212
Full 002213
Full 002214