ANZIX: Életmentő szobrok

Szilágyi Róza Tekla

Niki de Saint Phalle 1930-ban született Párizsban, anyja amerikai volt, apja pedig francia arisztokrata. Gyerekkora nagyrészt New Yorkban telt és közel sem volt mesébe illő: apja tizenegy éves korától kezdve többször zaklatta, anyja erőszakos volt, és temperamentumos, őt pedig szigorú katolikus iskolába adták, ahonnan viszont néhány év után elbocsájtották. Fiatalon modellkedni kezdett, tizennyolc évesen szerepelt a Life, majd három évvel később a francia Vogue címlapján is – később pedig a huszadik század egyik legismertebb női művészévé vált. Annak ellenére, hogy Amerikában nőtt fel, munkáját Európában ismerték el igazán, hiszen az 1950-es években visszaköltözött Párizsba. Ugyanekkor kezdett el művészettel foglalkozni, majd 1959-ben találkozott Yves Klein, Marcel Duchamp, Daniel Spoerri, Willem de Kooning, Jackson Pollock és Robert Rauschenberg munkáival, de az ő neve akkor vált ismertté, amikor első párizsi kiállításán éles tölténnyel lőtte szét saját vásznait. Az 1960-as évek végén utópisztikus szoborkerteket hozott létre, műveiből fokozatosan tűntek el az önpusztító gesztusok, életnagyságnál nagyobb szobrai már inkább játékosak; 1982-ben pedig saját parfümöt is piacra dobott.

128 anzix szilagyi

Niki de Saint Phalle: Tarot Garden (Tarot kert), középen a Császárnő figurájával, Garavicchio, Olaszország, © 2021 Fondazione Il Giardino dei Tarocchi, fotó: © Peter Granser

Nemrég a New York-i MoMA PS1-ban nyílt kései, nagy volumenű kültéri munkáira fókuszáló retrospektív kiállítás Structures for Life (Szerkezetek az élethez) címmel – ez az első, kizárólag az ő műveinek szentelt nagy amerikai múzeumi tárlat. A kiállításon többek között megismerhetjük a Róma mellett 1998 óta látogatható, a tarot kártyapakli huszonkét figurája által inspirált, organikus formákkal játszó Tarot Garden (Tarot kert) történetét: azt, hogy a kert létrehozásának költségeit nagy részben az 1982-ben piacra dobott parfüm bevételei fedezték, sőt azt is, hogy a kertben található, üvegmozaikkal borított Empress (Császárnő) figura feje szolgált otthonként a művész számára a hatalmas szobrok helyszíni építése közben.

  

Niki de Saint Phalle: Structures for Life, MoMA PS1, New York, 2021. szeptember 6-ig

 

full_004227.jpg
Niki, a mesterlövész

Niki de Saint Phalle neve hallatán leginkább a gravitáció vonzásának fittyet hányó, dús idomú, tarkára festett hatalmas asszonyszobrok, a táncos lábú Nanák jutnak eszünkbe, vagy Párizs talán legnépszerűbb és legvidámabb köztéri műalkotása, a Pompidou előtti Sztravinszkij szökőkút, amit Niki a férjével, Jean Tinguelyvel együtt készített. A szerencsések eljuthattak a toszkán dombok között rejtőző különleges szoborparkjába, a Tarot-kertbe is, amelyről lapunk hasábjain már olvashattak*. Niki de Saint Phalle útkeresése azonban drámai körülmények között indult, és a művésznő szó szerint fegyverrel vette be a hatvanas évek Franciaországának avantgárd köreit.

Screenshot 2021-04-09 at 17.48.19.jpg
A fotográfiát készítette: Shunk–Kender

A háború utáni művészeti élet egyik legátfogóbb fotográfiai archívumát részben egy magyar fotográfusnak, Kender Jánosnak köszönhetjük. Kender a német származású Harry Shunkkal dolgozott együtt, kettejük hagyatéka pedig néhány éve a világ legnagyobb gyűjteményeit gazdagítja.